MT 21 - Médiaismeret és Minőségirányítás ZH-k

Médiaismeret I.


1., Írja le a média fogalmát.

2., Írja le, hogy milyen befolyásoló tényezők alakítják a TV műsorokat.

3., Fogalmazza meg pár mondatban, hogy milyen szociális szerepe van a sorozatoknak.

4., Melyik az a korosztály, amely a legtöbb időt tölt TV nézéssel? Fejtse ki, hogy mi ennek az oka.

5., Mit jelent a "Valóságkonstrukció" a médiafogyasztásban?

6., Írja le a közös családi TV nézés médiaismereti hatásait, különösen a gyermekekre gyakorolt szociális jelenségeket.

7., Egy szabadon választott műsort elemezzen médiaismereti szempontból 2 szabadon választott korosztály tekintetében. (A műsor forrását jelölje meg)


Médiaismeret II.



1., Írja le a médiaszolgáltató fogalmát.

2., Írja le a lineáris médiaszolgáltatás fogalmát.

3., Írja le, hogy mit tud a TV csatoránk arculatáról. (Általánosan)

4., Sorolja fel a hír részeit.

5., Írja le a szappanoperák  típusait, és a köztük lévő különbségeket.

6., Fogalmazza meg a hírműsorok tekintetében a Felelős szerkesztő feladatait.

7., Mi a hírfolyam?

8., Írja le, hogy mit tud a TV reklámokról. (Min. 10 mondat)

e-mail: roszlergeza@gmail.com

Minőségirányítás I.

1., Mi az ISO?

2., Milyen előnyökkel jár egy szervezetnek, ha rendelkezik ISO minősítéssel?

3., Magyarázza meg a következő karaktersorozatot: MSZ EN ISO 9001:2009

4., Írja le a MSZ EN ISO 9001:2009 általános követelményeit. (6 pontban a !!! saját!!! szavaival.)

5., Fogalmazza meg összefüggő mondatokban a "A vezetőség felelősségi körét".

6., Mi az IEC?

7., Mi a célja a ISO 9001:2008 szabványnak?

8., Mire szolgál a ISO 9000:2005 MSZ EN 9000:2005 szabvány?

9., Az ISO 9001:2009 mit ír elő a "feljegyzések kezelésére" vonatkozóan?

10., Az ISO 9001:2009 mit ír elő a "belső kommunikációra" vonatkozóan?

Minőségirányítás II.


1., Mit ír elő az ISO az emberi erőforrásokkal kapcsolatban?

2., Mit ír elő az ISO a vevői kapcsolattartásra vonatkozóan?

3., Mi a belső audit?

4., Írja le, hogy milyen kritériumokat határoz meg az ISO a beszerzéssel kapcsolatban. (összefüggő mondatokban !!! saját!!! szavaival.)

5., Fogalmazza meg a nem megfelelő termék kezelésének sajátosságait.

6., Mutassa be az ISO 9001-et min. 10 összefüggő mondatban saját szavaival? (Mi a lényege? Milyen célt szolgál? Milyen követelményeknek kell megfelelni?)

e-mail: roszlergeza@gmail.com

MT21 - Flash féléves jegy - prezentáció készítés feladat

Készítsen Flash prezentációt. A bemutató tartalmazzon legalább 4 kockát. A Navigáció animált gombokkal legyen megvalósítva, és ActionScript-el legyen vezérelve. Szerepeljen benne legalább 2 db TimleLine Effect és 1 db Videó is beágyazva.

Beadási határidő: 2013. Január 3. 
Beadás módja: e-mailben .zip csomagolt formátumban csatolják az fla, flv, swf file-okat, és küldjék el a roszlergeza@gmail.com címre.

MT 21 - Arculati kézikönyv minta

Kedves Hallgatók!

A következő linken elérhető egy 23 olodalas Arculati kézikönyv, ami alapján Önök is el tudják készíteni sajátjukat. Megtekinthető itt.

MT 11 - Házidolgozat

Házidolgozat (féléves)

Filmelemzés: A legényanya

Min. 5 A4-es oldal

Beadási határidő: 2013. január 3.

Beadás formája: e-mail-ben elküldve, Word dokumentum formátumban
roszlergeza@gmail.com

A dolgozat tartalma:

10-15%:
-------
- A rendező, és munkássága
- A főszereplő színészekről pár szó
- A kor meghatározása -> az az időszak, amikor játszódik a film, annak sajátosságai. -> Történeti háttér
- Műfaji besorolás (több is lehet)

kb. 60%:
--------
- Gondolati tartalom -> mit mond a film?
- A film történetének rövid ismertetése
- A falu vezetése és hierarchikus elhelyezkedése
- Az egyház és faluvezetés hierarchikus viszonya
- A falu lakóinak viselkedési sajátosságai
- Helyzetek elemezése és következtetés levonása (mondani való)
- Kiemelt jelenetek elemzése, amelyek nagyban hozzájárulnak a film mondani valójához
- A főszereplők személyisége

kb. 25-30%:
-----------
- Összhatás, élménybeszámoló, vélemény

WP21 - ERP- CRM I.

 Vállalatirányítási információs rendszerek
-----------------------------------------
- ERP (Enterprise Resource Planning)

Meghatározása, feladatai:

- A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat környezet  tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos feldolgozását, tárolását lehetővé tevő hardware és software eszközök összessége.

Fő összetevői:

- az ember, mint döntéselőkészítő és döntéshozó
- külső és belső információk
- külső és belső hardware és software elemek, illetve szervezeti megoldások

Az ERP-nek át kell fognia minden olyan szervezeti folyamatot, amely információt tud szolgáltatni a vezetőségnek a megfelelő döntéshozatalok előkészítéséhez. Összességében rész riportokat kell készítenie és azokat előterjesztenie a vezetés felé.

Példa egy nagy szervezet esetében azokról a területekről, melyeket átölel az ERP:

- marketing (pl. értékesítési folyamatok, reklámok, stb.)
- adminisztráció (pl. szerződések, számlák, stb.)
- logisztika (pl. raktározás, szállítás, beszállítói kapcsolatok)
- ügyfélszolgálat (pl. vevői panaszok kezelése)
- minőségbiztosítás (pl. vállalati stratégia és a minőségirányítás állapota, kezelése, esetleg szabványok bevezetése -> ISO, TQM)
- pénzügy

-> Lehetséges, hogy a fenti területeket maga az ERP valósítja meg software tekintetben, de az is lehet, hogy a fenti területek egyéb software-es megoldásokkal kezelik, és az ERP ezekhez kapcsolva látja el feladatait.

Amennyiben az összes szervezeti folyamatot egy rendszer látja el (ERP), akkor nagy a valószínüsége, hogy egy egyedi, a szervezet működési folyamataihoz igazodó alkalmazásra van szükség.

Példa a "dobozos" azaz kész software-ekre: 
SAP ->bizonyos moduljai
Microsoft Dynamic Nav (Navision)

-> Rendszerkövetelmények -> infrastruktúrális beruházások->
pl. Navision esetében Windows Server-re van szükség, és adatbázis szerver is Microsoft SQL.

Egyedi fejlesztésű ERP tulajdonságai
------------------------------------

Pozitívumok:

- A szervezet folyamataira összpontosít és képes az egyedi folyamatkezelést komprumisszumok nélkül támogatni. (Teljesen egyénre szabott.)

- Az interface egyéni lehet. -> A vállalat arculatához és egyéniségéhez igazodik.

- Bevezetési infrastruktúrális költsége akár töredéke lehet a "dobozos" verziókhoz képest. -> Lehetőségünk van a platformot úgy kiválasztani, hogy pl. GPL alatt legyen használható.

- Nem kell számolnunk az éves licence díjakkal.

Negatívumok:

- Nem biztos, hogy olyan minőségű és színvonalú supportot kapunk egy egyedi ERP esetében, mint egy "dobozos" nagyvállalt által kifejlesztett programnál.

- Meg kell oldani az egyéb, külső alkalmazásokhoz kapcsolódást, és a különböző programokból származó file-ok és file formátumok kompatibilitását.


CRM - Customer Relationship Management - ügyfélkapcsolat kezelés

- Egy cég partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik.

- A CRM sotware célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve hogy a jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tároljon.

- A CRM folyamatok köre magában foglal minden olyan folyamatot, amely valamilyen formában köthető az ügyfelekkel való együttműködéshez.

- A CRM sotware-ek a marketing, értékesítés, ügyfélszolgálati és call center területeket támogatják.

Egy CRM progam általában képes a következőkre:

- Ügyfél, potenciális ügyfél és kapcsolatartó adatok kezelése
- Marketing kampányok kezelése
- Értékesítési üzleti lehetőségek kezelése
- Ügyfélszolgálati ügyintézés kezelése
- Call centerekben folyó ügyfélszolgálati munka kezelése
- Adatok riportolása és ellenőrzése (audit)

Vannak olyan ERP alakalmazások, melyek integrálva tartalmaznak komplett vagy részleges CRM-eket.

Megtalálhatóak a software piacon kész, úgyn. "dobozos" CRM alkalmazások, mint pl. Microsoft CRM, Oracle CRM, stb., de természtesen léteznek egyedi fejlesztésű CRM-ek is.

- Egy korszerű CRM-nek összehangoltan kell tudnia együtműködni egyéb haladó tecnikákkal, melyek szoros kapcsolatban állnak az ügyfélkiszolgálás folyamatával. Erre tökéletes példa egy Call Center, ahol a CRM és a telefonos infrastruktúrát üzemeltető hardware és software elemekkel kell együttműködni.

Pl.: VoIP rendszer (Voice over Internet Protocol)

Információs rendszerek - MT21

Vállalatirányítási információs rendszerek
-----------------------------------------
ERP - Enterprise Resource Planning

- A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat - környezet tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatásást végző személyek, tevékenységek, valamint a funkciók ellátását lehetővé tevő hardware és software eszközök összessége.

Az ERP fő összetevői:

1., Ember, mint döntéshozó és döntéselőkészítő

2., A külső és belső információ

3., A külső és belső hardware és software elemek

pl kész termék.: Microsoft Navision

- léteznek egyedi fejlesztésű ERP-k is. -> 

A kész rendszerek intelligenciája folyamatosan fejlődik, de a vállalatok rendelkeznek olyan egyedi "személyiségjegyekkel" munkafolyamataikban, amely nélkülözhetetlenné teszi egy az adott vállalat számára, hogy kifejezetten egyedi vállalatirányítási rendszert fejlesztessen.

Ezek az egyedi fejlesztésű rendszerek tökéletesen követik a szervezet munkafolyamatait, és alkalmazkodnak azokhoz az egyéni elvárásokhoz, melyeket a szervezet követel tőlük.

Az ERP-nek minden munkafolyamatra külön kidolgozott részegysége kell legyen, amelyek feladata, hogy támogassa a mindennapi ügyvitelt az adott területen, miközben folyamatosan szemelőtt tartja azt, hogy az adott tevékenység riportolható legyen és a felsőbb hierachiai szinteken a teljes tevékenység követhető legyen.

A szervezet tevékenységei oly módon kell riportolható legyen, hogy a kinyert információkból a felsővezetés, a pénzügy, és a minőségirányítási csoportok megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Az ERP feladata továbbá, hogy döntéselőkészítési lehetőséget biztosítson a vezetők számára, az információk feldolgozásával és megfelelő monitorozásával.

Egy vállalatirányítási információs rendszer összetett alkalmazásként olyan területekről szolgáltat információt amelyek a rendszer működését teljesen átölelik. Ilyen területek:

- marketing
- logisztika
- adminisztráció
- pénzügy
- ügyfélszolgálat
- minőségbiztosítás

Egy szervezet működését alapvetően egy pontosn kidolgozott vezetői stratégia határoz meg. A vállalatirányítási rendszernek alkalmazodnia kell a vezetői stratégiához, támogatni kell a stratégiában kitűzött célok megvalósítását. Egy jól működő ERP megfelelően kell riportoljon a célok elérésének folyamatáról, látnunk kell segítségével, ha eltértünk azoktól a részfolyamatoktól, amelyek a vállalati célok megvalósításához vezetnek.

Minőségirányítás - MT11

TQM bevezetése
--------------

- A TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi erőforrásokat és anyagi lehetőségeket.

A teljeskörű minőség megvalósításának lépései
---------------------------------------------

1., Meg kell határozni a termékre vagy szolgáltatásokra vonatkozó igényeket. A vevők igényei alapján kell meghatároznunk a termék vagy szolgáltatás minőségi fokozatát, mennyiségét, árát és a megvalósítás időtervét. A vevői elvárásdokat pontosan ismertetni kell a szervezeten belüli felelős részlegekkel.

2., Le kell fordítani a vevői igényeket tényleges műszaki, szervezési, és oktatási célokra és feladatokra. A vevői elvárások alapján pontosan definiálni kell a termék anyagi jellemzőit.

3., A feladatokat le kell bonatni folyamatokra a marketingtől kezdve egészen a hulladék elhelyezéséig.

4., Meg kell határozni a folyamatokban kinek, mit és milyen módon kell tennie.

5., El kell látni a munkatársakat megfelelő ismeretekkel, eszközökkel, módszerekkel és hatáskörökkel.

6., Mérni kell az eredményeket és össze kell hasonlítani a célokkal, részcélokkal és szükség esetén be kell avatkozni.

7., Értékelni és minősítei kell a folyamatokat. Tanulni kell a hibákból.

8., A fogyasztói információkat folyamatosan vissza kell csatolni.

9., A fentiek végrehajtásához megfelelő vezetők kellenek, akik képesek jövőkép alkotásra, és az emberekkel való helyes bánásmódra.

- A vezetők feladatai a következők:

a., A minőség, mint jövőkép és elérendő cél kialakítása
b., Rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása
c., A minőségszemlélet beépítése a vállalkozás stratégiájába
d., Az emberi erőforrás feltárása és tudatos fejlesztése
e., Vevőközpontű szemlélet elterjesztése
f., A munkamegosztás fejlesztése, egyértelmű feladatok és hatáskörök(felelősségek) megállapítása
g., Új kommunikációs csatornák megnyitása
h., Az eredmények mérése, folyamatos monitorozása, a teljesítmények ösztönzése és jutalmazása
i., Minőségmenedzsment alkalmazása

10., A minőségirányítási elvek gyakorlati alkalmazásában résztvevők elsődleges feladata a vevőközpontúság kialakítása. Minden tevékenységet a vevő szemével kell vizsgálni. Ha kialakítottak egy megfelelő folyamatot a vevőelégedettség mérésére, akkor törekedni kell a folyamatos javításra, javulásra. Minden esetben meg kell keresni a hibák gyökereit, és megtalálni a javulást előidéző folyamatot.

A TQM kiemelt területe a logisztika
-----------------------------------

- Minden funkcióra hatással van, ami az árumozgással, a beszerzéstől a gyártáson át az elosztásig terjed. Alapvető feladata a szállítás és a raktározás, ami kiegészül a vevők kiszolgálásával kapcsolatos feladatokkal.

Ezek a feladatok:

- Kommunikáció a vevőkkel és az elosztási partnerekkel
- Beérkezett rendelések feldolgozása és lebonyolítása
- Árumozgatás, árukezelés
- Raktározás
- Leggazdaságosabb szállítási út és eszköz kiválasztása
- Minden olyan probléma megoldása, amely egy külső piacon való mozgatással kapcsolatban megjelenhet. (csomagolás, reklamáció, visszáru, vevőszolgálat, szolgáltatások)

Médiatörvény - MT21

Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. §

1., A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetelen egész órától égész óráig tartó időszakon belül sem haladhajta meg a 8 percet, míg közösségi médiaszolgáltatásban a 6 percet.

2., A reklám 1. bekezdésben meghatározott időtartamába a köszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít.

4., A közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a köszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját.

5., Köszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséshez kapcsolódóan tehető közzé.

Közzétételi kötelezettség

37. § 

1., A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára:

a., nevét vagy cégnevét
b., Címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét
c., elektronikus levelezési címét
d., telefonos elérhetőségét
e., a vele szemben médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét
f., a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. §

1., A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 
7 óra és 8 óra között legalább 15 perc hosszúságú hírműsorszámot, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább 20 perc hosszúságú önálló hírműsorszámot szolgáltatni. JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 6 óra 30 perc és 8 óra 30 perc között legalább 15 perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának 20%-nál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.

Médiaismeret- MT11

Információs társadalom
----------------------

- Az Információ birtoklása a legnagyobb érték
- Igény van a "percre kész" információra

Az Internetes hirdetések sajátosságai
-------------------------------------

- Szereplők:

- Különböző kisebb weblapok -> általában banner csere programban
- Nagy látogatottságú portálok (hír, autós oldalak, stb.) -> fizetett bannerek és szöveges hirdetések formájában, illetve videó hirdetések formájában
- Közösségi oldalak -> célzott fizetett hirdetések
- Keresők hirdetései -> Google AdWords
- YouTube -> videóhirdetések a filmek előtt.
- Tematikus katalógus rendszerű keresők hirdetései-> pl. lap.hu oldalak
- Hírlevél és reklámlevél
- Apróhirdetések oldalai -> expressz.hu

+Közösségi oldalakon elhelyezett nyereményjátékok

Internetes hirdetési lehetőségek általános leírás
-------------------------------------------------

Az Internetes hirdetések nagy előnye a többi hirdetés formával szemben (plakátok, újság, rádió, tv), hogy rugalmasan kezelhető, folyamatában változtatható, eredményei közvetlenül és gyorsan mérhetőek. A mért adatok tekintetében rögtön változtatható. Nézzünk egy példát, hogy megismerjük a lehetőségeinket!

Ha hirdetünk egy hónapon keresztül egy óriásplakát kampányban, előre meg kell terveznünk hirdetésünk tartalmát. Nyomtatás és kihelyezés után már nincs lehetőségünk változtatni rajta. Ami még nagy hátránya az ilyen hirdetési formáknak az az, hogy nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy a hirdetést hányan látták és, hogy milyen reakciót váltott ki abból, aki ezt megnézte. Azt sem tudjuk, hogy volt-e elég ideje arra, hogy megjegyezze a hirdetés lényegét, vagy esetleg elérhetőségeinket. Maguk a közlekedés formái nem adnak elegendő időt arra, hogy a részletek is eljussanak az emberekhez vagy feljegyezhessék az információkat, amikre szükségük van. Fordult már elő Önökkel olyan, hogy akár vezetés közben, akár egy buszon ülve láttak egy figyelemfelkeltő plakátot, de a lényegi részt már nem tudták elolvasni? Aztán folyamatosan kémlelték út közben, hogy hol találják meg újra?

Az Internetes hirdetések minden szempontból előnyösebbek mint társaik! Nézzük most ezeket az előnyöket:

    A hirdetést olvasó emberek kezében van egy olyan eszköz, amivel Internetezni tudnak (számítógép, tablet PC, mobiltelefon, stb.), így lehetőségük van rögtön a hirdetés célját elérni (magát a weboldalt, amit hirdetünk)
    Mérhetjük, hogy mennyien érdeklődtek hirdetéseink iránt (hány ember kattintott rá a hirdetésre)
    Mérhetjük, hogy ezek az érdeklődök mennyi ideig voltak jelen weboldalunkon.
    Mérhetjük, hogy milyen tartalmakat néztek meg.
    Mérhetjük, hogy milyen oldalakon léptek ki.
    Mérhetjük, hogy milyen gyakran járnak vissza.
    Mérhetjük, hogy mely régiókból érkeznek a látogatók.
    Mérhetjük, hogy vásárolnak-e a látogatók.

Miért jó, hogy gyakorlatilag mindent tudunk mérni?

    mert, ha nem azt a viselkedést produkálják látogatóink, amire számítottunk, akkor a mért eredmények értékelésével döntéseket hozhatunk, változtathatunk a hirdetésen, vagy indokolt esetben meg is szüntethetjük azt.
    mert a látogatottságból előre tudjuk, hogy milyen hirdetési költségekre számíthatunk, és itt is lehetőségünk van változtatásokat eszközölni.

Az Internetes hirdetések tehát mérhetőek, kiszámíthatóak, rugalmasan kezelhetőek, folyamatukban változtathatóak és nem utolsó sorban költséghatékonyak, ha megfelelő módon vannak kezelve.

Minőségirányítás - TQM - MT11

Teljes minőségmenedzsment módszerének 11 alapelve:

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Amely történhet a vevő áltl kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy azok meghallgatásával.

2., A veztőség aktív részvétele a minőségirányításban

- A vezetők aktív részvétele nélkül lehetetlen a tqm rendszerét megvalósítani. -> A felsővezetés fogalmazza meg a szervezet üzletpolitikáját és célkitűzéseit.

3., Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése

- A TQM szempontjából az ideális vezető a következő tevékenységekkel gondoskodik a szervezet humán oldalú fejlesztéséről:

- Kineveli saját utódait illetve helyetteseit
- A vállalt vevőire összpontosít
- Tudja mikor kell oktatni és ítélkezni
- Elhárítja a minőségfejlesztés előtt tornyosuló akadályokat
- Megérti az előírások és a gyakorlat közötti különbséget
- Személyesen is munkálkodik a különböző rendszerek javításán
- Bizalmat táplál a TQM iránt
- Megbocsátja a véletlen hibákat
- Ellenőtzi és felügyeli a végrehajtást
- Folyamatosan fejleszti önmagát is

4., A minőség, mint állandó vállalati cél meghatározása

- A meghatározás két szinten lehetséges:
a., minőségpolitika meghatározás, mellyel lehetőség nyílik a szervezet számára, hogy a vevői és alkalmazottai számára világossá tegye a minőséggel kapcsolatban kialakított álláspontját.
b., Egy rövidebb távú, általában éves üzleti terv, mely jól definiált, és mérhető célkitűzések formájában segítenek fókuszálni a vállalat minőséggel kapcsolatos erőfeszítéseit.

5., Folyamatos minőségfejlesztés

- Ez az elv a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt, mely segíti kiküszöbölni a felmerülő hibákat, feltárni a pazarlást és hatékonytalanságot, valamint egyben javítja a végtermék minőségi jellemzőit.

6., Folyamatirányítás

- A TQM egyik legfontosabb jellemzője, mely kiterjed a különféle gyártási, szolgáltatási, információs és javítási folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére. A TQM során a szervezetet nem különálló egységek halmazaként kezeljük, hanem szervesen összetartozó rendszerként, amelynek minden egyes eleme kölcsönhatásban áll egymással.

7., A hatáskörök átruházása

- A TQM lényeges vonása a munkatársak minél nagyobb önállósága és hatáskörének növelése. A felhatalmazás természetesen nem vezetői kontroll nélküli, így a munkatársak érzik felelősségük súlyát, ugyanakkor a bizalmat is -> nő az elégedettségük, motiváltságuk és teljesítményük.


8., Az információs lánc fejlesztése

- A dolgozóknak világos képpel kell rendelekzniük a szervezet küldetéséről és céljairól. A túl sok információ viszont ugyanolyan káros, mint a kevés. Az információáramlás kiterjesztése a vállalaton belül és kívül is értendő. -> fontos a bizalmi viszony kialakítása a vevőkkel és a beszállítókkal is.

9., Minőségbiztosítási rendszer kialakítása

- Nem beszélhetünk szervezett és tudatos minőségmenedzsementről valamilyen minőségirányítási rendszer kiépítése nélkül. Ez lehet szabványos rendszer, mint pl. ISO, de ez nem kötelező. Egy jól működő rendszer nem biztosítja, hogy maga a TQM is jól fog működni, de alapfeltétele annak, mivel megkívánja a folyamatok szabályozását és dokumentálását, illetve mert létrehozása során megismerjük a saját rendszerünket, s végül segít a folyamatok megértésében.

10., A hibák el nem fogadása (nulla hiba elv)

- A TQM messze túlmutat a minőségellenőrzés tevékenységén, mivel azoknak a legnagyobb hátránya, hogy statisztikai alapon szervezik a minőséget, és betervezték a megengedett hibákat is. Ezt a hagyományos gondolkodásmódot töri meg a nulla hiba elv, mely egyetlen hiba elfogadását sem tartja megengedhetőnek. -> Hibák előfordulhatnak, de nem megengedettek.

11., Beszállítókkal való partnerkapcsolat

- Az "Egy csónakban evezünk" elv érvényre juttatása és az összhang kialakítása a beszállítókkal a kölcsönös előnyösségen alapul. A beszállítókat ugyanúgy ösztönözni kell arra, hogy folyamatosan fejlesszék a tevékenységüket, növeljék termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét és így hosszútávon a nyereségüket is.

Számítógép architektúrák -SZSZK21

Tárolókezelés
-------------

- A háttértárakat és a lassú perifériákat önálló vezérlőegységekkel és átmeneti puffer tárolókkal kell ellátni, melyek biztosítják, hogy ezek az eszközök i/O műveleteket relatívan a processzortól függetlenül képesek legyenek végrehajtani.

- A tárolókezelés alapfeladata, hogy biztosítsa a processzor művelet-végrehajtásához szükséges adatokat, összehangolva a tároló hierarchia egyes szintjein lévő memóriaegységek működését.

- A tárolókezelés feladatainak megoldását a számítógépek tároló kezelő hardware egysége az MMU (Memory Management Unit) biztosítja.

-> Az MMU lehet a processzorba beépített áramkörökből álló egység, de lehet önálló hardware elem is.

Lemezgyorsító tárak
-------------------

- A mágneslemezes háttértárak elérési ideje jóval nagyobb a memóriához képest.-> Az adatok írása/olvasása a háttértárolóra lassú. -> Megoldás: a mágnes lemez és a memória közé be kell iktatni egy gyorsító cache-tárat.

-> Ha feltételezzük, hogy a megneslemezről az egyszer már kiolvasott adatokat a processzor többször is fel fogja használni, akkor a gyorsító cache-puffer beiktatásával a processzornak kevesebb számú esetben kell közvetlenül a lemezről kiolvasni adatokat.

A gyorsításnak két fajtája van:

1., Gyorsítás programmal (software-es gyorsítás)

- A program az operációs rendszer részét képezi. -> A lemezgyorsító tárrészt a főtárból (RAM) kell kijelölni.


2., Gyorsítás hardware eszközzel

- Előnyösebb és sokkal hatékonyabb megoldás. Általában már minden merevlemez interface tartalmaz egy a merevlemez vezérlőelektronikájával egybekötött több tíz Mbyte kapacitással rendelkező hardware gyorsító tárat.

a., A Hardware gyorsító lenyege:

- Írásnál: a processzor által lemezre írandó adatokat a gyorsító vezérlője fogadja, és letárolja a cache-ben, valamint visszaigazolja a processzornak a lemezművelet végrehajtását. Ezután kezdi meg a vezérlő az adatok kiírását a lemezre és ez idő alatt a processzor folytathatja a munkáját.

- Olvasásnál: a gyorsító vezérlője megviszgálja, hogy az adatok megtalálhatóak-e a cache-ben. Ha igen, akkor az adatokat közvetlenül a cache-ből továbbítja, lemezművelet nélkül. Ha nem, akkor a lemezről a cache-be olvassa, de nem csak az aktuális adatot, hanem a lokalitás értelmében egy egyész blokkot. -> szükség lehet ezekre az adatokra is

Memória hierarchia a számítógépben
----------------------------------

1., Regiszter
2., Cache
3., Főtár (RAM)
4., Háttértár cache
5., Háttértár
6., Adatmentő, illetve továbbító tárolók (CD, DVD, stb.) -> semmiképp nem sorolható ide az SSD


Társzervezés
------------

- Egy program végrehajtásához a megfelelő programrészeknek és az általuk feldolgozandó adatoknak a főtárban kell lenniük. Mivel az aktuálisan nem futó programoknak nem kell a főtárban lenniük, így azok a háttértárolóm helyezkednek el, és csak akkor kerülnek ki a főtárba, ha éppen szükség van rájuk.

1., Virtuális tárkezelés

- A virtuális tárkezelés lényege, hogy a processzor teljes címzési tartománya tulajdonképpen egy háttértároló területet jelent. Ennek a virtuális tárolónak csak egy része helyezkedik el az operatív tárolóban, ahonnan a felhasználó futtat. A felhasználó nem látja a háttértár és az operatív tár közötti átviteleket, ezért úgy látja, mintha a processzor teljes címzési tartománya rendelkezésére állna. Egy tárkezelő egység (MMU) nyilvántartja, hogy az információ hol helyezkedik el, és a virtuális címet az operatív tároló fizikai címévé alakítja át, ha a keresett információ a tárolóban van. Ha a kersett információ nincs a tárolóban, akkor a behozatalát kezdeményezi a háttértárolóról. Ezt az átvitelt az operációs rendszer virtuális tárkezelő része hajtja végre.


===> Virtuális memória
----------------------

- Az operációs rendszer vagy a számítógép hardware-e által nyújtott szolgáltatás, amit általában egy külső tárolóterület igénybevételével, a futó programok számárabiztosítja, hogy a program végrehajtáskor a központi vagy operatív memória fizikai korlátai észrevétlenek legyenek.


A virtuális tárkezelés és a cache működési elvének különbségei
--------------------------------------------------------------

1., A cache és az operatív tár viszonya

- A különböző cache blokkok leggyakrabban egy programhoz tartoznak
- A cache miss-t a hardware kezeli
- A cache nagysága elméletileg független a processzor címterétől
- A cache kizárólagosan a tárkezelés céljára szolgál, a programok nem látják

2., Az operatív tár és a virtuális tár viszonya

- Egy programfolyamat egyidejűleg más programfolyamatokkal együtt fut-> minden folyamathoz önálló virtuális tárterület tartozik
- Ha egy blokk nincs a főtárban (blokkhiba) akkor ezt az operációs rendszer kezeli
- A címtartományt meghatározza a virtuális tár nagysága
- A mágneslemezen a virtuális táron kívül más adatállományok is megtalálhatók.

Hálózatok- VoIP- ÁRG 11K

VoIP - Voice Over Internet Protocol
-----------------------------------

- Történelmi szinten az első "voip" technológia 1973-ra tehető. ARPANET - Network Voice Protocol

- IP alapú telefonálásról van szó, ami azt jelenti, hogy minden olyan hálózatban működik, amelyen IP csomagok formájában zajlik a kommunikáció.

-> Ha pl. egy belső számítógépes hálózatban VoIP-ot szeretnénk, akkor általában nincs szükség újabb hálózati infrastruktúra kiépítésére.

- VoIP nem garantálja a csomagok megérkezését, nem rendelekezik ún. QoS-el. (Quality of Service - szolgáltatás minőség).

- Fontos a sávszélesség, fel és letöltés egyaránt -> ADSL használatakor nehezebb üzemeltetni.

- Tűzfal és NAT-on való átjutás is problémás.

- Nagy előnye, hogy bármilyen internet kapcsolaton keresztül tud működni, ha megfelelő a sávszélesség.

- Nem kell helyhez kötötten telefonálnunk, mint pl egyéb vezetékes telefonszolgáltatónál.

- Komoly előnye még, hogy olyan mobil eszközökön, ahol lézetik ún. "Wifi- Voip", ami gyakorlatilag GSM protkollok segítségével kommunikál, ott bármilyen WiFi hálózatra csatlakozva lehet telefonálni. Pl.: reptér nyílt wifi-je, kv-zók nyílt wifi-je, stb.

- Protokollok: 

- H.323 és a SIP (Session Initation Prot.) -> általában ezen keresztül történik a kommunikáció egy általános voip rendszerben. (kb. 80 kbyte/sec le -és feltöltésre van szükség hozzá.)

- SCCP - Cisco saját protokollja ->Skinny Client Control Protocol

- CorNet IP - Siemens

- Skype - saját titkos p2p protokollja van. 

- Hátránya még, hogy nem tudunk azonnal segítséget kérni, mivel a szolgáltatás nem helyhez kötött.

- Magyarországon, ha egy voip szolgáltatóval kötünk zerződést, akkor a szolgáltató a 21-es körzetből tud telefonszámot osztani nekünk.

Minőségirányítás - MT11

A TQM filozófia alapelvei
-------------------------

1., Bevezethetőség

- Ajánlott a TQM-et egy ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszeren belül bevezetni.

2., Fenntarthatóság

- A TQM bevezetéséhez vezetői rátermettségre és elkötelezettségre, széles körű képzési programra, valamint olyan technikákkal és eszközökkel való megismerkedésre van szükség, mint a statisztikai folyamatirányítás, a minőségbiztosítás és a teljeskörű minőségellenőrzés. (Megjegyzés: Általában a TQM egyik legnagyobb problémája az operatív vezetők és a dolgozók elkötelezettségének fenntartása.)

3., Teljesség

- Egy minőségirányítási támogatása nélkül a TQM inkább filozófia, mint teljes technika. Ebben az esetben hiányozni fog azokat a számszerűsíthető adatokat előállító mechanizmus, amelyek alapján a szükséges intézkedéseket meg lehet tenni.

4., Igazolhatóság

- Auditálási képességre van szükség ahhoz, hogy megfelelően igazolni lehessen, a TQM eléri-e a kitűzött célokat, amelyek többnyire jelentős hatással vannak a szervezetre.

5., Kapcsolat az ISO 9000 szabvánnyal

- Az ISO 9001 az ajánlott alap a TQM céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához.


A TQM modell három alapvető elvre épül:

1., Középpontban a vevő:

- Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van vevője a folyamatban, és mindenkinek a vevője igényeit kell kielégíteni a teljes folyamatban, ha a folyamatok eredményeképpen a vállalt meg akar felelni a végső vevők elvárásainak. --> !!! minden "vevő" a folyamatban a következő részfolyamatot jelenti !!!

2., Folyamatok javítása:

- A folyamatos javítás koncepciója szerint minden folyamat részfolyamatok összessége, és a részfolyamatok folyamatos felülvizsgálata és javítása csökkentheti a végtermék kivánatostól való eltérését.

3., Teljes elkötelezettség:

- A vezetőktől kiindulva az alkalmazottakon keresztül, végsősoron a beszállítókig ívelő folyamat.

A modell kiegészítése, néhány alapvető kiegészítő elemmel:

- Menedzserek vezető szerepe
- Oktatás és képzés fontossága
- Kommunikáció a szervezet szintjei között
- Jutalmazás és elismerés
- Folyamatok folyamatos mérése és ellenőrzése


A Teljes Minőségmenedzsment 11 módszere
---------------------------------------

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Ez történhet a vevő által kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy meghaladásával.

ÁRG 11K - SNMP

Internet Menedzsment
--------------------

- Az Internet szolgáltatási és alkalmazói progrmjain kívül 

szükség van olyan programokra is, amelyek segítségével az 

üzemeltetők a hibákat fel tudják tárni, a 

forgalomirányítást tudják vezérelni, és a számítógépek 

hibás protokolljait felderíteni. -> Ez a tevékenység az 

Internet Menedzsment

Miért van erre szükség?

- Az Internet több különböző típusú hálózatokból áll, 

amelyeket routerek kapcsolnak össze.

Jellemzően:

- A routerek különböző típusúak
- Az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati 

protokollal
- A hálózat különböző pontjain helyezkednek el (nagy 

távolságok)

---> Jellemzőkből következik, hogy egy menedzsment 

szoftvernek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az 

Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

--> Az Internet Menedzsment protokollok alkalmazási szinten 

működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják 

kommunikációra.

Az alkalmazási szint használatának előnyei:
-------------------------------------------

- Elegendő egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére. (eszköz illetve hardware független)

- Különböző eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel és parancskészlettel.

- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
---------------------------------------------

- Az operációs rendszernek, az IP szoftvernek és a szállítási protokollnak is megfelelően kell működnie, hogy a menedzser elérje a menedzselni kívánt eszközt.

- Ha a router op.rendszere (firmware) nem működik, akkor a menedzsment szoftver sem működik rajta. (Közben a csomagokat routolhatja.)

A menedzsment modell architektúrája
-----------------------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP, stb.) egy ún. szerver programot futtatnak (MS - Management Server), amelyet management agent-nek nevezünk.

- A menedzser egy kliens programot futtat a számítógépen (MC), és kijelöli azt a management agent-et, amellyel kommunikálni akar.

-> A kliens lekérdezheti a servert (agent) vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát. (authentikáció után!)

A protokoll architektúrája
--------------------------

- Amenedzsment protokollokat két szabvány írja le.

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja a kliens és agent között az üzenetek formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.


SNMP - Simple Network Management Protocol (NMP családba 
tartozik)

- TCP/IP -ben használjuk, legújabb verziója az SNMPv2

- Menedzselt információra vonatkozó szabvány

- A menedzselt routerek állapot és vezérlő információkat tartalmaznak, amelyekhez a menedzser hozzáférhet:
- statisztika az interface-ekről
- bejövő és kimenő forgalom
- eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB - Management Information Base
---------------------------------

- Szabvány, ami azt írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb hálózati eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt információt 8 kategóriába sorolja:

1., system - információt ad a host vagy a router op.rendszeréről

2., interfaces - információt ad a hálózati interface-ekről

3., Address Translation - címfordításokról ad információt

4., ip - info. az IP szoftverről

5., icmp - info az Internet Control Message Protocollról

6., tcp - információt ad a Transmission Control Protocol szoftverről

7., udp - User Datagram software-ről ad információt

8., egp - Exterior Gateway Protocol Software


A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem tudnak kiszolgálni. -> A szabványnak elegettevő agent és kliens programok kommunikálhatnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza sz összes adatot, amelyek a kliens kér.

Példák MIB változókra:

1., sysUpTime -> system kategória ->utolsó reboot óta eltelt idő

2., ifNumber -> interfaces kategória -> Hálózati interfacek száma

3., ifMTU -> interfaces kat. -> Mekkora az interface MTU-ja (Maximum Transfer Unit)

4., ipOutNoRoutes -> ip kat. -> A routing hibák száma.

5., tcpMaxConn -> tcp kat. -> A maximálisan megengedett TCP kapcsolatok száma

6., ipRoutingTable -> ip kat. -> IP routing tábla

A példában említett adatok többsége integer, de lehetnek összetett struktúrájú adatok is, mint pl. az ipRoutingTable

- A MIB az egyes adatoknak csak a logikai definícióját tartalmazza, a fizikai tárolás módját az eszközgyártók döntik el. Az agent software biztosítja a MIB változó és a fizikai struktúra közötti leképzést.

Médiatörvény - MT21

32. §

4., Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

5., A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

6., A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erjeű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi élet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető. (Ez a kötelezettség az események helyszíne szerinti helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.)

7., A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg.

8., A médiaszolgáltató kérelmezheti a Médiatanácsnál egy közzétenni kívánt közlemény besorolását, igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

9., Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállakozás társadalmi célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállakozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik- terméke, szolgáltatás jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem öszöntözhet kifejezetten a vállakozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiszolgáltatásban
------------------------------------------------------------
33. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja:

a., audiovizuális-ban-> optikai vagy akusztikus módon

b., audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós televíziós vásárlási műsorablak esetében optikai és akusztikus módon

(Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, melyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé.)

2., A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői jogi érdekét.

3., Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely:

a., politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

b., kiskorúakhoz (14 év alatti) szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet

c., nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít

d., vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat

4., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

5., Virtuális reklám csak úgy tehető közzé, ha az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően optikai vagy akusztikus módon felhívjuk a figyelmet.

6., Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely:

a., politikai hír vagy tájékoztatás

b., 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsor

c., nemzeti ünnep hivatalos eseménye

d., vallási, egyházi tartalmú

e., dokumentumfilm, melynek időtartama nem haladja meg a 30 percet.

7., Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.

34. §

1., Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport - és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

2., A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát.

35. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, és a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

2., Az 1. bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki:

a., a televíziós vásárlási műsorablakra
b., a politikai reklámra
c., a közérdekű közleményre
d., a társadalmi célú reklámra
e., a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre.
f., 26. § (2.) bekezdés szerinti támogatói közleményekre.
g., a termékmegjelenítésre
h., a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé
i., azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosa készített vagy rendelt meg.
j., a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra
k., kizárólag médiaszolgáltató vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra
l., a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre

3., A televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított műsoridő nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást, illetve televíziós vásárlásokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás műsoridejét.

SNMP - SZSZK 21

Hálózat és Internet menedzsment (SNMP)
--------------------------------------

SNMP - Simple Network Management Protocol

Az Internet rengeteg hálózat összekapcsolódása.

- a hálózatokat különböző routrek kapcsolják össze
- az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati protokollal
- hálózat különböző pontjain helyezkednek el

===> A menedzsment software-nek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

===> Az Internet menedzsment protokollok alkalmazási szinten működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják kommunikációra

Az alkalmazási szint használatának előnyei:

- Elég egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére (hálózati hardware-től független)
- A legkülönbözőbb eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel.
- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
- Az oprendszernek hibátlnaul kell működnie, hogy a menedzser elérje a vezérlendő eszközt.
- Ha router op.rendszere nem működik, akkor a menedzsment software sem működik rajta. (Ettől függetlenül a csomagokat routolhatja.)

A modell architektúrája
-----------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP), egy úgyn. szerver programot(kiszolgáló) futtatnak, amelyet management agent -nek nevezünk. (Hívják még MS-nek is Management Server)

- A menedzser egy kliens programot futtat (PC), amely kijelöli azt az agent-et, amellyel kommunikálni akar.

--> A kliens lekérdezheti a szervert vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát.

Az Internet menedzsment software csak megfelelő autentikáció után kaphat információt vagy vezérelheti az eszközt.


A protokoll architektúrája
--------------------------

A menedzsment protokollokat 2 szabvány írja le:

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja az üneteket formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.

A TCP/IP-ben használt menedzsment protokoll az SNMP. Legújabb változata:
SNMPv2.

Menedzselt információra vonatkozó szabvány
------------------------------------------

A menedzselt routerek állapot- és vezérlő információt tartalmaznak, amelykhez a menedzser hozzáférhet. Ilyenek pl.:
- statisztika interfacekről
- bejövő és kimenő forgalom
- az eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB
---

- A Management Information Base (MIB) szabvány írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt inforációt 8 kategóriába sorolja:

1., system -> információt ad a host vagy router operációs rendszeréről

2., interfaces -> információt ad a hálózati interface-ről

3., address translation -> információt ad a címfordításról

4., ip -> információt ad az Internet Protocol software-ről

5., icmp -> Internet Control Message Protocol-ról ad információt

6., tcp -> infót ad a Tranmission control protocol software-ről

7., udp -> infót ad a User Datagram Protocol software-ről

8., egp -> Exterior Gateway Protocol software-ről ad információt

- A MIB definíció független a menedzsment protokolltól.

A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem ismernek és emiatt nem tudnak kiszolgálni.
-> A szabványnak eleget tevő agent és kliens programok kommunikálnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza az összes adatot, amely a MIB-ben szerepel.

Példák MIB változókra:

- sysUpTime -> system kat. = utolsó reboot óta eltelt idő
- ifMTU -> interfaces kat. = Az interface MTU értéke
- ipRoutingTable -> ip kat. = Az aktuális routing táblát kéri.