Médiatörvény - MT21

A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása
-------------------------------------------------

26. §

2., A támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, eés egyéb a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés,  termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.

3., A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a műsorszámmal egyidejűleg, a műsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.

27. §

1., Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot
a., párt, politikai mozgalom
b., dohányterméket gyártó vállalkozás

3., A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.

4., A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

5., Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon réstvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a mgjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.

28. § 

1., Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható

a., hírműsorszám és politikai tájékoztató

b., a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám

2., Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám.

Termékmegjelenítés a műsorszámokban

30. § 

1., A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel tilos.

2., A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett

a., a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén

b., az (a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett árú gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője -sem közvetve, sem közvetelenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.

3., Nem tehető közzé termékmegjelenítés
a., a hírműsorszámban és politikai tájékoztatóban
b., A kifejezetten a 14 év alatti kikorúaknak szóló műsorszámban
c., nemzeti ünnepek hivatalos tudósításában
d., vallási illetve egyházi tartalmú műsorszámban

4., A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:

a., dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállakozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése

b., e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék

c., olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orovis rendelvényre vehető igénybe.

31. § 

1., A termékmegjelenést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a., tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje - nem nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére

b., nem hívhatnak fel közvetelenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére

c., nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek.

2., A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre - optikai vagy akusztikus módon - fel kell hívni a figyelmet.

3., Az 1-2 bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonsoának részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám

32. § 

1., A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzétetel időpontja kivételével nem gyakorolhat befolyást a médiszolgáltatásra.

2., A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak - e jellegét tekintve - azonnal felismerhetőnek és médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más tartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiszolgáltatásban

a., audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő figyelemfelhívás

b., rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő figyelemfelhívás

3., Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

Médiaismeret

A televíziós műsorkészítés alapismeretei
----------------------------------------
1., Hírműsorok (híradó)
2., Magazinműsorok
3., Az élőadások

1., Hírműsorok

A feladatok elosztása a közreműködők között (felelőségek meghatározása)

Szerkesztőség:

A főszerkesztő a tulajdonost képviseli a szerkesztőségben.
----------------------------------------------------------

elvárások: - nagy szakmai tapasztalat, tekintély

feladatai: általában csak bizonyos mértékig vesz részt a szerkesztőség napi munkájában, ő határozza meg az irányt -> mi kerüljön be az adásba, mi maradjon ki, mivel foglalkozzanak a rendelkezésre álló kínálatból, meghatározza a terjedelmet

===> főfeladata az, hogy a hírműsor kiegyensúlyozott és pártatlan legyen.

Felelős szerkesztő
------------------

- Ő felel a hírműsor készítésének folyamatáért, valamint a műsor tartalmáért.-> ő a tényleges főnök a hírműsor készítésében. (Bár hierarchikus szinten ő a főszerkesztő beosztottja)

- Ő napi szinten aktívan részt vesz a szerkesztésben: mindig előző nap fogadja el a következő napi műsor összeállítást.

- A kész hírek, tudósítások, riportok szövegét is ő fogadja el (ellenőrzi a tartalmukat, illetve nyelvhelyességi szempontból is vizsgálja azokat)

- Minden esetben a felelső szerkesztő az adás idején a rendezővel együtt a stúdió vezérlőtermében részt vesz a műsor levezénylésében.

Műsorszervezők
--------------

- Ők azok a munkatársak, akik a hírügynökségi jelentésekből, a lapokból, és saját forrásból származő információkat feldolgozzák, rendezik, csoportosítják. Minden napra ők készíítik elő azt az ajánlatot, amelyből a szerkesztő végül választ.

- Napi kapcsolatban állnak az Országgyűlés Sajtóirodájával, a Miniszterelnöki hivatallal és kormányhivatalokkal.

Hírszerkesztő
-------------

Feladatai:

- a szerkesztőségbe beérkező információkat szűrje, megvizsgálja, hogy van-e hírértékük (végső döntés a felelős szerkesztőé)

- a hírértékű információkból híranyagot készítsen -> megírja a hírt és előkészíti a hozzá tartozó képeket

Külpolitikai szerkesztő
-----------------------

- Nem minden hírműsor szerkesztőségében van.
- Több idegen nyelven beszél.
- Naprakészen ismeri a fontosabb külföldi eseményeket
- Ő külföldről vagy itthonról beszerzett információkból, illetve képekből készít hírt, tudósítást, riportot.

Szerkesztő-riporter
-------------------

- A híradós szerkesztő-riporter feladata, hogy híreket, tudósításokat, riportokat készítsen a felelős szerkesztő utasításai alapján.

- Kivitelező, szakmai és technikai tudással rendelkezik, ismeri a műsorkészítés sajátosságait.

Ügyeletes riporter és ügyeletes stáb
------------------------------------

- A hírműsorok szerkesztőségében általában van egy úgyn. ügyeletes riporter és forgatócsoport (stáb), amelynek feladata, hogy váratlan eseménykre azonnal indulni tudjanak.

Operatőr
--------

- Ő kezeli a kamerát, ő veszi fel a híranyag elkészítéséhez szükséges képi és hanganyagot.

Világosító (technikus)
----------------------
- Feladata, hogy imserje a kamerát, megteremtse a kép- és hangrögzítés, valamint a világítás technikai feltételeit.

Hangmérnök
----------

- A hírműsor stúdiójának vezérlőjében és az úgyn. szinkronstúdióban vagy hangalámondó stúdióban dolgozik. A hanmérnök felel azért, hogy a szerkesztők, tudósítók, riporterek hangja tiszta, jól hallható és érthető legyen. (élőadásban és felvételen egyaránt)

Vágó
----

- Elnevezése a régi időkből származik, amikor még vágták a filmszalagot. Ez most is hasonló elven működik de már digitálisan, programok segítségével. -> elektronikus montírozás

Rendező
-------

- Ő a hírműsor adásrendezője. -> A híranyagok elkészítését és adásba kerülését felügyeli. Ellenőrzi a szerkesztő-riporterek által "leforgatott" anyagok utómunkáit, a kész anyagokat "átveszi" a felelős szerkesztővel együtt, majd vezényli az adást, irányítja a műsorvezető és a stáb munkáját.

Megjegyzés: utómunkák pl: hangalámondás, vágás, feliratozás, szinkron, stb.

Műsorvezető
-----------

MT 11 - Minőségirányítás

Nemmegfelelő termék kezelése
----------------------------
folyt.

Fejlesztés
----------

 A szervezetnek folyamatosan fejlesztenie kell minőségirányítási rendszer eredményességét, a minőségpolitika, a minőségcélok, az audit eredmények, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek, valamint a vezetőségi átvizsgálás útján.

Helyesbítő tevékenység
----------------------

A szervezetnek intézkednie kell a nemmegfelelőség okainak kiküszöböléséről annak érdekében, hogy megelőzze az ismételt előfordulást. A helyesbítő tevékenységeknek arányban kell lenniük a felmerült nemmegfelelőségek hatásával.

Dokumentált eljárást kell készíteni, amely meghatározza a követeleményeket.

Megelőző tevékenységek
----------------------

A szervezetnek intézkedéseket kell hoznia a lehetséges nemmegfelelőségek okainak kiküszöbölésére annak érdekében, hogy megelőzze az előfordulásukat. A megelőző tevékenységeknek arányban kell lenniük a lehetséges problémák hatásaival.

Dokumentált eljárást kell készíteni, amely meghatározza a követeleményeket.
------------------------------------------------------
------------------------------------------------------

TQM (Total Quality Management - teljeskörű minőségmenedzsment)

Minőség fogalmának megközelítése:

- Szabvány alapú minőség - a termék azon tulajdonsága, hogy mennyiben felel meg a vonatkozó szabvány előírásainak
- Gyártói alapú minőség - a termék azon tulajdonságainak összessége, amit a gyártó  összes feltételeivel adott környezeti feltételek között előállítani képes
- Vevői alapú minőség - azt fejti ki, hogy az adott termék mennyiben képes kielégíteni bizonyos fogyasztói igényeket.
- ISO szerinti minőség

- A minőséget a termék, vagy szolgáltatás különböző jellemzőivel is le lehet írni. Ezek a jellemzők a következők lehetnek:

1., Számszerűsíthető jellemzők
- geomatriai jellemzők (méretek, súly, tűrések)
- Anyagi jellemzők (összetétel, fizikai jellemzők)
- Technológia jellemzők
- Funkcionális jellemzők
- Megbízhatósági jellemzők
- Élettartam
- Biztonságosság

2., Nem számszerűsíthető jellemzők
- Esztétikai követelményeknek való megfelelés
- Szerelési előírások
- Funkciók
- Használati előírások
- Karbantartási előírások
- Javítási előírások
- Üzembehelyezési előírások

==> Mindezek fennállása esetén, úgynevezett "követelményeknek való megfelelőségről" beszélünk. Ez a fogalom azonban a termék  előállítás oldaláról magában foglalja az alábbi paraméterkeet is, melyek egyben a teljeskörű minőség (Total Quality -TQ) meghatározói:

- Műszaki minőség (specifikáció, szabvány)
- Költségek (ár, használat, szervíz, kellékek)
- Szállítási feltételek (idő, hely mennyiség)
- A vevő, a gyártás és a környezet biztonsága
- Viselkedés (gyorsaság és udvariasság)
- Vevőszolgálat (panaszkezelés, tanácsadás)

Minőség menedzsment (Quality Management - QM)
---------------------------------------------

- Egy szervezeti rendszer termék - előállítási tevékenységeinek hatékonysága javítható, ha a szabályozást nem csak a szűken vett reálfolyamatra vezetik be, hanem az azt kiszolgáló valamennyi folyamatra kiterjesztik. Ennek keretében a beszerzés, a vevőszolgálat, a humánerőforrások fejlesztése, stb. folyamatokat is előírások szerint működtetik, a működést ellenőrzik, és a működés állapotairól feljegyzéseket készítenek. A feljegyzésket elemzik, és szükség esetén beavatkoznak a rendszerbe. Ez a módszer a minőségbiztosítás.
Amennyiben ez a módszer a vezetőség irányítási eszköze, alkalmazása pedig stratégiai célkitűzés, akkornevezhetjük minőségirányításnak.
-> A minőségirányítás egyfajta speciális vezetői eszköz.

A vezetőség minőségirányítással kapcsolatos feladatai a következők:

- a minőségpolitika megfogalmazása
- a szervezet felépítés meghatározása
- a munkafolyamatok meghatározása
- az erőforrások meghatározása és biztosítása
- a vezetőség minőségügyi megbízottjának kinevezése
- a rendszer működésének vezetői felülvizsgálata

MT 21 - Joomla! alapfogalmak

Alapfogalmak
------------

- Beépülő modulok: rendszer működését szolgáló alkalmazások
pl., TinyMCE szerkesztő

- Modulok: A Front-End-en megjelenő belső funkciók.
- Modul pozíció: Azok a helyek (Front-end-en), amelyek képesek befogadni egy modult. A pozíciók általunk nem változtathatóak, mert a template (sablon) írója hozta őket létre. A modulok besorolása (pozíciója) viszont általunk változtatható.
- Komponensek: a weboldal funkciói (tudása). Ilyen lehet pl. Hírkövető, Galéria, webshop, kapcsolat, stb.
! A komponensek a "tartalomban" jelennek meg, vagy modulban kerülnek ki az oldalra. Ha tartalomban jelennek meg, akkor azokat menüponttal tudjuk meghívni.

Példa: A weboldal funkciója, hogy lehet rajta Galéria. A galériát úgy hívjuk meg a tartalom helyére, hogy létrehozunk egy menüpontot, aminek neve lehet pl. "Galéria"

Példa: Hírkövetés egy funkció, ami azt csinálja, hogy különböző weboldalakról gyüjti a híreket és ezek címeit, illetve kivonatait megjeleníti a saját weboldalunk oldalsávjában.

Sok alkalmazást bővítményként szerezhetünk be. Vannak olyan bővítmények, amelyek nagy tudásuk miatt több összetevővel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy van komponensük, moduljuk és esetleg beépülő moduljuk is. Ezeket az összetett bővítményeket általában egy csomagfile-ban tudjuk letölteni és ebben az esetben oda kell figyelni a telepítési sorrendre.

Telepítési sorrend:

1., Komponens (filenév: com_xyz.zip)
2., Beépülő modul (filenév: plg_xyz.zip)
3., Modul (filenév: mod_xyz.zip)

esetleg lehetnek nyelvi file-ok: hu-HU.com_xyz.zip)

Ha többet szeretnél megtudni, nézd meg ajánlott Joomla! tanfolyamunkat!

MT 21 - Médiatörvény

Műsorkvóták

20. § 

1., A médiaszolgáltató

a., lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsorrendjének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani.

b., lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsorrendjének legalább 10%-át olyan európai mű, legalább 8 %-át olyan magyar mű bemutatására köteles fordítani, amelyet tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől 5 évnél nem régebben készült műként szerzett be.

2., lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatása kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszmámított időtartamának több mint negyedét magyar műnek kell kitennie.

3., A közszolgáltató médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsorrendjének

a., több mint 60%-át európai művek
b., több mint felét magyar művek
c., több mint harmadát tőle független készítésű (5 évnél nem régebbi)
d., több mint negyedét, tőle független magyar készítésű művek (5 évnél nem régebbi)
bemutatására köteles fordítani.

21. §

1., A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább 35%-át magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.

2., Ezek legalább 25%-a 5 évnél nem régebbi.

22. § 

1., 20-21. §-ban meghatározottak nem vonatkoznak

a., a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra.

Kereskedelmi közlemények
------------------------

23. § A médiszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell a 20. §-t.

24. §

1., A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a., nem sértheti az emberi méltóságot
b., nem tartalmazhat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést.
c., közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására, bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére
d., közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére.
e., nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét
f., indokolatlanulá nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben
g., nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetve világnézeti meggyőződést, kivéve a vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt
h., nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződését.

2., Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a., nem célozhat kifejezetten kiskorúakat
b., nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút
c., nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására
d., nem ábrázolhatja a túlzott alkhol fogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban
e., kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként
f., nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy sexuális sikerekhez.
g., nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik.

25. §

A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást - a közzététel időpontja kivételével - a médiaszolgáltatásra.


A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása
-------------------------------------------------

folyt.köv.a

Médiaismeret MT11

A szappanoperák és valóságshow-k
--------------------------------

- A TV csatornák legsikeresebb műsorai.

Siker okai:

- minden nap azonos időben vannak, így az emberek időbeosztása alkalmazkodni tud hozzájuk.

- kielégíti a mese nézési vágyait

- a nézők szinte személyes barátaiknak gondolják a szereplőket -> állandó szereplőgárda van, nem változó személyiségek-> a nézettségre és sikerre való tekintettel a  szereplők híressé válnak, riportok készülnek velük, írnak róluk a sajtóban -> ez által még jobban úgy gondoljuk, hogy imserjük őket.

- A szappanoperák típusai:

1., Serials (sorozatok) folytatásos történet

2., Series (szériák) egymástól elkülönült történetek sorozata.

A valóságshow
-------------

- "Műfaji" szempontból lehet talkshow és serials is. Minden külföldről származó jogdíjas műsorhoz tartozik egy úgyn. Format, ami nemzetközileg értékesített licence.

Műfaji szempontból két típusa van: ún. kukkoló show, és túlélő show

Példák:

Bigbrother, Survivor, Megasztár, stb.

Reklámok
--------

Hasonló a szerepe, mint magának a médiának:

- információt közvetít
- értéket közvetít
- szórakoztat (figyelem felkeltő, érdekes, vagy vicces, esetleg meglepő)

Az áruhoz kapcsolt értékfajták:

- használati érték (pl. egy mosópor)
- élvezeti érték (csoki, üdítő, stb.)
- az áruban nem megtestesülő érték (pl. vegyünk meg 10 terméket, és vonalkódok beküldésével utazást nyerhetünk)

MT11 - Minőségirányítás

Tervezés és fejlesztés
----------------------

1., A tervezés és a fejlesztés megtervezése

A szervezetnek meg kell terveznie és felügyelet alatt kell 

tartania a termék tervezését és fejlesztését.

Ehhez meg kell határozni:

- a tervezés és fejlesztés szakaszait
- az átvizsgálási pontokat
- a tervezéssel kapcsolatos felelősségi köröket és 

hatásköröket

- A tervezésben résztvevő csoportok közötti kommunikációt a 

szervezetnek úgy kell irányítania, hogy az a lehető 

leghatékonyabb legyen.

- A tervezés fontos lépéseit, ütemét dokumentálni kell.

2., A tervezés és fejlesztés átviszgálása

 - ki kell értékelni a fejlesztés  eredményének képességét
 - fel kell tárni a problémákat és javaslatot kell tenni a 

javításukra.

Ezekben az átvizsgálási folyamatokban szerepelniük kell az 

adott tervezési szakaszban résztvevő vezetőknek.

Az átvizsgálás során létrejött feljegyzéseket és 

dokumentumokat meg kell őrizni.


Beszerzés
---------
A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszerzett 

termék megfeleljen a meghatározott beszerzési 

követelményeknek. 

A szállítóra és a beszerzett termékre vonatkozó szabályozás 

típusa attól függ, hogy a beszerzett termék milyen hatással 

van a további termék-előállítási folyamatokra.

A szervezetnek azon az alapon kell értékelnie a 

beszállítókat, hogy milyen mértékben képesek a szervezet 

követelményeinek megfelelő terméket szállítani.

1., Beszerzési információ

A beszerzési információnak le kell írnia a beszerzendő 

termáket, értelemszerűen beleértve az alábbiakat:

- a termék, az eljárások, a folyamatok és a 

berendezések jóváhagyására vonatkozó követelmények
- a munkatársak végzettségére vonatkozó követelmények
- a minőségirányítási rendszerre vonatkozó 

követelmények

2., A beszerzett termék igazolása

A szervezetnek ki kell alakítani azokat az ellenőrzési vagy 

más tevékenységeket, amelyek szükségesek annak biztosítására, 

hogy beszerzett termék megfelel a meghatározott 

követelményeknek.

Ha a szervezet vagy annak vevője igazolást kíván végezni a 

szállító telephelyén, akkor a szervezetnek közölnie kell 

ennek módját és a konkrét intézkedéseket, illetve a termék 

kibocsátásának módszerét.


A termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása
-----------------------------------------------

1., A termék előállítás és a szolgáltatásnyújtás szabályozása

A termék és a szolgáltatása szabályozott körülmények között 

kell, hogy történjen a következők szerint:

- Legyenek elérhetőek a termék illetve szolgáltatás leíró információi és jellemzői
- Legyenek elérhetőek a munkautasítások
- Legyenek elérhetőek a berendezések használati utasításai

2., Azonosítás és nyomonkövethetőség

A szervezetnek azonosítania kell a terméket, végig a termék előállítás során.

A szervezetnek azonosítania kell a termék állapotot, figyelembe véve az adott állapot követelményeit.

3., A termék megóvása

A szervezetnek meg kell óvnia a terméket a belső feldolgozás és a rendeltetési helyre szállítás során.


A megfigyelő- és mérőberendezések kezelése
------------------------------------------

A szervetenek meg kell határoznia, hogy milyen figyelemmel kíséréseket és méréseket kell végezni, és milyen megfigyelő-és mérőberendezéskre van szükség, annak bizonyítására, hogy a termék megfelel a meghatározott követelményeknek.


Mérés, elemzés és fejlesztés
----------------------------

1., Figyelemmel kísérés és mérés

a., Vevői elégedettség

A minőségiránytási rendszer működésének egyik mértékeként a szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a vevő eszrevételezéseit a vevői követelmények miatt.
Az ilyen információk megszerzésének és felhasználásának módszereit meg kell határozni.

b., Belső audit

A szervezetnek időközönként belső ellenőrzéseket kell végezni annak meghatározására, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve az ISO követelményeinek. 


A nem megfelelő termék kezelése
-------------------------------

A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a követelményeknek nem megfelelő termék azonosítva legyen, és felügyelet alatt álljon, hogy megelőzze annak véletlen felhasználását vagy kiszállítását.

Dokumentált eljárást kell létrehozni a nem megfelelő termék kezelésére vonatkozóan, valamint ki kell jelölni az ezekhez kapcsolódó felelősségi köröket és hatásköröket.

Ahol alkalmazható, ott a nem megfelelő termék kezelésére a következő megoldások közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

- intézkedést az észlelt nemmegfelelőség kiküszöbölésére
- intézkedést az eredeti szándék szerinti felhasználás vagy alkalmazás megakadályozására
- intézkedést arra vonatkozóan, ha termék nem megfelelőségét kiszállítás vagy használatba vétel után észlelték

Ha a nem megfelelő terméket kijavítják, akkor azt ismételten igazolni kell, hogy megfelel a minőségirányítási követelményeknek.

ÁRG 11K - Hálózatok

- IP címosztályok (IPv4)

A osztály -> Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

B osztály -> A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

C osztály -> A 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

D osztály -> a 224.0.0.0 - 239.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, multicasting eljárás céljaira vannak fenntartva.

E osztály -> a 240.0.0.0 - 255.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, melyek az Internet saját céljaira fenntartott címek.

- A következő címeket nem használják (osztályok szerint)

A 10.0.0.0
B 172.16.0.0 - 172.31.0.0
C 192.168.0.0 - 192.168.255.0

Localhost - 127.0.0.1


- Alhálózati maszk:

A TCP/IP működéséhez szükséges az alhálózati maszk, amelynek segítségével a TCP/IP protokoll meghatározza, hogy egy állomás a helyi alhálózaton vagy egy távoli hálózaton található-e.

A osztályú hálózat maszkja általában 255.0.0.0

B osztályú hálózaté 255.255.0.0

C osztályú hálózaté 255.255.255.0 



Dinamikus IP cím
----------------

- DHCP-től kapjuk az adatokat. (Dynamic Host Control Protocol)
1., IP
2., Alhálózati maszk
3., Alapértelmezett átjáró
4., DNS kiszolgálók címei


Fix IP beállítása
-----------------

Azokat az adatokat kel megadni, amiket amúgy a Host a DHCP-től kapna.

Megjegyzés:

Ha a hálózatban van dinamikus ip osztás, és ezzel együtt szeretnénk statikus (fix) ip-vel ellátni hostokat, akkor a DHCP osztási tartományából ki kell vonni azokat a címeket, amelyeket fizikális oda akarunk adni a fix ip-vel rendelkező hostoknak. Ezt az eljárást hívjuk DHCP SCOPE-nak. Alapesetben egy alacsonyabb kategóriájú Routerben ez a Scope egy összefüggő tartomány lehet csak. (pl. első 10, utolsó 10)

Egy DHCP szerver beállításával kialakítható egy a router lehetőségeinél összetettebb scope is, ahol külön kis tartoményok emelhítőek ki a címtartomány bármely részéből.

A fix ip beállítása Windows 7 esetén:

Hálózati és megosztási központ, ott ki kell választani azt a kapcsolatot, amelynek fix IP-t akarunk adni. (Általában ez lehet helyi kapcsolt LAN, vagy WIFI) Itt az általános beállítások (statisztikák) ablakban a tulajdonságok gombra kattintunk. Hálózati kapcsolat tulajdonságai ablakban TCP/IP (IPv4)-et választjuk, amjd a tulajdonságok gombra nyomunk.

A megjelenő ablakban a "Következő IP cím használata" rádiógomb-ot választjuk, majd megadjuk az IP-t, a maszk-ot, az átjárót, és a DNS kiszolgáló címét. -> OK

Megjegyzés:

Vannak címek, amelyeket a Windows saját úgyn. host file-jában tárol. Ilyen például a localhost is.

A Host file helye: C:\Windows\System32\drivers\etc

SZSZK 21- Architektúrák

Adattárolás számítógépen
------------------------

1., Központi vagy operatív memória
----------------------------------

A processzor mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt lévő program és feldolgozásban felhasznált adatok. A központi memória egy címzési logikából és egy fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.

a., Adattárolás a memóriában

A memória azonos méretű rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez eg ymemóriarekeszt, akkor az azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítségével kiválasztja azt a rekeszt, amit használni szeretne. (írás, olvasás) A fizikai memória általában byte szervezésű. A legkisebb címezhető egysége az 1 byte (8bit).

b., A memória címzése

A memória a külvilággal a buszrendszeren keresztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Az írás illetve az olvasás pedig a vezérlőbuszon keresztül történik. Ezt a műveletet nyilván a processzor végzi.

Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasási parancs hatására az ott tárolt adatot a memória átmeneti tárolójába (adatregiszterébe) írja, vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.

c., Közvetlen címzési módok (direkt)

Abszolút címzés-> az utasítás címrészében az operandus valódi címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címekre van szükség, mint memóriacímzésnél. Az ilyen címzés esetében a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változna a cím.

Relatív címzési mód-> az utasítás címrésze az operandus valamilyen viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társzegmens kezdőcíme, program kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges, valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásával állítja elő a processzor.

d., Közvetített címzési mód (indirekt)
--------------------------------------

Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.

e., Közvetlen adatcímzés
------------------------

Közvetlen adatcímzésnél az utasítás operandus részében nem az operandus címe szerepel, hanem maga az operandus található.

f., Indexelés
-------------

Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazandó az úgynevezett indexelt címzés. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatsorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.

MT 21 - Médiatörvény

édiatörvény folytatás
----------------------

16. § Kizárólagos közvetítési jogok

Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot.

17. § 

A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemeleten nagy jelentőséggel bíró események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

18. § 

Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább 20%-át kizárná, úgy a kizárólagos közvetítési jogot gyakorló médiaszolgáltató köteles a hozzá ajánlatkéréssel forduló egyéb lineáris médiaszolgáltatónak egyedileg megállapított költségért cserébe a műsort tovább adni, vagy előben, vagy egy későbbi időpont megjelelölésével.

(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló
– az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő — külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszer ű feltételek mellett, a piaci
viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

19. § Rövid híradás

1., Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a magyarországi médiaszolgáltatók kizárólagos joggal közvetített események közvetítéséhez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés
 vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

2., Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik szolgáltató kizárólagos jogokat szerzett, a hozzáférést csak ezen médiszolgáltatótól lehet igényelni.


Műsorkvóták
-----------

20. §

1., A médiaszolgáltató

MT11 - Médiaismeret

facebook.com/gameonkiallitas

Médiaismeret
------------

Médiaszolgáltató: olyan gazdasági szervezet, aki műsorszámokat tesz közzé, és a közzétett műsorszámokért felelőséggel tartozik.

Lineáris médiaszolgáltatás: ahol a médiaszolgáltató egy előre közzétett műsorrend alapján nyújtja a szolgáltatást

----------------

Tévécsatornák
-------------

A tévécsatornák arculata

- Egy olyan jellemző érték közvetítése, amely kifejezi az adott csatorna szemléletmódját, mottóját, értékeit. 
- Elemei: logó, embléma, spotok megjelenése, stúdiók berendezései, stb.
- Megjegyzés: az arculati elemeket nem csak a belső értékek közvetítése befolyásolja, hanem a fogyasztói elvárások is (Trendek)
- Az arculatot alapvetően az is meghatározza, hogy a csatorna milyen feladatot lát el.
- közszolgálati (m1, duna)
- kereskedelmi
- helyi (pl., egy adott település)
- közösségi (egy adott civil szervezet csatornája)

Közszolgálati TV csatornák jellemzői
------------------------------------
- A műsorok készítésének alapja az érték és a közérdekűség.
- Közvéleményt jelenít meg, viszonyítási pontokat ad
- Társadalom létezéséhez szükséges információkat szolgáltat

! - Az elvi célja az lenne, hogy a közszolgálati média különüljön el amindenkori politikai hatalomtól és kereskedelmi illetve magánérdekektől.

Kereskedelmi TV csatornák jellemzői
-----------------------------------
- A műsorok készítésének alapja a piacorientáltság (reklámbevétel)
- Leginkább szórakoztat
- Az emberek közszolgálatinak gondolják.

A híradó és a hír
-----------------

A hírek szolgáltatása a média egyik alapfunkcióját, az információközvetítést tölti be.

(Megjegyzés: a közvélemény és a szakma azokat a tv csatornákat tekinti komoly adónak, amelyeknek saját gyártású híradója van.)

- Minden híradó veszteséges. A híradó létrehozásához nagy infrastruktúrális beruházásra van szükség, és komoly emberi erőforrásokat igényel. Fenntartása presztízskérdés a csatornának.

A hírfolyam
-----------

Az éppen aktuális hírek összesége. A hírfolyamba a hírek többsége egy-két napig kapcsolódik be, majd ki is lép belőle. Csak az igazán nagy jelentőségű hírek azok, amik huzamosabb ideig maradnak.

A hírfolyamba visszatérő hírek közzétételekor utalni kell a felvétel és a téma időpontjára, hogy a médiafogyasztó tudja mihez kötni az újból megjelent hírt. A visszakerülés oka általában a hírek "befejezetlensége". (Például bűncselekmény történt és bizonyos idő elteltével megkerül a tettes, akkor erről beszámoló készül.)

A híradók szerkezete
--------------------

- Vezető hírek - általában több napot töltő hírek, illetve a nap legfontosabb eseményei
- Hírek - a hírfolyamba egy napra belépő hírek
-"Kis Színes" - szórakoztató érdekességek (kisállatok, stb.)

A hír legjellemzőbb tulajdonságai
---------------------------------

- a hírek mindig rosszról szólnak, mert csak a konfliktushelyeztek szolgálnak annyi érdekességgel, hogy hírré váljanak (ez nem mindig igaz, de az esetek nagy többségében igen.)

- egy esemény attól függően válik hírré, hogy:
- újdonsággal szolgál-e?
- térben és időben mennyire áll közel a nézőhöz
- a benne szereplők mennyire ismert vagy fontos személyek

A hír részei
------------

1., Felvezetés (lead) - a híradó bemondója elmondja a hírt
2., Belső lead - a hír képei alatt a riporter szövegét halljuk
3., Sound bite - a hírben eredeti szöveget hallunk (ez általában egy nyilatkozó riportalany)
4., Stand up - a helyszínen lévő riporter a kamerába beszél

A hír szerkezeti felépítése
---------------------------

Drámai felütés -> ok -> hatás

MT11 - Minőségirányítás

Gazdálkodás az erőforrásokkal
-----------------------------

A szervezetnek meg kell határoznia és rendelkezésre kell bocsátania azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek:
- a minőségirányítási rendszer bevezetéséhez, fenntartásához
- a vevői elégedettség növeléséhez a vevői követelmények teljesítése által.

1., Emberi erőforrások
----------------------

a., Általános előírás

Azoknak a munkatársaknak, akik olyan munkát végeznek, melyek közvetlenül hatással vannak a termék megfelelőségére, felkészültnek kell lenniük a megfelelő oktatás illetve képzés által.

b., Felkészültség, képzés és tudatosság

- A szervezetnek meg kell határoznia a termék minőségének fenntarása érdekében, a munkatársak felkészültségi szintjét.

- A szervezetnek gondoskodnia kell a képzés megszervezéséről illetve, ha lehetséges a képzés megtartásáról.

- A szervezetnek ki kell értékelnie a tevékenységek eredményességét

- Fontos, hogy a munkatársak tudatában legyenek munkájuk fontosságával, és tudnuik kell, hogy ők mindenképpen hozzájárulnak a minőségcélok eléréséhez.

- A képzések dokumentációit és feljegyzéseit gondosan meg kell őrizni.

2., Infrastruktúra
------------------

- A szervetenek meg kell határoznia, biztosítania kell és fenn kell tartania azt az infrastruktúrát, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelés eléréséhez szükséges.

a., az épületet, a munkaterületet és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat

b., a folyamat eszközeit (beleértve a hardware-t és software-t)

c., a támogató szolgáltatásokat (szállítás, kommunikáció, információs rendszerek)

3., Munkakörnyezet

- A szervezetnek meg kell határoznia és ki kell alakítania azt a munkakörnyezetet, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség eléréséhez szükséges.


A termék előállítása
--------------------

- A szervezetnek meg kell terveznie és ki kell alakítania a termék előállításához szükséges folyamatokat. A termék-előállítás megtervezésének összhangban kell lennie a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményeivel.

- A termék előállítás megtervezésekor a szervezetnek meg kell határoznia a következőket:

a., a termékre vonatkozó minőségcélokat és követelményeket
b., a folyamatok és a dokumentumok kialakításának szükségességét, és gondoskodnia kell a szükséges erőforrásokról
c., termékkel kapcsolatos igazolások és érvényesítések kritériumai

1., A vevővel kapcsolatos folyamatok
------------------------------------
a., A termékkel kapcsolatos követelmények meghatározása

- Meg kell határozni:
- a vevő által előírt követelményeket, beleértve a kiszállításra és a kiszállítás utáni tevékenységeket
- azokat a követelményeket, amelyeket a vevő nem adott meg, de szükségesek a meghatározott szándék szerinti felhasználáshoz
- a termékre alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelmények


b., A termékkel kapcsolatos követelmények átvizsgálása
------------------------------------------------------
- A szervezetnek át kell vizsgálnia a meghatározott követelményeket, mielőtt kötelezettséget vállalna a termék szállítására.


c., Kapcsolattartás a vevővel
-----------------------------

- A szervezetnek hatékony intézkedéseket kell hoznia és végrehajtania a vevővel történő kapcsolattartásra a következőkkel kapcsolatban:

- a termékre vonatkozó információk
- ajánlatkérések, szerződések vagy megrendelések kezelése
- vevői visszajelzések, vevői panaszok