2012. november 30., péntek

Médiatörvény - MT21


Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. §

1., A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetelen egész órától égész óráig tartó időszakon belül sem haladhajta meg a 8 percet, míg közösségi médiaszolgáltatásban a 6 percet.

2., A reklám 1. bekezdésben meghatározott időtartamába a köszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít.

4., A közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a köszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját.

5., Köszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséshez kapcsolódóan tehető közzé.

Közzétételi kötelezettség

37. § 

1., A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára:

a., nevét vagy cégnevét
b., Címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét
c., elektronikus levelezési címét
d., telefonos elérhetőségét
e., a vele szemben médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét
f., a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. §

1., A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 
7 óra és 8 óra között legalább 15 perc hosszúságú hírműsorszámot, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább 20 perc hosszúságú önálló hírműsorszámot szolgáltatni. JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 6 óra 30 perc és 8 óra 30 perc között legalább 15 perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának 20%-nál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.

Médiaismeret- MT11


Információs társadalom
----------------------

- Az Információ birtoklása a legnagyobb érték
- Igény van a "percre kész" információra

Az Internetes hirdetések sajátosságai
-------------------------------------

- Szereplők:

- Különböző kisebb weblapok -> általában banner csere programban
- Nagy látogatottságú portálok (hír, autós oldalak, stb.) -> fizetett bannerek és szöveges hirdetések formájában, illetve videó hirdetések formájában
- Közösségi oldalak -> célzott fizetett hirdetések
- Keresők hirdetései -> Google AdWords
- YouTube -> videóhirdetések a filmek előtt.
- Tematikus katalógus rendszerű keresők hirdetései-> pl. lap.hu oldalak
- Hírlevél és reklámlevél
- Apróhirdetések oldalai -> expressz.hu

+Közösségi oldalakon elhelyezett nyereményjátékok

Internetes hirdetési lehetőségek általános leírás
-------------------------------------------------

Az Internetes hirdetések nagy előnye a többi hirdetés formával szemben (plakátok, újság, rádió, tv), hogy rugalmasan kezelhető, folyamatában változtatható, eredményei közvetlenül és gyorsan mérhetőek. A mért adatok tekintetében rögtön változtatható. Nézzünk egy példát, hogy megismerjük a lehetőségeinket!

Ha hirdetünk egy hónapon keresztül egy óriásplakát kampányban, előre meg kell terveznünk hirdetésünk tartalmát. Nyomtatás és kihelyezés után már nincs lehetőségünk változtatni rajta. Ami még nagy hátránya az ilyen hirdetési formáknak az az, hogy nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy a hirdetést hányan látták és, hogy milyen reakciót váltott ki abból, aki ezt megnézte. Azt sem tudjuk, hogy volt-e elég ideje arra, hogy megjegyezze a hirdetés lényegét, vagy esetleg elérhetőségeinket. Maguk a közlekedés formái nem adnak elegendő időt arra, hogy a részletek is eljussanak az emberekhez vagy feljegyezhessék az információkat, amikre szükségük van. Fordult már elő Önökkel olyan, hogy akár vezetés közben, akár egy buszon ülve láttak egy figyelemfelkeltő plakátot, de a lényegi részt már nem tudták elolvasni? Aztán folyamatosan kémlelték út közben, hogy hol találják meg újra?

Az Internetes hirdetések minden szempontból előnyösebbek mint társaik! Nézzük most ezeket az előnyöket:

    A hirdetést olvasó emberek kezében van egy olyan eszköz, amivel Internetezni tudnak (számítógép, tablet PC, mobiltelefon, stb.), így lehetőségük van rögtön a hirdetés célját elérni (magát a weboldalt, amit hirdetünk)
    Mérhetjük, hogy mennyien érdeklődtek hirdetéseink iránt (hány ember kattintott rá a hirdetésre)
    Mérhetjük, hogy ezek az érdeklődök mennyi ideig voltak jelen weboldalunkon.
    Mérhetjük, hogy milyen tartalmakat néztek meg.
    Mérhetjük, hogy milyen oldalakon léptek ki.
    Mérhetjük, hogy milyen gyakran járnak vissza.
    Mérhetjük, hogy mely régiókból érkeznek a látogatók.
    Mérhetjük, hogy vásárolnak-e a látogatók.

Miért jó, hogy gyakorlatilag mindent tudunk mérni?

    mert, ha nem azt a viselkedést produkálják látogatóink, amire számítottunk, akkor a mért eredmények értékelésével döntéseket hozhatunk, változtathatunk a hirdetésen, vagy indokolt esetben meg is szüntethetjük azt.
    mert a látogatottságból előre tudjuk, hogy milyen hirdetési költségekre számíthatunk, és itt is lehetőségünk van változtatásokat eszközölni.

Az Internetes hirdetések tehát mérhetőek, kiszámíthatóak, rugalmasan kezelhetőek, folyamatukban változtathatóak és nem utolsó sorban költséghatékonyak, ha megfelelő módon vannak kezelve.

2012. november 28., szerda

Minőségirányítás - TQM - MT11


Teljes minőségmenedzsment módszerének 11 alapelve:

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Amely történhet a vevő áltl kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy azok meghallgatásával.

2., A veztőség aktív részvétele a minőségirányításban

- A vezetők aktív részvétele nélkül lehetetlen a tqm rendszerét megvalósítani. -> A felsővezetés fogalmazza meg a szervezet üzletpolitikáját és célkitűzéseit.

3., Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése

- A TQM szempontjából az ideális vezető a következő tevékenységekkel gondoskodik a szervezet humán oldalú fejlesztéséről:

- Kineveli saját utódait illetve helyetteseit
- A vállalt vevőire összpontosít
- Tudja mikor kell oktatni és ítélkezni
- Elhárítja a minőségfejlesztés előtt tornyosuló akadályokat
- Megérti az előírások és a gyakorlat közötti különbséget
- Személyesen is munkálkodik a különböző rendszerek javításán
- Bizalmat táplál a TQM iránt
- Megbocsátja a véletlen hibákat
- Ellenőtzi és felügyeli a végrehajtást
- Folyamatosan fejleszti önmagát is

4., A minőség, mint állandó vállalati cél meghatározása

- A meghatározás két szinten lehetséges:
a., minőségpolitika meghatározás, mellyel lehetőség nyílik a szervezet számára, hogy a vevői és alkalmazottai számára világossá tegye a minőséggel kapcsolatban kialakított álláspontját.
b., Egy rövidebb távú, általában éves üzleti terv, mely jól definiált, és mérhető célkitűzések formájában segítenek fókuszálni a vállalat minőséggel kapcsolatos erőfeszítéseit.

5., Folyamatos minőségfejlesztés

- Ez az elv a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt, mely segíti kiküszöbölni a felmerülő hibákat, feltárni a pazarlást és hatékonytalanságot, valamint egyben javítja a végtermék minőségi jellemzőit.

6., Folyamatirányítás

- A TQM egyik legfontosabb jellemzője, mely kiterjed a különféle gyártási, szolgáltatási, információs és javítási folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére. A TQM során a szervezetet nem különálló egységek halmazaként kezeljük, hanem szervesen összetartozó rendszerként, amelynek minden egyes eleme kölcsönhatásban áll egymással.

7., A hatáskörök átruházása

- A TQM lényeges vonása a munkatársak minél nagyobb önállósága és hatáskörének növelése. A felhatalmazás természetesen nem vezetői kontroll nélküli, így a munkatársak érzik felelősségük súlyát, ugyanakkor a bizalmat is -> nő az elégedettségük, motiváltságuk és teljesítményük.


8., Az információs lánc fejlesztése

- A dolgozóknak világos képpel kell rendelekzniük a szervezet küldetéséről és céljairól. A túl sok információ viszont ugyanolyan káros, mint a kevés. Az információáramlás kiterjesztése a vállalaton belül és kívül is értendő. -> fontos a bizalmi viszony kialakítása a vevőkkel és a beszállítókkal is.

9., Minőségbiztosítási rendszer kialakítása

- Nem beszélhetünk szervezett és tudatos minőségmenedzsementről valamilyen minőségirányítási rendszer kiépítése nélkül. Ez lehet szabványos rendszer, mint pl. ISO, de ez nem kötelező. Egy jól működő rendszer nem biztosítja, hogy maga a TQM is jól fog működni, de alapfeltétele annak, mivel megkívánja a folyamatok szabályozását és dokumentálását, illetve mert létrehozása során megismerjük a saját rendszerünket, s végül segít a folyamatok megértésében.

10., A hibák el nem fogadása (nulla hiba elv)

- A TQM messze túlmutat a minőségellenőrzés tevékenységén, mivel azoknak a legnagyobb hátránya, hogy statisztikai alapon szervezik a minőséget, és betervezték a megengedett hibákat is. Ezt a hagyományos gondolkodásmódot töri meg a nulla hiba elv, mely egyetlen hiba elfogadását sem tartja megengedhetőnek. -> Hibák előfordulhatnak, de nem megengedettek.

11., Beszállítókkal való partnerkapcsolat

- Az "Egy csónakban evezünk" elv érvényre juttatása és az összhang kialakítása a beszállítókkal a kölcsönös előnyösségen alapul. A beszállítókat ugyanúgy ösztönözni kell arra, hogy folyamatosan fejlesszék a tevékenységüket, növeljék termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét és így hosszútávon a nyereségüket is.

2012. november 27., kedd

Számítógép architektúrák -SZSZK21


Tárolókezelés
-------------

- A háttértárakat és a lassú perifériákat önálló vezérlőegységekkel és átmeneti puffer tárolókkal kell ellátni, melyek biztosítják, hogy ezek az eszközök i/O műveleteket relatívan a processzortól függetlenül képesek legyenek végrehajtani.

- A tárolókezelés alapfeladata, hogy biztosítsa a processzor művelet-végrehajtásához szükséges adatokat, összehangolva a tároló hierarchia egyes szintjein lévő memóriaegységek működését.

- A tárolókezelés feladatainak megoldását a számítógépek tároló kezelő hardware egysége az MMU (Memory Management Unit) biztosítja.

-> Az MMU lehet a processzorba beépített áramkörökből álló egység, de lehet önálló hardware elem is.

Lemezgyorsító tárak
-------------------

- A mágneslemezes háttértárak elérési ideje jóval nagyobb a memóriához képest.-> Az adatok írása/olvasása a háttértárolóra lassú. -> Megoldás: a mágnes lemez és a memória közé be kell iktatni egy gyorsító cache-tárat.

-> Ha feltételezzük, hogy a megneslemezről az egyszer már kiolvasott adatokat a processzor többször is fel fogja használni, akkor a gyorsító cache-puffer beiktatásával a processzornak kevesebb számú esetben kell közvetlenül a lemezről kiolvasni adatokat.

A gyorsításnak két fajtája van:

1., Gyorsítás programmal (software-es gyorsítás)

- A program az operációs rendszer részét képezi. -> A lemezgyorsító tárrészt a főtárból (RAM) kell kijelölni.


2., Gyorsítás hardware eszközzel

- Előnyösebb és sokkal hatékonyabb megoldás. Általában már minden merevlemez interface tartalmaz egy a merevlemez vezérlőelektronikájával egybekötött több tíz Mbyte kapacitással rendelkező hardware gyorsító tárat.

a., A Hardware gyorsító lenyege:

- Írásnál: a processzor által lemezre írandó adatokat a gyorsító vezérlője fogadja, és letárolja a cache-ben, valamint visszaigazolja a processzornak a lemezművelet végrehajtását. Ezután kezdi meg a vezérlő az adatok kiírását a lemezre és ez idő alatt a processzor folytathatja a munkáját.

- Olvasásnál: a gyorsító vezérlője megviszgálja, hogy az adatok megtalálhatóak-e a cache-ben. Ha igen, akkor az adatokat közvetlenül a cache-ből továbbítja, lemezművelet nélkül. Ha nem, akkor a lemezről a cache-be olvassa, de nem csak az aktuális adatot, hanem a lokalitás értelmében egy egyész blokkot. -> szükség lehet ezekre az adatokra is

Memória hierarchia a számítógépben
----------------------------------

1., Regiszter
2., Cache
3., Főtár (RAM)
4., Háttértár cache
5., Háttértár
6., Adatmentő, illetve továbbító tárolók (CD, DVD, stb.) -> semmiképp nem sorolható ide az SSD


Társzervezés
------------

- Egy program végrehajtásához a megfelelő programrészeknek és az általuk feldolgozandó adatoknak a főtárban kell lenniük. Mivel az aktuálisan nem futó programoknak nem kell a főtárban lenniük, így azok a háttértárolóm helyezkednek el, és csak akkor kerülnek ki a főtárba, ha éppen szükség van rájuk.

1., Virtuális tárkezelés

- A virtuális tárkezelés lényege, hogy a processzor teljes címzési tartománya tulajdonképpen egy háttértároló területet jelent. Ennek a virtuális tárolónak csak egy része helyezkedik el az operatív tárolóban, ahonnan a felhasználó futtat. A felhasználó nem látja a háttértár és az operatív tár közötti átviteleket, ezért úgy látja, mintha a processzor teljes címzési tartománya rendelkezésére állna. Egy tárkezelő egység (MMU) nyilvántartja, hogy az információ hol helyezkedik el, és a virtuális címet az operatív tároló fizikai címévé alakítja át, ha a keresett információ a tárolóban van. Ha a kersett információ nincs a tárolóban, akkor a behozatalát kezdeményezi a háttértárolóról. Ezt az átvitelt az operációs rendszer virtuális tárkezelő része hajtja végre.


===> Virtuális memória
----------------------

- Az operációs rendszer vagy a számítógép hardware-e által nyújtott szolgáltatás, amit általában egy külső tárolóterület igénybevételével, a futó programok számárabiztosítja, hogy a program végrehajtáskor a központi vagy operatív memória fizikai korlátai észrevétlenek legyenek.


A virtuális tárkezelés és a cache működési elvének különbségei
--------------------------------------------------------------

1., A cache és az operatív tár viszonya

- A különböző cache blokkok leggyakrabban egy programhoz tartoznak
- A cache miss-t a hardware kezeli
- A cache nagysága elméletileg független a processzor címterétől
- A cache kizárólagosan a tárkezelés céljára szolgál, a programok nem látják

2., Az operatív tár és a virtuális tár viszonya

- Egy programfolyamat egyidejűleg más programfolyamatokkal együtt fut-> minden folyamathoz önálló virtuális tárterület tartozik
- Ha egy blokk nincs a főtárban (blokkhiba) akkor ezt az operációs rendszer kezeli
- A címtartományt meghatározza a virtuális tár nagysága
- A mágneslemezen a virtuális táron kívül más adatállományok is megtalálhatók.

2012. november 26., hétfő

Hálózatok- VoIP- ÁRG 11K


VoIP - Voice Over Internet Protocol
-----------------------------------

- Történelmi szinten az első "voip" technológia 1973-ra tehető. ARPANET - Network Voice Protocol

- IP alapú telefonálásról van szó, ami azt jelenti, hogy minden olyan hálózatban működik, amelyen IP csomagok formájában zajlik a kommunikáció.

-> Ha pl. egy belső számítógépes hálózatban VoIP-ot szeretnénk, akkor általában nincs szükség újabb hálózati infrastruktúra kiépítésére.

- VoIP nem garantálja a csomagok megérkezését, nem rendelekezik ún. QoS-el. (Quality of Service - szolgáltatás minőség).

- Fontos a sávszélesség, fel és letöltés egyaránt -> ADSL használatakor nehezebb üzemeltetni.

- Tűzfal és NAT-on való átjutás is problémás.

- Nagy előnye, hogy bármilyen internet kapcsolaton keresztül tud működni, ha megfelelő a sávszélesség.

- Nem kell helyhez kötötten telefonálnunk, mint pl egyéb vezetékes telefonszolgáltatónál.

- Komoly előnye még, hogy olyan mobil eszközökön, ahol lézetik ún. "Wifi- Voip", ami gyakorlatilag GSM protkollok segítségével kommunikál, ott bármilyen WiFi hálózatra csatlakozva lehet telefonálni. Pl.: reptér nyílt wifi-je, kv-zók nyílt wifi-je, stb.

- Protokollok: 

- H.323 és a SIP (Session Initation Prot.) -> általában ezen keresztül történik a kommunikáció egy általános voip rendszerben. (kb. 80 kbyte/sec le -és feltöltésre van szükség hozzá.)

- SCCP - Cisco saját protokollja ->Skinny Client Control Protocol

- CorNet IP - Siemens

- Skype - saját titkos p2p protokollja van. 

- Hátránya még, hogy nem tudunk azonnal segítséget kérni, mivel a szolgáltatás nem helyhez kötött.

- Magyarországon, ha egy voip szolgáltatóval kötünk zerződést, akkor a szolgáltató a 21-es körzetből tud telefonszámot osztani nekünk.

2012. november 21., szerda

Minőségirányítás - MT11


A TQM filozófia alapelvei
-------------------------

1., Bevezethetőség

- Ajánlott a TQM-et egy ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszeren belül bevezetni.

2., Fenntarthatóság

- A TQM bevezetéséhez vezetői rátermettségre és elkötelezettségre, széles körű képzési programra, valamint olyan technikákkal és eszközökkel való megismerkedésre van szükség, mint a statisztikai folyamatirányítás, a minőségbiztosítás és a teljeskörű minőségellenőrzés. (Megjegyzés: Általában a TQM egyik legnagyobb problémája az operatív vezetők és a dolgozók elkötelezettségének fenntartása.)

3., Teljesség

- Egy minőségirányítási támogatása nélkül a TQM inkább filozófia, mint teljes technika. Ebben az esetben hiányozni fog azokat a számszerűsíthető adatokat előállító mechanizmus, amelyek alapján a szükséges intézkedéseket meg lehet tenni.

4., Igazolhatóság

- Auditálási képességre van szükség ahhoz, hogy megfelelően igazolni lehessen, a TQM eléri-e a kitűzött célokat, amelyek többnyire jelentős hatással vannak a szervezetre.

5., Kapcsolat az ISO 9000 szabvánnyal

- Az ISO 9001 az ajánlott alap a TQM céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához.


A TQM modell három alapvető elvre épül:

1., Középpontban a vevő:

- Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van vevője a folyamatban, és mindenkinek a vevője igényeit kell kielégíteni a teljes folyamatban, ha a folyamatok eredményeképpen a vállalt meg akar felelni a végső vevők elvárásainak. --> !!! minden "vevő" a folyamatban a következő részfolyamatot jelenti !!!

2., Folyamatok javítása:

- A folyamatos javítás koncepciója szerint minden folyamat részfolyamatok összessége, és a részfolyamatok folyamatos felülvizsgálata és javítása csökkentheti a végtermék kivánatostól való eltérését.

3., Teljes elkötelezettség:

- A vezetőktől kiindulva az alkalmazottakon keresztül, végsősoron a beszállítókig ívelő folyamat.

A modell kiegészítése, néhány alapvető kiegészítő elemmel:

- Menedzserek vezető szerepe
- Oktatás és képzés fontossága
- Kommunikáció a szervezet szintjei között
- Jutalmazás és elismerés
- Folyamatok folyamatos mérése és ellenőrzése


A Teljes Minőségmenedzsment 11 módszere
---------------------------------------

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Ez történhet a vevő által kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy meghaladásával.

2012. november 19., hétfő

ÁRG 11K - SNMP


Internet Menedzsment
--------------------

- Az Internet szolgáltatási és alkalmazói progrmjain kívül 

szükség van olyan programokra is, amelyek segítségével az 

üzemeltetők a hibákat fel tudják tárni, a 

forgalomirányítást tudják vezérelni, és a számítógépek 

hibás protokolljait felderíteni. -> Ez a tevékenység az 

Internet Menedzsment

Miért van erre szükség?

- Az Internet több különböző típusú hálózatokból áll, 

amelyeket routerek kapcsolnak össze.

Jellemzően:

- A routerek különböző típusúak
- Az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati 

protokollal
- A hálózat különböző pontjain helyezkednek el (nagy 

távolságok)

---> Jellemzőkből következik, hogy egy menedzsment 

szoftvernek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az 

Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

--> Az Internet Menedzsment protokollok alkalmazási szinten 

működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják 

kommunikációra.

Az alkalmazási szint használatának előnyei:
-------------------------------------------

- Elegendő egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére. (eszköz illetve hardware független)

- Különböző eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel és parancskészlettel.

- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
---------------------------------------------

- Az operációs rendszernek, az IP szoftvernek és a szállítási protokollnak is megfelelően kell működnie, hogy a menedzser elérje a menedzselni kívánt eszközt.

- Ha a router op.rendszere (firmware) nem működik, akkor a menedzsment szoftver sem működik rajta. (Közben a csomagokat routolhatja.)

A menedzsment modell architektúrája
-----------------------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP, stb.) egy ún. szerver programot futtatnak (MS - Management Server), amelyet management agent-nek nevezünk.

- A menedzser egy kliens programot futtat a számítógépen (MC), és kijelöli azt a management agent-et, amellyel kommunikálni akar.

-> A kliens lekérdezheti a servert (agent) vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát. (authentikáció után!)

A protokoll architektúrája
--------------------------

- Amenedzsment protokollokat két szabvány írja le.

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja a kliens és agent között az üzenetek formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.


SNMP - Simple Network Management Protocol (NMP családba 
tartozik)

- TCP/IP -ben használjuk, legújabb verziója az SNMPv2

- Menedzselt információra vonatkozó szabvány

- A menedzselt routerek állapot és vezérlő információkat tartalmaznak, amelyekhez a menedzser hozzáférhet:
- statisztika az interface-ekről
- bejövő és kimenő forgalom
- eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB - Management Information Base
---------------------------------

- Szabvány, ami azt írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb hálózati eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt információt 8 kategóriába sorolja:

1., system - információt ad a host vagy a router op.rendszeréről

2., interfaces - információt ad a hálózati interface-ekről

3., Address Translation - címfordításokról ad információt

4., ip - info. az IP szoftverről

5., icmp - info az Internet Control Message Protocollról

6., tcp - információt ad a Transmission Control Protocol szoftverről

7., udp - User Datagram software-ről ad információt

8., egp - Exterior Gateway Protocol Software


A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem tudnak kiszolgálni. -> A szabványnak elegettevő agent és kliens programok kommunikálhatnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza sz összes adatot, amelyek a kliens kér.

Példák MIB változókra:

1., sysUpTime -> system kategória ->utolsó reboot óta eltelt idő

2., ifNumber -> interfaces kategória -> Hálózati interfacek száma

3., ifMTU -> interfaces kat. -> Mekkora az interface MTU-ja (Maximum Transfer Unit)

4., ipOutNoRoutes -> ip kat. -> A routing hibák száma.

5., tcpMaxConn -> tcp kat. -> A maximálisan megengedett TCP kapcsolatok száma

6., ipRoutingTable -> ip kat. -> IP routing tábla

A példában említett adatok többsége integer, de lehetnek összetett struktúrájú adatok is, mint pl. az ipRoutingTable

- A MIB az egyes adatoknak csak a logikai definícióját tartalmazza, a fizikai tárolás módját az eszközgyártók döntik el. Az agent software biztosítja a MIB változó és a fizikai struktúra közötti leképzést.

2012. november 16., péntek

Médiatörvény - MT21


32. §

4., Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

5., A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

6., A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erjeű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi élet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető. (Ez a kötelezettség az események helyszíne szerinti helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.)

7., A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg.

8., A médiaszolgáltató kérelmezheti a Médiatanácsnál egy közzétenni kívánt közlemény besorolását, igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

9., Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállakozás társadalmi célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállakozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik- terméke, szolgáltatás jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem öszöntözhet kifejezetten a vállakozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiszolgáltatásban
------------------------------------------------------------
33. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja:

a., audiovizuális-ban-> optikai vagy akusztikus módon

b., audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós televíziós vásárlási műsorablak esetében optikai és akusztikus módon

(Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, melyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé.)

2., A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői jogi érdekét.

3., Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely:

a., politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

b., kiskorúakhoz (14 év alatti) szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet

c., nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít

d., vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat

4., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

5., Virtuális reklám csak úgy tehető közzé, ha az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően optikai vagy akusztikus módon felhívjuk a figyelmet.

6., Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely:

a., politikai hír vagy tájékoztatás

b., 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsor

c., nemzeti ünnep hivatalos eseménye

d., vallási, egyházi tartalmú

e., dokumentumfilm, melynek időtartama nem haladja meg a 30 percet.

7., Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.

34. §

1., Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport - és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

2., A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát.

35. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, és a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

2., Az 1. bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki:

a., a televíziós vásárlási műsorablakra
b., a politikai reklámra
c., a közérdekű közleményre
d., a társadalmi célú reklámra
e., a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre.
f., 26. § (2.) bekezdés szerinti támogatói közleményekre.
g., a termékmegjelenítésre
h., a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé
i., azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosa készített vagy rendelt meg.
j., a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra
k., kizárólag médiaszolgáltató vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra
l., a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre

3., A televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított műsoridő nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást, illetve televíziós vásárlásokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás műsoridejét.


2012. november 15., csütörtök

SNMP - SZSZK 21


Hálózat és Internet menedzsment (SNMP)
--------------------------------------

SNMP - Simple Network Management Protocol

Az Internet rengeteg hálózat összekapcsolódása.

- a hálózatokat különböző routrek kapcsolják össze
- az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati protokollal
- hálózat különböző pontjain helyezkednek el

===> A menedzsment software-nek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

===> Az Internet menedzsment protokollok alkalmazási szinten működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják kommunikációra

Az alkalmazási szint használatának előnyei:

- Elég egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére (hálózati hardware-től független)
- A legkülönbözőbb eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel.
- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
- Az oprendszernek hibátlnaul kell működnie, hogy a menedzser elérje a vezérlendő eszközt.
- Ha router op.rendszere nem működik, akkor a menedzsment software sem működik rajta. (Ettől függetlenül a csomagokat routolhatja.)

A modell architektúrája
-----------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP), egy úgyn. szerver programot(kiszolgáló) futtatnak, amelyet management agent -nek nevezünk. (Hívják még MS-nek is Management Server)

- A menedzser egy kliens programot futtat (PC), amely kijelöli azt az agent-et, amellyel kommunikálni akar.

--> A kliens lekérdezheti a szervert vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát.

Az Internet menedzsment software csak megfelelő autentikáció után kaphat információt vagy vezérelheti az eszközt.


A protokoll architektúrája
--------------------------

A menedzsment protokollokat 2 szabvány írja le:

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja az üneteket formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.

A TCP/IP-ben használt menedzsment protokoll az SNMP. Legújabb változata:
SNMPv2.

Menedzselt információra vonatkozó szabvány
------------------------------------------

A menedzselt routerek állapot- és vezérlő információt tartalmaznak, amelykhez a menedzser hozzáférhet. Ilyenek pl.:
- statisztika interfacekről
- bejövő és kimenő forgalom
- az eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB
---

- A Management Information Base (MIB) szabvány írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt inforációt 8 kategóriába sorolja:

1., system -> információt ad a host vagy router operációs rendszeréről

2., interfaces -> információt ad a hálózati interface-ről

3., address translation -> információt ad a címfordításról

4., ip -> információt ad az Internet Protocol software-ről

5., icmp -> Internet Control Message Protocol-ról ad információt

6., tcp -> infót ad a Tranmission control protocol software-ről

7., udp -> infót ad a User Datagram Protocol software-ről

8., egp -> Exterior Gateway Protocol software-ről ad információt

- A MIB definíció független a menedzsment protokolltól.

A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem ismernek és emiatt nem tudnak kiszolgálni.
-> A szabványnak eleget tevő agent és kliens programok kommunikálnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza az összes adatot, amely a MIB-ben szerepel.

Példák MIB változókra:

- sysUpTime -> system kat. = utolsó reboot óta eltelt idő
- ifMTU -> interfaces kat. = Az interface MTU értéke
- ipRoutingTable -> ip kat. = Az aktuális routing táblát kéri.

2012. november 14., szerda

CMS gyakorlati feladat - MT21


Gyakorlati feladat

  • Készítsen egy egyedi modult, amely megjelenít egy képet. A modul a weboldal baloldalán legyen.
  • Készítsen egy menüpontot a felső menübe "Google" néven, melyre kattintva eljutunk a Google.hu oldalra !!! új ablakban !!!
  • Készítsen egy Flash bannert tartalmazó hirdetést a bal alsó boxba, a "Support Joomla" logó helyére. A Flash lehet bármelyik általunk készített.
  • Hozzon létre egy komplett új menü modult a jobboldalra, tegyen bele egy menüpontot, amely meghívja valamelyik kapcsolattartó adatait.

Minőségirányítás - MT11


A TQM fogalma és alapelvei
--------------------------
- Új irányzat a minőségfejlesztés terén (ISO-hoz képest)
- A teljeskörű minőség menedzsment  egy olyan szervezeti megoldás, mely folyamatosan fejleszti a teljesítményt minden tevékenységi szinten, a szervezet minden funkcionális területén, felhasználva minden rendelkezésre álló emberi és tőkeerőforrást. 

- A minőség menedzsment kombinálja az alapvető menedzsment technikákat a meglévő fejlesztési lehetőségekkel, speciális technikai megoldásokkal aö összes folyamat folytonos fejlesztésére koncentrálva. 

- A műveletek csak a legmagasabb szintű megoldással felelnek meg. (pl.: 100%-nál kisebb hatékonyság sok területen pl. balesetekhez vezethet.)

- A minőség menedzsment tehát egyrészt egy filozófia, másrészt irányító elvek összessége, melyek képviselik a folyamatos szervezet fejelsztés alapját a szervezet minden folyamatában, és megmutatják azokat a szinteket, melyekkel a jelenben és a jövőben meg tudunk felelni a fogyasztói elvárásoknak.

Összefoglalva a minőség menedzsment:

- szisztematikusan és folytonosan fejleszteni a termék, a szolgáltatás és élet minőséget, felhasználva minden rendelkezésre álló emberi- és tőkeerőforrást

- egy probléma megoldó és folyamat fejlesztó módszer a szervezet minden részében használva azt

- egy eszközrendszer, mellyel gazdaságosan lehet létrehozni árukat vagy szolgáltatásokat, melyek kielégítik a vásárlók igényeit

A teljeskörű minőségmenedzsment modelljében a környezeti hatások és a fogyasztó között a szervezet áll. A környezeti változók a szervezet inputjai, melyet a teljes körű minőség ellenőrzés platformján álló vállalat minden folyamatában a minőség szabályozást és a belső erőforrásait használva úgy alakít át termékké, illetve szolgáltatássá, hogy a folyamat végeredménye a vevő minél magasabb szintű elégedettsége legyen.

A TQM a szervezet olyan irányítási koncepciójaként funkcionál, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely a vállalat összes tagjának aktív részvételén alapul, és azt célozza meg, hogy hosszútávon sikerrel nyerje el a vevő megelégedettségét, és hasznára szolgáljon a szervezet összes tagjának és a társadalomnak.

A TQM alapjellemzőinek összefoglalása:

Meghatározás:

- A TQM a minőség elérésének mindenre kiterjedő megközelítése, amely a szervezet teljes működését átfogja. A cél a veszteség minimálisra csökkentése a feladatok elsőre történő elvégzésével. A hangsúly a folyamatos javuláson és innováción van.

Hasznok:

- A TQM hasznna: csökkenő költségek és selejt miatti rezsi, segíti a versenyszférában való túlélést, jobb kommunikáció, növekvő felelősségérzet a dolgozók között.

2012. november 9., péntek

Médiaismeret - MT11


A közterületi média, közterületi reklám
---------------------------------------

- Közterület: város, utca, parkok, magánházak udvara(tűzfala), közlekedési eszközökön közzétett felületek, stb.

- Közterületi médiaszolgáltatók: ők állnak a közterület tulajdonosa és a hirdetők között, általában ők értékesítik a hirdetési helyeket.

- Példa: ha olyan helyen szeretnénk elhelyezni közetürületi reklámot, amelyen nincs kialakítva ennek lehetősége, akkor a közetület tulajdonosát, illetge fenntartóját kell megkeresni.

---> engedély és fizetési megállapodáson kívül azért kell megkereseni az illetékes tulajdonost (pl. önkormányzat), mert a közterületi megjelenés hatással lesz az adott közterület látképére.

A köztéri reklámozás sajátosságai
---------------------------------

Egy üzenet közterüéeten való közzétételével az utcán közlekedőket érjük el. -> Ez széles publicitást biztosít. Az ilyen hirdetési formát nem elhet ellapozni, elkapcsolni---> Nézni kell! 

Megjegyzés: A mai marketing nyomás következtében az emberekben kialakult egy úgyn. reklámkerülés, ami egy tudatos "nem oda figyelés". Ebből az állapotból, csak akkor lehet kizökkenteni egy embet, ha nem szokványos hirdetést teszünk közzé.

-> ez nehéz feladat, hiszen fontos, hogy a hirdetés ne rombolja az utcai összképet.

Közterületi reklámeszközök
--------------------------

1., Óriásplakát, billboard

- 88-89-ben terjedt el hazánkban
- sokféle megjelenésű lehet
- Megtalálható tűzfalakon, családi házak kertjében, utak mentén, stb.

Szabványos méretek: EURO méret: 5,04x2,38m, AVENIR méret: 4x3m, 8x3m, 4x9m

2., Citylight

- A felszíni utasvárok esővédő oldalán elhelyezkedő plexiüveg mögötti reklámhordozó. Rendszerint 2 oldalú, Szabványos méret: 1,17x1,71m

- Létezik belőle Roll-up változat, amelyben a plakátokat motor váltja.

3., Cityposter (hirdetőoszlop)

- Legklasszikusabb köztéri hirdetési módszer. Papírhordózóra nyomják, és általában hirdetőoszlopra ragasztják. A henger felülete: 4,68x6,84m

4., Járműreklám

- Járműveken, tömegközlekedési eszközök oldalán, vagy belsejében elhelyezett hirdetési forma. Multireklám Szövetkezet vezette be, aki a mai napig a BKV legnagyobb partnere. (80-as években lett bevezetve és magyar találmány)

- De tartozik a metróaluljárókban elhelyezett hirdetések, a mozgólépcsőn elhelyezett hirdetések is.

5., Fényreklám

- Épületek tetején elhelyezett éjszakai világító, nagy méretű hirdetés. Elődje a neonreklámok.

6., Épületreklám, tűzfalfestés

- Ezek leginkább márkaimidzs-reklámok, melyeket rendszerint hosszútávra helyznek ki. Alkotói alpinista képző-és iparművészek.

7., Ambiente és egyéb megoldások

- Ide tartozik a padlómatrica, bevásárló kocsik, kerékpár


8., Mozgó reklámok

- Alternatív hirdeési módszer, pl.: repülő után húzott hirdetési felület, autók tetején tálálható hirdetési felület, szendvicsember, stb.

9., Falragaszok

- Hozzátartoznak az utcaképhez, ide tartoznak az otthoni gyártású, letéphető címkés megoldások, valamint a grafitik. Manapság már ritka, de látható még webcím a járdára festve.


Megjegyzés: a régebbi hirdetési lehetőségek között első helyen szerepeltek a közterületi reklámok. Egy reklámplakát ára annyira magas volt, hogy azt csak a nagyobb cégek és szervezetek engedhették meg maguknak. -> ok:

- Nem volt elterjedve a TV.
- Nem volt fejlett a nyomdatechnika, sem a grafikia technika--> Sok esetben kézzel készült plakátokat használtak

2012. november 6., kedd

Architektúrák - SZSZK21


Hibajelzés és hibajavítás
-------------------------

- Általában minden memóriarekesz mellett (8 bit), van egy úgyn. paritásbit (9. bit), aminek az a szerepe, hogy segítségével az esetleges hibákat felmérjük és felismerjük.

A memória szervezése és típusai
-------------------------------

Az aritmetikai műveletvégzés során, a számadot leírására nem elegendő 1 byte, ezért egy egységként 2-4-8 byte-ot használ a processzor. Ezt a méretet hívjuk szónak, illetve szóhossznak. Ez nem egy valós mértékegység, hanem inkább logikai egység.

A memória sebessége két értékből áll:

1., Elérési idő->  az elérési idő az adatok kiolvasásának megkezdése, és kimeneten való megjelenése között eltelt idő.
2., Ciklusidő -> magába foglalja a kiolvasás utáni úgyn. feléledési időt, amelyre a memóriának szüksége van ahhoz, hogy következő táolóhoz forduljon.


Típusok:
--------

- írható-olvasható
- csak olvasható


RAM-nál is létezik közvetlen elérésű és nem közvetlen elérésű.


Közvetlen elérésű: bármilyen tárolt elemet ugyanannyi idő alatt tud eléri. (konstans)

Nem közvetlen elérésű: az elérési idő az elem helyétől függ.

RAM tárolók típusai két nagy csoportba foglalhatóak:
----------------------------------------------------

1., DRAM, amely alacsony elektromos teljesítményű, de tartalmát rövid idő alatt elveszti, ezért annak tartalmát ciklikusan fel kell újítani (refresh)

2., SRAM, amely nem igényli az állandó adatújítást és magasabb működési sebességű, egyszerűbb időzítési megoldásokat igényel

Flash memória
-------------

- Működési elvében hasonló az EEPROM-hoz, de funkcióját tekintve, inkább a merevlemezhez hasonlítható. A Flash memória kikapcsolt állapotban is megőrzi az adatokat.

- Működése a RAM-hoz képest a törlés igénye miatt lassú.

- A Flash memória tartalma is törlődhet, de ennek időtartama években mérhető.


Memóriák hierarchiája
---------------------

1., Regisztertárak

- A processzorok teljesítményének fokozásában van nagy szerepük, ők azok, akik csökkentik a főtár és a processzor közötti adatforgalmat.

2., Cache

- Az elmúlt időkben bekövetkezett technikai fejlődésnek köszönhetően eyértelműen látszik, hogy amíg a processzorok sebessége, kb. évente 60%-al nőtt, addig a memóriák sebessége kb. 7%-al. Ebből következik, hogy a CPU a lassú memórával történő együttműködés közben holtidejű várakozásokra van kényszerítve.

Tervezési cél az, hogy hogyan lehetne a CPU-t teljes időben foglalkoztatni. Erre azért van szükség, hogy megmradhasson a nagy teljesítmény egy lassú tároló használatakor is.

===> Készítettek egy drága és rendkívül gyors közvetlen memória tárolót, amelyben a gyakran használt utasítások és adatok vannak. A nem gyakran használt adatokat egy lassú tárolóban tároljuk, és a lassú és gyors tároló közötti adatcserét a lehető leggyorsabbra alakítjuk.

Így alakul ki a CACHE memória.

(A növekedés szabálya, Gordon Moore 1965-ben fogalmazott meg:
Az egységnyi területre jutó transzisztorok száma nagyjából másfél évente megduplázódik.)

A tároló-hierarchia egyes szintjén lévő tárolók hozzáférési ideje és tárolókapacitásuk nagyságrendje: (sebesség és adatméret függvényében)

1., Regiszter
- sebessége: kisebb, mint 1 ns
- kapacitása: 100 Byte
2., Cache
- sebessége: kisebb, mint 2 ns
- kapacitása: 10 Kbyte
3., Operatív tár (RAM)
- sebessége: 10ns
- kapacitás: 100 MByte
4., Lemezes tároló (HDD)
- sebessége: 10ms
- kapacitás: 100 GByte

Az L1 és L2 Cache
-----------------

- Mikroszámítógépek esetében a CPU és a központi memória között található CACHE több szinten lehet megvalósítva. Így a processzortól kiindulva megkülönböztetünk L1, azaz elsőszintű (Level 1) vache tárolót és L2 (level 2) másodszintű tárolót. A cahe tárolót beépítehetik közvetlenül a processzorba (on-chip) vagy elhelyezhetik a processzoron kívül is (off-chip).

A cache működési elve, cache hit és miss
----------------------------------------

- Ha a processzornak utasításokra vagy adatokra van szüksége, akkor először ellenőrzi a cache tartalmát. Ha ott megvannak az adatok, akkor cache-találatról beszélünk. Ez a cache hit. A találatot a cache vezérlő azzal állapítja meg, hogy a bemásolt blokkhoz tartozó címrészek (tag-ek) alapján valamelyik cache blokkban benne van-e a processzor által igénylet adat főtárbeli címe.

- Ellenkező esetben, ha a processzor által igényelt adat címe nincs meg, akkor tévesztésnek vagy cache miss-nek nevezzük. Ha tehát nincs találat, akkor a CPU a memóriához fordul. Ha a CPU megtalálta, amit keres, akkor a cache vezérlője bemásolja azt (és még néhány rekeszt - azért, mert a lokalitás elve alapján nagy valószínüséggel a mellette lévő adatokat is használni kell majd) a cache tárolóba.

--> A cache teljesítményét a találatok és tévesztések aránya határozza meg. A találatok és tévesztések százalékos aránya a cache méretétől és a cache vezérlőtől függően általában 90% feletti érték.