2013. január 31., csütörtök

MT 11 - Médiatörvény


12. § Tájékoztatási tevékenység

3., A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhetnek.

13. § Országgyűlési közvetítés

1., Az Országgyűlés egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyílvános országgyűlési biztottsági meghallgatásoknak, valamint szükség sezerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.

2., A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.

3., Az 1. és 2. bekezdésben foglaltak nem érnitik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen.

4., A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Könyvtárában és az Országos Széchenyi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűléi Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Médiaszolgáltstás-támogató Vagyonkezelő Alap archívumában is el kell helyezni.

A figyelem felhívása a sértő tartalmakra

14. §

A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést esetlegesen sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas kép vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban

15. §

Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erővel való oltamazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szerverk kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal,  helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthaják. A közzététel feltételeinek biztosítása az Alap feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.

Kizárólagos közvetítési jogok

16. §

1., Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint 20 %-át - kizárja a társadalom számára kiemelten fontos eseményekből.

Rövid híradás

19. §

Az EU területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített eseményről adott közvetítéshez.

Műsorkvóták

20. §

1., A médiaszolgáltató

a., lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani.

b., lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének legalább 10%-át olyan európai mű, legalább 8%-át pedig olyan magyar mű bemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől 5 évnél nem régebben készült műként szerzett be.

2., A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar műveknek kell kitennie.

3., A közszolgálati lineáris médiaszolgáltató médiaszolgáltatása évei teljes műsorrendjének

a., több mint 60%-át európai művek

b., több mint felét magyar művek

c., több mint harmadát tőle független műsorkészítővel készítettett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, 5 évnél nem régebben készült művek

d., több mint negyedét tőle független magyar műsorkészítővel készítettett, vagy független magyar műsorkészítőtől beszerzett, 5 évnél nem régebbi művek

bemutatására köteles fordítani.

21. §

1., A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább 35%-át magyar zenei művek bemuttására kell fordítani.

2., --> legalább 25% 5 évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei mű

22. §

1., A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak

a., a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra

b., a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra

c., arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az EU tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását.

d., a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra

2013. január 30., szerda

SZF11, SZF12 - Rendszertervezés


Rendszertervezés lépései
------------------------

1., Igény és követelmény felmérés
- Fontos megkülönböztetni a két fogalmat.
--> Prioritások meghatározása
- Igény felmérés közben próbáljuk meg a lehet legpasszívabb szerepet adni az igények meghatározását végző személynek (végfelhasználó).

2., Megvalósíthatóság mérlegelése

- Az általa elmondott követelmények és igények kivitelezhetőek-e. Itt nem csak technikia mérlegelésről van szó, hanem gazdasági mérlegelésről is. (anyagilag megvalósítható-e abból a keretből, ami elvárható)

3., A rendszer részekre bontása -> szükség van egy átfogó rendszerszemléletre.

- A rendszer részeiről listát készítünk és élesen elhatároljuk őket egymástól

4., A rendszer részeinek egyéni specifikációja

- Ebben a szakaszban a lehető legrészletesebben jegyezzük az igényeket a rendszer részlet konkrét feladait, majd egyedi rendszer részlet specifikációban összefoglaljuk azokat.

a., ügyvitel folyamatainak elemzése


4., 

b., A ügyvitel elemzés alapján konkrét rendszerműködést kell megfogalmazni -> ha ez elég részletes, akkor a későbbiekben egyfajta forgatókönyvként szolgálhat fejlesztési szempontból is és a végfelhasználóknak is.

5., Globális specifikáció meghatározása

- A részspecifikációkat úgymond összefűzzük és leírjuk a kapcsolatukat, illetve a kölcsönhatásaikat.

6., Üzemeltetési terv, karbantarási rendszerterv

- Használati utasítás
- Segédletek elérhetősége ->pl. videó (pl. camtasia) 

- Adatbiztonság tervezése

7., Kontroll tervezés

- Felhasználói hierarchia
- Folyamatok naplózásának tervezése

2013. január 29., kedd

SZF21 - Rendszertervezés I.


Információs rendszer tervezés, módszertan
-------------------------------------------------------

Első lépés egy rendszer specifikációjában a futási környezet meghatározása. ->a későbbi döntésekre és tervezi metódusokra erősen hatással van.

3 variáció:

1., Desktop alkalmazás
2., On-line alkalmazás (kliens- server oldali kommunikáció)
3., Hibrid alkalmazás (desktop alk. on-line funkciókkal)

=> környezet kiválasztása sok esetben meghatározza a platformot, a programozási nyelvet, az adatbázist.

Desktop alkalmazás
-------------------------

- Ez egy számítógépre telepített off-line alkalmazás.

- Tulajdonságok:

Pozitívumok: 
- gyors
- könnyen kommunikál a perifériákkal és az operációs rendszerrel is
- egyszererűbb és biztonságosabb jogosultság kezelés

Negatívumok:
- erőforrást foglal (helyet a merevlemezen, memória kapacitást, stb.)
- helyhez kötött (alapesetben egy off-line alkalmazást nem tudunk távolról használni vagy frissíteni.)
- helyben tárolja az adatokat, így egy esetleges rendszerösszeomlás során az adatok elveszhetnek (hardware hiba, stb.)

On-line alkalmazások
---------------------------
- Működéseük egy server -kliens kommunikáción alapul. Általában a software ilyen esetben a serveren fut és távolról vagy helyi hálózaton keresztül érik azt el a kliens számítógépek.

Pozitívumok:
- kevés erőforrást igényel (hely, teljesítmény, stb.)
- nincs helyhez kötve, akárhonnan használható
- az on-line kommunikáció, frissítés és ellenőrzés adott
- nem helyben tárolja az adatokat, így egy esetleges rendszerösszeomlás, vagy kliensoldali hardware hiba nem veszélyezteti az adatokat.

Negatívumok:
- lassabb futást eredményez
- hálózati kapcsolatot feltételez (tehát ha éppen nincs hálózati kapcsolat, illetve Internet, akkor nem használható)
- nehezebben kezdeményez kapcsolatot a perfifériákkal és az operációs rendszerrel

Hibrid alkalmazások
-------------------------

- Ebbe a csoportba tartoznak azok a programok, amelyek számítógépre telepítve üzemelnek, de adataikat nem az őket futtató klienseken tárolják, hanem távoli kiszolgálón. Lézetnek olyanok is, amely időszakosan a helyi gépen tárolják adataikat és preiodikusan szinkronizálnak a távoli kiszolgálóval.

- Lézetnek olyan hibrid alkalmazások melyek rendelkeznek egy kliens oldali verzióval, valamint egy serveroldali verzióval, de server oldali verzió eléréséhez mindenképp szükség van arra, hogy a kliens verzió telepítve legyen.

==> A környezet kiválasztása sok esetben irányadó a platform választásához, ami a programozási nyelv és módszer kiválasztását eredményezi majd. A platform kiválasztás felvet liszenszelési kérdéseket.

A platform választás és a kapcsolódó liszenszek
------------------------------------------------------------

- Desktop és Hibrid alkalmazások esetében általában valamelyik Microsoft környezethez vagyunk kötve. (Előfordulhat, hogy lehetőségünk szabad szoftverekkel dolgozni, de nem jellemző.) A Microsoft környezet választása inftrastruktúrális és egyéb beruházásásokkal is jár. (Gép, op.rendszer, egyéb programok, stb.)
Hibrid rendszereknél az infrastruktúrális beruházás hatvényozódik. (Server kell, server alkalmazások kellenek.)

- Online alkalmazások esetében általában Linux platformról beszélünk, esetenként PaaS formában (platform as a service, ami Cloud vagy VPS formájában valósul meg infrastruktúrálisan-> ilyen esetben a kiszolgáló gépet nem kell megvennünk, hanem szolgáltatásként "béreljük")

- Linux disztribúció függvényében általában a server alkalmazások ingyenesek és terjeszthetőek, illetve másolhatóak. (GPL/GNU - General Public Licence, "GNU" is Not Unix)

2013. január 25., péntek

MT21 - Médiamenedzsment

Kommunikáció gazdaságtana
-------------------------
Adatok:

A médiaipar legfőbb húzóereje az emberek szabadideje.

Kb. 250 perc/nap TV nézés Magyarországon

A TV két iparágat veszélyeztet: rádió, újság
A TV-t pedig az Internet veszélyezteti. ( Akinek szélessávú Internete van, az kb 1,5 órával nézz kevesebbet TV-t.

Nemzetközi és a haza médiafogyazstást nagyban befolyásolja az is, hogy átlagosan magyarországon 42 órát dolgoznak az emberek hetente, amíg Euróbában átlagosan 38 órát, és Angliában például átlagosan 36 órát.

A médiatermékek kettős piacon vannak jelen:

1., nagyközönség piaca
2., hirdetők piaca
==> Ki mit keres a médiatermékekben?
1., a kreatív tartalmat
2., azt, hogy a hirdetése eljusson a célközönséghez

Tényezők, melyek minden médiatermékre jellemzők, a médiatermékek általános jellemzői:

- minden darabja újdonság -> mindíg újat írnak, újat gyártanak
- az első példány előállítása nagyon drága
- döntő többségben gyorsan "romlandó" - az aktualitás fontosabb az emberek számára, mint a taratalom (főleg napilapokról van szó, magazinoknál nem annyira jellemző)
- újrafeldolgozható -> visszatérő sztárok illetve történetek
- médiaágazatok összefonódnak -> pl., képregény -> film-> sorozat -> számítógépes játék

Az információs társadalom fejlődésével párhuzamosan fjlődik a médiafogyasztás igénye. -> Az újság elterjedéséhez 150 évre volt szükség, A magazinokhoz 110 év, a rádiónak 30 év, a TV-nek 15 év, az Internetnek 10 év

A médiafogyasztási szokások jellegzetességei:
1., Hol fogyasztják a médiát?

- TV - otthon
- Internet és újság - otthon
- rádió - nyilvános helyen, munkahely, autó

2., életkor, nem iskolázottság

Internet: 14-25 év között a legintenzívebb, de ez tolódik felfelé

TV: 60 év feletti korosztály a domináns

újság: statisztika azt mutatja, hogy aki 18-20 évesen nem olvas újságotz, az később már nem is fog

rádió: korosztály független, 30 évig főleg zene, 50 felett inkáb hírek

3., Társadalmi státusz

- Nem igazán befolyásolja a médiafogyasztást.
- Bulvárlapoknál inkább árérzékenyek vagyunk.
- Fogyasztásban túlkvalifikáljuk magunkat.

Az írott média
--------------

A lapok piaca

Lap: minden olyan sajtótermék, amit az újságosnál megtalálunk.
- Az újság csak egy szegmense a lapok piacának.

A lapok 3 nagy csoportja:

1., újságok
2., magazinok
3., folyóiratok

- Újság (napilap): rendszeresen, naponta vagy hetente megjelenő sajtótermék. Tartalmát tekintve vannak benne hírek (aktuális), tudósítások, fotók. Általában rosszabb minőségű papírra nyomtatják őket.

- Magazin: hetente, kéthetente, havonta, adott célközönségnek megjelenő, igényes kivitelezésű sajtótermék. Ezeknél dominál a képi információ. (Kiskegyed, Nők lapja, Story)

- Folyóirat: havonta, negyedévente megjelenő, szakmai, művészeti, tudományos információkat tartalmazó médium. Szakhoz, szakmához köthető.

2013. január 24., csütörtök

Konzultációs időpontok

Kedves Hallgatók!

Szakdolgozat konzultációra minden héten hétfőn 13:00-13:40-ig, szerdán 12:00-12:40-ig várom Önöket. Amennyiben ez lehetséges, kérem előre jelezzék részvételüket.

MT 21 - Médiatörvény


A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. §

1., A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a reklám, politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a 2-7. bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

2., Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni.

3., Azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

4., Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőbenj félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félre érthet, a III.kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

5., Azt a műsorszámot, amely alkalmas tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásram, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV.kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

6., Azt a műsorszámot, amely alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtelen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V.kategróiába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

7., Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemei vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen az által, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.

8., A 2-7 bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének a módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait a Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlásban teszi közzé.

9., A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított 15 napon belül - A Médiatanács a műsorszám kategóriába való sorolásáról hatósági határozatot hoz.

10., Nem minősül az 1-7 bekezdések megsértésének, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a 2-7 bekezdésekben meghatározottak szerint szükséges lenne.


10. §

1., Lineáris médiaszolgáltatásban

a., A II. kateóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető, 

b., a III.kategóriába sorolt műsorszám tizenként éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.

c., a IV. kategóriába sorolt műsorszám, megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé.

d., az V. kategóriába sorolt műsorszám, megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé

e., a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé.

f., műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismeretett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye.

g., A III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt, vagy után.

h., sportműsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételéánek nem lenne helye.

2., Lineáris médiaszolgáltatásban

a., műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.

b., a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését

3., Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell a minősítést, ha

a., a II-III. kategóriába tartozó műsorszám 21 óra és 05 óra között kerül sor

b., IV-V. kategóriaába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor.

4., A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésnek megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartamaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámk esetén a jelzést nem kell feltűntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.

5., A minősítés folyamatos jelzése mellőzhető, ha

a., a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között kerül sor.

b., a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között kerül sor

c., az V. kateóriába sorolt műsorszám közétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor.

Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és a reklámokkal történő megszakítást követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.

SZSZK21 - Cloud II.


Ubuntu Enterprise Cloud Server
------------------------------

- Ez egy Linux disztribúció, amely folyamatosan karbantartja azokat a nyílt forráskódú szoftvereszközöket, amelyek segítségével privát felhő architektúrák alakíthatóak ki.

- A rendszer az Amazon EC2/3 API-t megvalósító Eucalyptus projektre épül.

- A legelső termék megjelenés az Ubuntu 9.04 Server Edition alkalmazásba került bele. -> Ez egy az Eucalyptus tovább fejlesztett változata volt. -> Ennek lett a neve az egyszerűség kedvéért UEC (Ubuntu Enterprise Cloud)

- 2010. óktóberében a 10.10-es verzió kiadásával az UEC a legnépszerűbb és legsikeresebb privát felhő változata lett. Fontos fejlesztése az volt, hogy elindult a Hibrid felhők kezelése felé is.

UEC komponensek
---------------

- Az UEC számtalan komponenst tartalmaz, melyek megértése fontos ahhoz, hogy átláthassuk a felső architektúra lényegét.

Node Controller (NC)
--------------------

Ez a komponens vezérli a virtuális gépek életciklusát azokon a node-okon, amelyekre telepítésre került. Alapesetben annyi példányt érdemes futtatni egy node-on, ahány maggal rendelkezik a processzora.

Csak olyan processzor támogatott, amely rendelkezik BIOS szintű hardware-es virtualizációs lehetőséggel. Ilyen például AMD-V, Intel VT támogatás.

Az NC kapcsolatban van a futtató operációs rendszerrel és a Cluster Controller-el (CC). 

Feladata még, hogy lekérdezze a CPU-k és a magok számát, a fizikai memóriát, a rendelkezésre álló lemezterületet, az aktuálisan futó virtuális géppéldányok számát és ezeket továbbítsa a CC számára.

==> Fő funkciói: az erőforrások karbantartása és virtuális gépek példányainak életciklus kezelése.

Cluster Controller (CC)
-----------------------

A CC kezeli a Node Controller-eket, telepíti a virtuális géppéldányokat és a virtuális gépek hálózatkezeléséért felelős.

==> Fő funkciói: A CC felelős azért, hogy egy új virtuális géppéldány melyik NC segítségével induljon el, vezérli a hozzá tartozó virtuális hálózatot, továbbá összegyűjti az NC-k futási adatait és továbbítja a Cloud Controller (CLC) felé.

Walrus (W3)
-----------

A W3 egyszerű tároló szolgáltatást kínál. Tárolja a virtuális géppéldányok fizikai állományait, ezek mentéseit, valamint egyszerű file kiszolgálóként is használható.

Storage Controller (SC)
-----------------------

Az SC támogatja a block szintű tárolók alkalmazását. Ez valójában az Amazon Elastic Block Store (EBS) megvalósításának tekinthető. Ez a tároló független az őt használó virtuális géppéldányoktól, azok használják, amelyeknek szüksége van adatbázisra, fájlrendszerre, vagy blokk szintű tárolóra. A tárolók mérete dinamikusan, igény szerint növelhető.

Cloud Controller (CLC)
----------------------

A CLC a privátfelhő infrastruktúra front-end komponense, amely egy webszolgáltatás interface-ének tekinthető. Egy részről a kliensek elérhetik API-n keresztül a szolgáltatásait, másrészről pedig kapcsolatban áll a többi komponensel. A kényelmes használat elősegítése céljából web-es interface-t is tartalmaz. Monitorozza a privát felhő erőforrásait virtuális géppéldány szinten, továbbá eldönti, hogy egy új géppéldány melyik CC segítségével induljon el.

Megjegyzés: A Firefox böngészőbe telepíthető ElasticFox kiegészítő, melynek segítségével a virtuális gépeket tarthatjuk karban.

Egyszerű privát felhő topológia:


SZSZK- 21 - Harvertechnika - alaplap


Alaplap
-------

- Az alaplap a központi vagy másnéven elsődleges áramköri lapkája egy számítógépnek. Az alaplap egy több rétegű áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve foglalat van kialakítva, valamint előre beleépített eszközök is helyet kapnak rajta.

ATX szabvány (Advenced Technology eXtended) - Intel alkotta meg
------------

- geometriailag hasonló, mint az elődje, a Baby AT, de különbség közöttük, hogy a tápegység csatlakozó megváltozott valamint az ilyen szabványú házak hátulján található egy ablak, amely az alaplap kivezetéseinek az ablaka.

- Ebben a szabványban kerültek rá az alaplapra integrálva azok az eszközök, amelyeket eddig csak bővítőkártyán tudtunk csatlakoztatni.

- Bekerült minden magasfeszültségű elem a táp fémdobozába.

- Az alaplap figyeli a bekapcsoló áramkört.
- A hálókártya itt kapott először a készenléti tápellátásból.
==> Wake On LAN

- Új lett a hűtésrendszer ->az elődokhöz képest, akik eddig kifelé fújták a levegőt, addig ez a rendszer befelé szívja a levegőt. (porosabb lesz, de halkabb is) -> a szellőző általában a CPU felett helyezkedik el.

ATX hátlapi csatlakozói:
------------------------

- ps2
- USB
- VGA esetén -> D-SUB, DVI, HDMI
- int. hálókártya -> RJ 45 - UTP csatl.
- Ritkán de még előfordulhat -> 1 vagy 2 soros port
- LPT port
- Jack csatlakozók

Alaplapon általában a következő elemek találhatók:

- processzorfoglalat
- RAM foglalat
- ROM BIOS
- lapkészlet
- Akkumulátor
- CMOS RAM
- bővítőkártya foglalatok
- belső és külső foglalatok
- feszültségkonvertálók
- áthidaló kapcsolók (jumperek)
- állapotjelző ledek
- speaker

- Az ATX szabvány számos eltérő területű (méretű) alaplapot fogadhat.

Az alaplapok fő komponensei:

kép alapján (MSI alaplap):


1., Tápellátó áramkörök (CPU VRM)

- Tranzisztor, tekercs és kondenzárotok együtteséből álló áramkör, amely biztosítja a CPU pontos és folyamatos tápellátását.

2., Processzor foglalat

 Ez lehet LGA (land grid array) vagy PGA (pin grid array). LGA esetében a foglalatban találhatóak az érintkező tűk, a PGA esetében a processzor tartalmazza azokat. A foglalatok gyártónként, illetve generációnként is eltérőek lehetnek.

3., Memória foglalat

DIMM (Dual in-line memory module) felépítésű modulokból áll. Általában ma már DDR3-as RAM-okat használunk, de megtalálhatóak DDR2-es RAM-ok is. A foglalatokból 4 db jellemző, de vannak olcsóbb kategóriák, ahol csak 2 db van. 4 modul hely esetén DIMM felépítésnél minden esetben célszerű szín párban ehelyezni a modulokat.

4., Északi híd

Feladata a memóriavezérlés és a PCI/PCI Express foglalatok kezelése. A CPU és az északi híd közötti kapcsolatot sok modellnél az FSB (front side bus) biztosította. Az újabb alaplapokon beköltözött a CPU lapkába.


5., PCI Express szabványú foglalatok

- PCI (Peripheral Component Interconnect) csoport által szabványosított aljzatokból mostanság kevesebb van, leginkább a PCI Express alapú megoldások használatosak. Ezekbe az aljzatokba tetszőlegesen rakhatunk grafikus kártyát, hangkártyát, hálózati vezérlőt, tároló/lemez vezérlőt vagy bármilyen más, a szabványnak megfelelő eszközt.

6., Déli híd

- A déli híd elsődleges feladata a tárolók (HDD/SSD) kezelése. Ezen felül még a natív USB portok vezérlése is feladatai közé tartozik. (USB 2.0 és 3.0 is) Vannak olyan alaplapok, ahol a déli híd is tartalmaz PCI és PCI Express sávokat is (hasonlóan, mint az északi híd). Még ritkábban előfordul, hogy itt helyezik el az integrált hálózati vezérlőt. Ami viszont általában az esetek többségében ebben a lapkában van, az az intergált audiovezérlő.

7., SATA portok

- A SATA (Serial ATA) csatlakozók a déli híd vagy más külső, PCI Express sávra ültetett chip által vezérlet aljzatok, amelyekre tárolókat (HDD/SSD) fűzhetünk fel. Szabványukat tekintve általában már a SATA 3 Gbps vagy 6 Gbps terjedt el. Ezek darabszáma általában a kiépítéstől függően 4 és 8 között változik.

8., PATA (IDE) port

- A PATA (Paralell ATA) csatlakozók már ritkán kapnak helyet az alaplapon, helyüket sikeresen átvették a SATA csatlakozók. Itt egyetlen portra két meghajtó köthető (1 db master, 1 db slave) szalagkábellel. A SATA-nál egy portra csak egy meghajtó köthető.

9., PCI szabványú foglalatok

- Manapság már kiváltják őket a PCI Express foglalatok, de van sok olyan eszköz forgalomban és használatban, ami még mindig tökéletesen működik, és PCI foglalatot használ.

10., Floppy csatlakozó

- A mai alaplapok már nem tartalmazzák, ide lehetett csatlakoztatni a 3,5" és 5,25"-os lemezeket.

11., Belső, előlapi USB portok

- Ezekre a tűsorokra elsősorban a ház előlapi USB portjait csatlakoztatjuk.

12., Alaplapi audiocsatlakozók

- Ide kötjük az előlapi csatlakozókat. (fejhallgató bemenet, illetve mikrofon kimenet, vagy pl. TV kártya hangkivezetése.

13., Gombelem

- A lítium elem felel a BIOS valamint az idő és a dátum folyamatos tárolásáért.

14., ATX tápcsatlakozó

- 24 tűs, amin keresztül 3,3V, 5V és 12 V vesz fel az alaplap. A felvett feszültséget kiosztja a szükséges pontok felé.

Alaplapok méretszabványai:



2013. január 22., kedd

SZSZK 11 - Hálózatok folyt.


Hálózati eszközök folyt.
------------------------

- Hálózati kábelek
-> UTP kábelek: - lengő, - fali 
- Repeater nélkül max. 100 m hosszú, repeater segítségével 6-szor hosszabbítható meg.

- Kötések:
- egyenes 
(narancs-fehér, narancs, zöld-fehér, kék, kék-fehér, zöld, barna-fehér, barna)
- fordított (cross-link)


- Minőség: CAT4, CAT5, CAT5e, CAT6

HUB
---

OSI 2. réteg

Működése: MAC cím alapján kap jeleket egy adott portjára és azokat továbbítja minden más portjára.

- Aktív HUB: továbbít és jelet is erősít (repeater)
- Passzív HUB: csak továbbít jelerősítés nélkül

Bridge - híd
------------
OSI 2. réteg

MAC alapján üzemel és általában repeater is egyben.
- Ő egy különálló ütközési pont, ami lehetővé teszi, hogy egymástól független hálózatokat kössünk össze segítségével.

Switch - kapcsoló
-----------------
- Mindent tud, amit egy HUB és egy Bridge
--> Extra újítás: ASIC ->nagyon gyors és stabil repeater funkció hardware-esen.
- Ez az eszköz már nem szórja szét a jelet minden portjára, hanem mac alapján csak arra a portra továbbítja, ahová kell.

Router - útválasztó
-------------------
- Ennél az eszköznél már csomagszintű kommunikációról beszélünk. -> IP alapján csomagba rendezve áramlanak a jelek. Irányítja a forgalmat, kiválasztja a legrövidebb utat. A benne lévő Firmware segítségével egyéb plusz szolgáltatásokat nyújt. -> DHCP
- Switch funkciókat is el tud látni.
- AP opciót is el tudnak látni bizonyos modellek, de nem teljes AP funkciókat, hanem általában egy féle üzemmódot. Ez az üzemmód a repeater üzemmód.

Access Point (AP)
-----------------
- Az OSI 3. szintjén kommunikál, de vannak olyan szolgáltatásai, amelyek az OSI 4. szintjén helyezkednek el.

Üzemmódok:

1., Bridge üzemmód
- Ezzel az üzemmóddal több különböző hálózatot tudunk összekötni. Ebben az esetben az AP kezeli a két hálózat közötti sebesség különbséget.
- Wired és Wireless hálózatokat is össze tud kötni.
- Wireless módban titkosítást tud váltani.

2., Repeater üzemmód
- A lényege, hogy általában jelerősítés formájában használjuk. Gyakorlatilag egy WiFI hálózatban megkeressük azt a pontot, ahol már gyenge a jel, és oda helyezünk el AP-ot Repeater üzemmódban. Az AP-kból létezik belső és külső is.

3., Point to Point üzemmód

- Megkapja a jelet (vagy wired vagy wireless jelet) és egy switch kapcsolódik hozzá, a switchez pedig kliensek.

Megjegyzés: Általában egy hálózatban a router vezérli a forgalmat és mint integrált szolgáltatásként nyújtja DHCP-t, ezért ha egy AP is van a hálózatban, akkor érdemes az AP DHCP-jét kikapcsolni.

2013. január 21., hétfő

SZSZK11 - Hálózatok


Hálózati topológia
------------------

- Egy hálózati topológia a számítógép hálózatok esetén a hálózathoz tartozó csomópontok közötti kapcsolatokat határozza meg. Egy adott csomópont egy másik csomópnthoz, vagy több másik csomóponthoz kapcsolódhat, különböző minták szerint. A legegyszerűbb kapcsolat két csomópont között az egyirányú kapcsolat. Egy újabb irányú kapcsolat hozzáadásával már kétirányú kapcsolat valósítható meg a csomópontok között.

A hálózati topológia szempontjából a csomópontok közötti összeköttetés a lényeges.

Centralizált
------------

- Busztopológia:

Egy olyan csillagtopológia, amelyben nincsen központi csomópont. A csillag topológia csökkenti hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponntal. Ha ezt vizsgáljuk a busztopológiában, akkor egy úgyn. központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára. -> minden csomópont a központi csomóponton keresztül tud kapcsolatba lépni egymással.

- Fatopológia -> egy látszólagos egymásra épült rendezett csillagtopológiák gyűjteménye. Különbség-> A csillagtopológiától eltérően, ahol az üzenetek közvetítését a központi csomópont végzi, a fa topológiában ez a funkció nem központosított, az ágaknál lévő csomópontok valósítanak meg hasonló funkciót.

Decentralizált
--------------

Pl., A legegyszerűbb topológia a lánctopológia, ahol a hálózati csomópontok között egy kapcsolat van csak. -> Ez egyszerű, de ha egy csomópont kiesik, akkor a hálózat kettéválik. Ha egy lánc hálózat első és utolsó csomópontját összekötjük, akkor gyűrűtopológiát kapunk.

Megjegyzés: létezik hurkolt lánc és hurkolt gyűrű is, ilyen esetben a csomópontok között két kapcsolat van, ami növeli a hibatűrését.

Hibrid
------

- Akkor beszélünk hibrid topológiáról, ha bármely ismert és szabványos különböző topológiákat kapcsolunk össze.


OSI modell
----------

Open System Interconnection - nyilt rendszerek összekapcsolása
- 7 rétegű modell

1., Fizikai réteg
2., Adatkapcsolati réteg
3., Hálózati réteg
4., Szállítási réteg
5., Viszonyréteg
6., Megjelenítési réteg
7., Alkalmazási réteg

- Az OSI modellje a különböző protokollok által nyújtott funkciókat egymásra épülő rétegekbe sorolja. Minden réteg csak és kizárólag az alsóbb rétegek által nyújtott funkciókra támaszkodhat, és az általa megvalósított funkciókat csak felette lévő réteg számára nyújthatja.

- Általában az alsóbb rétegek hardware szinten valósítanak meg, míg a felső rétegek általában software-esen.

- Az OSI lényege az, hogy pontos specifikációt ad, hogy egy rétegből hogyan lehet feljebb lépni egy másik rétegbe és ezáltal végigmenni egy hálózati kommunikáción. Ez a standard segíti a hálózati iparágat, hogy minden hálózati eszköz kommunikálni tudjon egymással az OSI-t az ISO tette szabvánnyá.

1., Fizikai réteg - Physical Layer

- A fizikai réteg feladata a bitek kommunikációs csatornára juttatása. Ez a réteg határoz meg minden eszközzel kapcsolatos fizikai és elektromos specifikációt. Pl., érintkezők kiosztása, feszültségi szintek, kábel specifikációk.
Ezen a szinten a HUB-ok, Repeaterek és hálózati adapterek számítanak a kezelt berendezések közé.

2., Adatkapcsolati réteg - Data-Link Layer

-Az adatkapcsolati réteg biztosítja azokat a funkciókat, amelyk lehetővé teszik az adatok átvitelét két hálózati elem között. Jelzi a hibákat, és ha tudja, akkor javítja is őket. MAC címek alapján dolgozik. Ide tartozik pl. az Ethernet.
Ebben a rétegben működnek a switch-ek és bridge-ek.

3., Hálózati réteg - Network Layer

- A hálózati réteg biztosítja a változó hosszúságú adatsorozatoknak a küldőtől a címzetthez való továbbításához szükséges funkciókat. A hálózati réteg biztosítja a hálózati útválasztást és az adatáramlás ellenőrzését. Ezen a szinten működik az IP és Routerek.

4., Szállítási réteg - Transport Layer

- A szállítási réteg feldata, hogy a felhasználók között az adatátvitel folyamatos és átlátható legyen. A réteg biztosítja és ellenőrzi egy adott kapcsolat megbízhatóságát. Példa: TCP

5., Viszonyréteg - Session Layer

- A viszonyréteg az alkalmazások között kommunikációt valósítja meg.

6., Megjelenítési réteg - Presentation Layer

- A megjelenítési réteg biztosítja az alkalmazási réteg számára, hogy az adatok a végfelhasználó rendszerének megfelelő formában álljon elő. Példa: MIME visszakódolás, adattömörítés, stb.

7., Alkalmazási réteg - Application Layer

- Az alkalmazási réteg szolgáltatásai támogatják a szoftveralkalmazások közötti kommunikációt, és az alós szintű hálózati szolgáltatások képesek értelmezni alkalmazásoktól jövő igényeket, illetve, az alkalmazások képesek a hálózaton küldött adatok igénykénti értelmezésére. Az alkalmazási réteg protokolljain keresztül az alkalmazások képesek egyeztetni formátumról, további eljárásról, biztonsági, szinkronizálási vagy egyéb hálózati igényekről. A legismertebb alkalmazási réteg szintű protokollok: HTTP, SMTP, FTP és Telnet.


Hálózati eszközök és kábelek
----------------------------

- Kliens: Hálózati kártya -> wired, wireless
Wired: sebesség: 10MB, 100MB, 1000MB
- extra: Boot ROM

Megjegyzés: ATX szabvány lehetővé tette, hogy a biztonsági tápellátásból a gép kikapcsolat állapotában is kaphasson a LAN kártya. A másik fontos fejlesztés, hogy a bekapcsoló gomb közvetlen összeköttetésben van az alaplappal.-> WAKE ON LAN- segítségével távolról, hálózaton keresztül fel lehet ébreszteni (bekapcsolni) egy pc-t.

SZSZK 21 - Cloud I.


Szerver Cloud - Cloud Computing - Felhő alapú tárolás
-----------------------------------------------------
- Tárolási sajátosság -> területileg különböző helyeken van publikálva, nagy mennyiségű forgalom kiszolgálására alkalmas, sávszélesség optimalizációval

- Számítási kapacitás -> Pl., Google Apps, Google Drive -> aminek az a lényege, hogy nem a felhasználó oldalán történik az alkalmazások futtatása, hanem szerver oldalon. 

- Virtuális gépek sokasága fut -> egy hardware konfiguráción több "gép" fut. ->Virtualizáció specifikus hardware-ek.

- A cloud-ot egy specifikus operációs rendszernek kell üzemeltetnie, melynek több különböző feladat orientált változata fut a cloud-ban.

==> Pl., Ubuntu Enterprise Server Cloud

Szolgáltatási modellek
----------------------

1., SaaS - Software -as-a-Service = szolgáltatásként kínált szoftver

- Itt a mgrendelő nem egy birtokolható és telepíthető programot vesz, hanem az alkalmazásokat az Interneten keresztül használhatja.

Előnyei: Nem kell verziót követni újabb beruházásokkal.
Nem kell folyamatosan a verzió követéshez igazodó hardware fejlesztésket eszközölni.
Nem kell üzemeltetésben és biztonsági beállításokban jártas szakembereket foglalkoztatni illetve képezni.


2., PaaS - Platform -as-a-Service = szolgáltatásként kínált platform

- Olyan platformot biztosít a fejlesztők számára, ahol gyorsan és rugalmasan együtt tudnak fejleszteni, valamint tárolási és számítási kapacitást biztosít a web-alkalmazásokhoz.

3., IaaS - Infrastructure -as-a-Service = szolgáltatásként kínált infrastruktúra

- Ebben az esetben erőforrásokat veszünk igénybe szolgáltatásként. Pl: szolgáltatás operációs rendszert, tárterületet, távoli hozzáférést. Ez általában virtualizált és ezáltal dinamikusan bővíthető.

Megkülönböztetünk nyilvános és privát felhőket. A nyilvánoson több felhasználó osztozik általában, a privát rendszerint egy szervezeté. A nyilvánoson általában SaaS és PaaS is van, amíg a priváton inkább IaaS.






2013. január 18., péntek

Médiamenedzsment - Médiatörténet


Médiamenedzsment
----------------

Médiatörténet áttekintés
------------------------

- Információs társadalom -> 1957-től beszélünk róla Szputnyik műhold fellövésének időpontja
régen: ipari társadalom -> hatalom = tőke, pénz, ingóságok, ingatlanok
-> inf.társadalom-> információ az érték

Az információ értékét a hallgatóság száma és a hallgatóság érdeklődési határozza meg. -> A média hatalma a hallgatásából ered. "Amiről nem beszélünk, az nincs."

- Média szerepe: a világot a lehet legobjektívebben, a maga teljességében mutassa be.

Tömegkommunikáció: Akkor beszélünk tömegkommunikációról, amikor ugyanazt a közölnivalót valamely technikai eszköz (médium) segítségével, egyidejűleg nagy számú befogadónak továbbítják.

Tömmegkommunikáció eszközei: tv, rádió, internet, újság, hírlevél, cd, dvd.


A média kialakulásának története
--------------------------------

- Már az ókorban szükség volt arra, hogy sok embert lehessen egyidőben elérni. -> Népgyűlés, színház

- Kereszténység -> misék

- Hírlevelek kialakulása ->> polgárosodás időszaka

- Könynyomtatás

- Sajtó

Magyarországi sajtótörténet
---------------------------

- Kezdete 1705-1780 évekre tehető -> első nyomtatott újság levelek -> német nyelven (Habsburg-ok uralkodása alatt)

- A magyar sajtót 1705. június 5. Lőcse ->

Mercurius Hungaricus -> latin

A második lapszámtól Mercurius Veridicus ex Hungaria (Magyarországi igamondó mercurius) -> nem lett rendszeres a megjelenése 1705-1710 között összesen 6 db lapszámot adtak ki.

- 1721. március, Pozsonyban -> latin, 2 hasábos ->Nova Posoneinsia -> 1722. szeptemberben megszűnt

- 1764. júl. 14. -> hetente kétszer, a század végére már elérte az olvasók száma a 2500-at -> Pressburger Zeitung

Első magyarnyelvű újság -> 1780.01.01. Rát Mátyás alapítja és szerkeszti ->Magyar Hírmondó -> Patzkó Ferenc Ágoston nyomdájában készült.

- 1806 -> Hazai túdósítások (első fővárosi lap)
- Melléklapja: Hasznos mulatságok 1817-től (költemények, népdalgyűjtés, elbeszélések)

- Tudományos gyűjtemény (1817) -> ebben könyvismertetők, tudományos cikkek kaptak helyet.

- Élet és Literatúra 1826 -> kritikai folyóirat

Reformkori sajtó
----------------
- Szévhenyi István és Kossuth Lajos

-Jelenkor - 1832-ben (1837-ben már 4000 előfizetője volt)

- Országgyűlési tudósítások (1832. dec.) -> Kossuth saját lapja

- Regélő Pesti Divatlap (később csak Pesti Divatlap) -> első "női" lapnak
- 1844-től Petőfi Sándor segédszerkesztő ( irodalom és színészet)

Pesti Hírlap (1841)
-------------------
1841-1844-ig Szerkesztője Kossuth Lajos

2013. január 17., csütörtök

MT 11 Komm. és média szabályozás


Kommunikációs jogok
-------------------

- A médiaszabályozás kindulópontja a vélemyénynyilvánítás szabadságának és az abból levezethető kommunikációs jogoknak alapvető emberi jogként történő elimserése.

-> Alkotmány 61. § Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, terjessze. A véleménynyilvánítás szabadságának része a hallgatáshoz "nem kommunikáláshoz" való jog.

Kommunikációs alapjogok:

- szólásszabadság
- sajtószabadság
- sajátos közlési formák szabadsága - művészi alkotás, irodalmi alkotás stb.
- tudományos alkotás szabadsága
- lelkiismereti és vallásszabadság
- gyülekezési jog
- informáltsághoz való jog

A véleményszabadságot korlátozó érdekek és értékek

- Állam érdeke - alkotmányos alaprend védelme, közméltóságok, állami szimbólumok védelme

- Társadalom egészének érdekei - köznyugalom, közerkölcs, közegészség

- Egyes társadalmi csoportok érdekei - faji, etnikai vallási (ún. gyűlöletbeszéd)

- Egyéni érdekek védelme - egyén személyiségi jogai, magántitkok, jó-hírnév, üzleti titok


Médiatörvény
------------

A médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkozó általános szabályok

I. fejezet

A médiaszolgáltatások tartalmára vonatkozó előírások

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. §

1., 

2013. január 4., péntek

Médiatörvény - MT21


Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámok

39. §

1., Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára.

2., A közszolgálati, illetve a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi

a., közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám,
b., filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként
- 2011-ben legalább négy órán keresztül
- 2012-ben legalább hat órán keresztül
- 2013-ban legalább nyolc órán keresztül
- 2014-ben legalább 10 órán keresztül
- 2015-ben teljes egészében
magyar nyelvű feliratta - például teletext szolgáltatáson keresztül- vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.


Jogosultság a médiaszolgáltatásra és a sajtótermékek kiadására

Általános rendelkezések

41. §

1., Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltaót által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe veő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Méditanácsáltal kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyílvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.

2.,

2013. január 3., csütörtök