2013. május 31., péntek

ÁRG 11, ÁRG 12 - CSS

CSS (Cascading Style Sheets - egymásba ágyazott stíluslapok)

- Leírónyelv, amely csak egy másik leírónyelvhez kapcsolva jelenik meg. (HTML,XML)

- A jelenlegi trend azt várja el, hogy minden formázást CSS-ben adjunk meg egy dokumentumnak, és a HTML csak a tartalmat jelenítse meg. 
-> Ezt mutatja a HTML 5 is, amelyben minden olyan tag meg lett szűntetve, amely a html formázását hivatott szolgálni.

A folyamat:

A kész (illetve folyamatban lévő) HTML dokumentumhoz hozzá rendelünk CSS utasításokat, amelyek segítségével formázni fogjuk. A CSS utasítások hozzárendelése több módon történhet:

1., A <head> szekcióba ágyazva, <style> </style> között. Ez az adott HTML dokumentumot formázza, amelyben elhelyezkedik.

2., Külön valami.css file-ban soroljuk fel a CSS utasításokat, és a <head> szekcióból hivatkozunk a CSS file-ra.

3., Egy adott taghez rendelünk egy stlye attribútumot, és az attribútum értékeként megadjuk egymás melett felsorolva az adott tag-et formázó CSS utasításokat.

1. példa:

<head>
<style type="text/css">
p {text-align:justify;}
</style>
</head>

2., <head>
<link href="style.css" rel="stylesheet" type="text/css" />

</head>

style.css tartalma

p {text-align:justify;}

3., <p style="text-align:justify;">Szöveg</p>

Általános leírás
--------------------

- A CSS-re úgy kell tekintenünk, mint tulajdonság csoportok felsorolására. Ezeket a tulajdonság csoportokat a html objektumokhoz tudjuk rendelni.

Példa:

első csoport : kék a háttér és fekete a keret.
második csoport: arial, 17px, lila a betű

A HTML-en belül ha olyan elemet akrunk megjeleníteni, aminek kék a háttere és a kerete fekete, akkor nem kell mást tennünk, mint besoroljuk az adott CSS csoportba.

!!! A css formázás felsőbbrendű a html formázásnál! !!!

Példa: 

Ha html-ben azt mondom a táblázatnak, hogy a kerete kék, de közben besoroltam egy olyan CSS csoportba, ahol az utasítás szerint a keret sárga, akkor a böngészőben a táblázat sárga kerettel jelenik meg.

CSS verziók: CSS1, CSS2, CSS2.1, CSS3

Jelenpillanatban a CSS 2.1 verzió az, amit minden böngésző értelmezni tud. A CSS3 utasításkészletéből nem mindent tudnak értelmezni a böngészők. A CSS3 kiegészítése a HTML5-nek. A html5 megalkotója a Google és az Apple, amíg a CSS3 megalkotója a W3C. Sajnos a legkevesebb CSS3 utasítást az IE tudja.

Szintaktika:

csoportnév {
utasítás: érték;
utasítás1: érték;
utasítás2: értkék;
}

A HTML objektumok megcímzése, csoportokba osztása
-----------------------------------------------------------------------
Módszerek:
1., Osztályba sorolás
- Jellemzője, hogy minden taghez és objektumhoz hozzárendelhető, akár egyszerre is.

CSS:

.elso {
background-color: red;
color: white;
}

HTML:

<table border="2" class="elso">
.
.
.
<p class="elso">

</p>

2., Tag-hez rendelés
- Minden olyan tag-re érvényesül, amit megneveztünk a CSS-ben.
CSS:

p {
letter-spacing:10px;
}

3., Egyedi azonosítás
- Csak és kizárólag 1 db html objektum kaphatja meg, mégpedig az, akinek az azonosítója megfelel a CSS-ben meghatározottnak.

CSS:

#lista {
list-style-type: katakana;
}

HTML:

<li id="lista">Elem</li>

Csoportos címzés
----------------------
!!! Fontos !!! nincs szóköz a vesszők között!
CSS:

p,td,th,li {
text-align:right;
}

Feltételes címzés
---------------------
- Egyfajta elérési útját fogalmazzuk meg a html objektumnak, amelyet csak akkor formáz meg a css, ha az elérési útban felsorolt elemek sorrendben egyeznek.

Példa: Csak azokat a listaelemeket akarom megfosztani a listajeltől, akik táblázaton belül vannak.

CSS:

table ul li {
list-style-type: none;
}

HTML:

<table>
<tr>
<td>
<ul>
<li>
Az alábbi li-re nem érvényesül:
<p>
<ul>
<li>

#tartalom img {
max-width: 800px;
}
img a {
border: none;
}
strong,b {
font-weight: normal;
}
em,i {
font-style: normal;
}
#tartalom table {
display: none;
}

CSS ellentmondások:

p {text-align:right;}

.elso {text-align:justify;}

HTML:

<p align="left" class="elso"></p>


Dinamikus virtuális kiválasztás
----------------------------------------
- Attól függ az objektum megjelenése, illetve formázása, hogy éppen milyen esemény történik vele.

2013. május 30., csütörtök

MT11- Év végi záródolgozat

Beadási határidő:

Június 12.

Házi dolgozat témája: Szerzői jogok kezelése a YouTube-on

Terjedelem: min. 4 A/4-es oldal. (fedlap, hátlap, irodalomjegyzék, stb. nélkül)

2013. május 23., csütörtök

MT11 - Szerzői jogi törvény I.


1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról1
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:2
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n)3 a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p)4 a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4)5 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5)6 A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8)7 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Együttesen létrehozott művek8
6. § (1)9 Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. §10 (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2)11 A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

2013. május 9., csütörtök

Médiatörvény - MT11


Az ideiglenes médiaszolgáltatás
65. §
(1) A Médiatanács kérelemre — médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelemb e
vételével — ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerz ődést köthet
a) olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, amelynek a
frekvenciatervét a Médiatanács a 49 . § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatóság i
szerződést még nem kötött, vagy
b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosul t
médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül
nem kezdődik meg.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, lakcímét,
b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,
c) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban ,
d) a műsortervet,
e) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezd ő és befejez ő napját,
f) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a
médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról .
(3) A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül kell elbírálni . Amennyiben a
kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítj a
fel a kérelmez őt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező
rendelkezésére . A hiánypótlási határid ő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a
kérelmet elutasítja . A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérele m
benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezd őnapja között legalább
harminc nap időköz nem telik el.
(4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a
Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el . Amennyiben a korábban érkezett
kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására
az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell
szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés e) pont szerinti időpontok módosítására .
— 47 —
(5) Ideiglenes hatósági szerződést
a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer ,
b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni . Az ideiglene s
hatósági szerződések időtartama között legalább tizenöt napnak el kell telnie .
(6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató má s
médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat, vételkörzet-b ővítést nem kezdeményezhet.
(7) Ideiglenes hatósági szerződés alapján a közösségi médiaszolgáltatónak nem kell
médiaszolgáltatási díjat fizetni.
(8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazása során a 71 . §-ban szereplő előírásokat nem kell
figyelembe venni.
(9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási id ő nem
hosszabbítható meg .
(10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1 . és a
Dtv. 38 . § (1) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés
alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére — a jogszabályban a z
audiovizuális médiaszolgáltatók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelöl t
határidőig — a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerződést köthet .
(11) Amennyiben a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az a 48 . §
(5) bekezdés alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem
született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak
kérelmére, a nyertes pályázóval történő hatósági szerz ődés megkötése napjáig, de legfeljebb
hatvan napos időtartamra ideiglenes hatósági szerz ődést köthet .
(12) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során az (1)-(5) bekezdés, valamint a (9)
bekezdés nem alkalmazható .
IV. FEJEZET
KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS
66. §
(1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás
a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallás i
közösség, csoport, vagy
b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben él ők táj ékoztatásra, kulturális
műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vag y
c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83 . §-ban
meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre .
– 48 –
(2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatás i
szabályzatában meghatározza
a) tevékenységének célját,
b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta ,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta ,
d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vag y
meghatározott földrajzi területen élőket),
e) amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontnak megfelelően egy meghatározott közössé g
igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló
műsorszámok minimális, százalékos arányát a műsoridő egészéhez viszonyítottan .
(3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi
rendelkezéseknek való megfelelésr ől és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évent e
beszámol a Médiatanácsnak.
(4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás :
a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreiről, illetve
egyéb hírszolgáltatást is végez ,
b) kulturális műsorszámokat tesz közzé,
c) törekszik a hallási fogyatékkal él ők igényeinek figyelembe vételére audiovizuáli s
médiaszolgáltatás esetében,
d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai m űsorkvótákra
vonatkozó, 20 . § szerinti el őírások szerint működik, ide nem értve a függetle n
műsorkészítőkre vonatkozó műsorkvótákat ,
e) legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik, beleértve a képújsá g
időtartamát is,
f) legalább hetente négyórányi műsoridőben az adott naptári évben általa készített ,
szerkesztett és első ízben bemutatott (nem ismételt) műsorszámot tesz közzé,
g) műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83 . §-ban foglalt közszolgálati
célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szól ó
hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám és az egyéb, nem
elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is ,
h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei m űsorszámok bemutatására szánt
műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei m űsorszámok bemutatására fordítja .
– 49 –
(5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként val ó
elismerése a Médiatanács médiaszolgáltatási pályázati nyertességr ől szóló döntésében vagy a
Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján
történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42 . § szerinti nyilvántartásba vételét
követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhet ő. A Médiatanács eljárása során
megvizsgálja a már működő, vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és anna k
médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak val ó
megfelelés céljából, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz . Országos
médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni .
(6) Az (5) bekezdés alapján történő elismerést követően a Médiatanács legalább
kétévente – új szolgáltatás esetében az els ő év után is – részletes, legalább hét műsornapra
kiterjedő – vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató működését,
amelynek érdekében az az általa közzétett m űsorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás
tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles . Amennyiben a Médiatanác s
megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösség i
médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közösségi médiaszolgáltatás -
ként való elismerést .
V. FEJEZET
A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELŐZÉSE
ÉS A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ EREJŰ MÉDIASZOLGÁLTATÓK
A médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok
67. §
A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszín ű
médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása
céljából e törvény keretei között korlátozható .
68. §
(1) A legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkez ő
lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris
audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos
közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a
médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkez ő személy vagy
vállalkozás
a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban
részesedést nem szerezhet, és
b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar
műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának
növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése
érdekében.
– 50 –
(2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráci ó
korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végz ő
vállalatban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171 . § szerinti eljárásában a
szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni .
(3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszín űség növelésére irányuló intézkedések
meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóva l
– legalább egyéves időtartamra szóló – hatósági szerz ődést köthet, amely eljárásban a
Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettsége k
elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70 . § (7) bekezdésben meghatározott
hatósági határozatának közlésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő.
Amennyiben a hatósági szerződés – a megegyezés elmaradása miatt – a 70 . § (7) bekezdésbe n
meghatározott hatósági határozat közlését ől számított három hónapon belül nem jön létre ,
akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti .
(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerz ődés létrejöttének hiányában a
Médiatanács 70 . § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlését ől számított
hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszín űségének növelése
érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani . A Médiatanács a
kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedése k
alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac
sokszínűségének és a plurális tájékoztatás növelésére . E kötelezettség késedelmes teljesítése
esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki .
(5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a
Médiatanács határozatával jóváhagyja .
(6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezet t
intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek .
(7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, erről
határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfelelőek a (4)
bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából .
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által
megállapított határidőben, de legfeljebb harminc napon belül – a Médiatanács (7)
bekezdésben szerepl ő határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve – új
intézkedéstervezetet benyújtani . E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanác s
eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem
megfelelők a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 185-187 .
szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
(9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általáno s
hatósági felügyelet keretében ellen őrzi .
(10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlago s
közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris
audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány
százalékban kifejezett mértékét össze kell adni .

Komm. és média szabályozás 1. ZH pótlás

1., Írja le a "médiaszolgáltató" fogalmát.
2., Magyarázza meg a "lineáris médiaszolgáltatás" fogalmát.
3., Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett mősorszámokat milyen kategóriákba lehet sorolni. Írja le a kategóriákat és jellemzőiket röviden.
4., Lineáris médiaszolgáltatásban a IV. kategóriába tartozó műsorszám milyen időintervallumban tehető közzé pl. TV-ben és rádióban?
5., A VI. kategóriába tartozó műsorszám milyen típusú médiaszolgáltatásban tehető közzé?
6., Az Országgyűlési közvetítés bármelyik médiaszolgáltató számára ingyenesen elérhető?
7., Az Országgyűlési közvetítések archívumait hol lehet beszerezni?
8., Írja le a saját szavaival, hogy mit határoz meg a Médiatörvény a Rendkívüli helyzetek kezeléséről a médiaszolgáltatásban.
9., Melyik az a műsorszám kategória, melynek közzétételekor nem kell korhatári piktogramot megjeleníteni?
10., Fogalmazza meg, hogy miért kapott kivételesen fontos helyet a Médiatörvényben a gyermekek védelme. (Média fogyasztás szociális hatásai. )(Min. 10 mondat)

2013. május 8., szerda

SZF11, SZF12 - Szoftvermenedzsment


Projektvezetés folytatás

A projekt megvalósításának megtervezése
---------------------------------------

- A projekt részfeladatianak meghatározása
- A részfeladatok megoldásához szükséges időtartamok megbecslése
- A részfeladatok egymástól való függéseinek meghatározása

A részfeladat egy szoftverfejlesztési fázis, amelynek az eredményessége ellenőrizhető.

A mérföldkövek a részfeladatok ellenőrzési pontjai. Egy vagy több olyan részfeladat után helyezzük el, amely részfeladatok eredményes befejezése nékül nem lehet továbbhaladni.

A részfeladatok függése más részfeladatoktól azt jelenti, hogy az adott feladarész kidolgozása addig nem kezdődhet meg, amíg a szóban forgó részfeladatok nem fejeződtek be.

Példa:

Adott egy 7 részfeladatból álló programrendszer. A programrendszer fejlesztése alulról felfelé történik, azaz az alsóbb szinteken részfeladatokat kell előbb elkészíteni. A nyilak a felhasználás irányát mutatják, azaz a nyíl kezdőpontjánál található részfeladat függ a végpontnál szereplő részfeladattól.

Ábra:



Az egyes részfeladatok kidolgozásának becsült ideje:
Függőségek
F1 -> 10 nap -
F2 -> 20 nap -
F3 -> 20 nap F1, F2
F4 -> 4 nap -
F5 -> 14 nap F4
F6 -> 20 nap F3,F5
F7 -> 14 nap F5

A függőség nélküli részfeladatok, ha másképp nem lehetséges időben tolhatóak, és mindaddig késhetnek, amíg a projekt végső időpontja mínusz a hátralévő becsült részfeladat fejlesztési ideje nem következik be.
A mérföldkövek betartásának komoly jelentősége van, hiszen minden felette lévő részfeladat fejlesztési idejét, illetve a kész projekt átadási idejét is veszélyezteti.











2013. május 2., csütörtök

MT 11 - Médiatörvény


A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentés e
45. §
(1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jöv őbeni
médiaszolgáltatója kezdeményezheti . A lekérhető médíaszolgáltatás Hivatalhoz történő
bejelentésében meg kell jelölni :
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül
érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségvisel őjének, képviselőjének, illetve a
Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát,
postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
b) a tervezett médiaszolgáltatás következ ő alapvető adatait:
ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális) ,
bb) megnevezését,
be) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett id őpontját .
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati
Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója ,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálat i
médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamin t
bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy . A bejelentőnek
nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok ,
illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne .
— 30 —
(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételér ől a Hivatal harminc napo n
belül hatósági határozatot hoz . Ha a bejelentést követ ően a nyilvántartásba vételről a Hivatal
harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni .
(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, h a
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn ,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdé s
alapján szükséges adatszolgáltatással ,
c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a
bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével
azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
d) a bejelent ő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, h a
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye ,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételt ől számított egy éven át
elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett
védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértést ől.
(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kel l
jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szerepl ő adataiban változás következett be .
(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1 )
bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tev ő
médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.
Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
A sajtótermékek bejelentése
46. §
(1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jöv őbeni kiadója kezdeményezheti . Ha
a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a
sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik .
(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni :
a) a bejelentő adatait :
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) ,
ac) elérhet őségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
– 31 –
ad) képvisel őjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személ y
nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét) ,
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által kiadott nemzetköz i
azonosítószámát, vagy az arról szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia ,
c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkett ő a) pontban
megjelölt adatait.
(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány
Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzet i
Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a
tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék
alapítását vagy kiadását . A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a
törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne .
(4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről a Hivatal tizenöt napon belül hatósági
határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal tizenöt napo n
belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekinteni .
(5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, h a
a) a bejelent ővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdé s
alapján szükséges adatszolgáltatást ,
c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelenté s
időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az
összetéveszthetőségig hasonlít,
d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat .
(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, h a
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye ,
b) az alapító vagy – amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító
jóváhagyásával - a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését ,
c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven
át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetet t
védjegybitorlás abbahagyását és a bítorló eltiltását a további jogsértést ől.
(7) A sajtótermék kiadójának és alapítój ának tizenöt napon belül be kell jelentenie a
Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szerepl ő adataiban változás következett be .
(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban
szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szerepl ő adatok módosítását.
– 32 -
Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást . Az erre irányul ó
eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(9) A sajtóterméken és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az egyéb
kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatoka t
(impresszum). Az impresszumban a következ ő adatokat kell feltüntetni :
a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felel ős személy nevét,
b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felel ős személy
nevét,
c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát ,
d) a szerkesztésért felelős személy nevét .
(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb
nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kel l
megállapítani és feltüntetni .
(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is el őírhatja, kivételes adatok
feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg .
(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatás i
célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésér e
bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad . A kötelespéldányo k
rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg .
(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése,
a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes
kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani . A
kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad .
(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor
lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott .
A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése
47. §
A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető
médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni .
III. FEJEZET
JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN
— 33 —
Általános szabályok
48. §
(1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineári s
médiaszolgáltatás — amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik — a Médiatanács által
kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és szerz ődéskötés alapján
végezhető.
(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vev ő lineáris
médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra ( a
továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ( a
továbbiakban : Ket .) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni .
(3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat — az e törvényben
meghatározott kivételekkel — a Médiatanács látja el .
(4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátás a
érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére .
E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a jogosultság iránti kérelme t
els őként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfelada t
ellátásához szükséges feltételeknek megfelel . E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak
minősülnek:
a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelent ős területét érintő
elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történ ő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vag y
b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott
közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.
(5) Az állami tulajdonban lév ő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineári s
médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuáli s
médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltat ó
kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a
műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007 . évi LXXIV. törvény ( a
továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt időpontban az audiovizuáli s
médiaszolgáltatási szerződések lejárnak . A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt
tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni . E határidő elmulasztása esetén a
megújításnak nincs helye .
(6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a
megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta el őtt köteles a nyilvános pályázati felhívás t
közzétenni.
(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosul t
a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosa n
megszegte, vagy
b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatatás i
díjtartozással rendelkezik.
— 34 —
(8) A Médiatanács a III . Fejezet rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazására és e
médiaszolgáltatási lehetőségek természetéb ől fakadó egyedi sajátosságokra tekintette l
meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehet őségek pályáztatásának elveit, és azoka t
a honlapján közzéteszi .
(9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehet őségek
jegyzékét .
A médiaszolgáltatási pályázati eljárások el őkészítése
49. §
(1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások el őkészítése érdekében a Médiatanács
frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hivatalt .
(2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a műsorszórási
célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen :
a) a frekvenciahasználat célját,
b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat ,
c) a frekvenciatervezés ütemezését .
(3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell :
a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb műszaki
követelményeit,
b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet ,
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot .
(4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja .
(5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenö t
napra közzéteszi . A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a
Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján . A
frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a
frekvenciatervekre bárki írásban – a Médiatanácshoz címzett – észrevételt tehet .
(6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a
frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének el őkészítéséről.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalná l
megtekinthetők.
– 35 —
(8) Médiaszolgáltatási lehetőség megtervezése érdekében a Hatóság költségtéríté s
ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a
kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében – médiapiaci és médiapolitikai szemponto k
figyelembe vételével – a médiaszolgáltatási lehetőség tervezését el őzetesen jóváhagyja . Az
így megtervezett médiaszolgáltatási lehetőségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény
szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni .
A pályázati felhívás tervezete
50 . §
(1) A Médiatanács a pályázati felhívás előkészítése céljából a pályázati feltételekről
pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetmény i
úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi .
(2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételét ől számított legkevesebb húsz napon
túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban :
meghallgatás) tart .
(3) A Hivatal a meghallgatás helyér ől és id őpontjáról legalább a meghallgatást tíz
nappal megelőzően hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján közleményt tesz közzé .
(4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy
írásban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a
Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet .
(5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban
megtekinthető.
(6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzot t
javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követő negyvenöt napo n
belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.
A pályázati eljárás
51. §
(1) A pályázati eljárás — az e törvényben meghatározott kivételekkel — hivatalból, a
pályázati felhívás közzétételével indul.
(2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap . A határidőbe nem számít
bele a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati
ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam. A határidő indokolt esetben egy alkalommal ,
legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható .
— 36 -
A pályázati felhívás
52. §
(1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehet őségek hasznosítására pályázati felhívást
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell :
a) a médiaszolgáltatási lehetőség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait,
b) pályázati felhívás célját ,
c) az eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat,
d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját ,
e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alat t
— a közösségi médiaszolgáltatás kivételével — a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerhető
el,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét,
g) a pályázati ajánlat kötelező tartalmát,
h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veend ő szempontokat, a
pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendel t
számszerűen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek
alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyerteséről,
i) a médiaszolgáltatás megkezdésének időpontját,
j) a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát,
k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket ,
1) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit ,
m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket .
(3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételkén t
tartalmazhatja különösen :
a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak id őtartamát,
b) a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát ,
c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok
arányát,
ír ki .
- 37 -
d) a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott
mértékű szolgálatát,
e) a hírszolgáltatás kötelezettségét,
f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-b ővítés céljára szolgáló pályázat i
feltételeket,
g) a kiegészítő és értéknövelő médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket .
(4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi .
(5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítv a
a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legaláb b
hatvan nap,
b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legaláb b
negyven nap,
c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harmin c
nap
álljon rendelkezésre .
A pályázati felhívás módosítása és visszavonás a
53 . §
(1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányo s
megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani .
(2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megel őző legfeljebb tizenöt
napig lehet módosítani.
(3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányad ó
szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni .
(4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánla t
benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52 . § (5) bekezdés alapján
meghatározott határidő a módosított pályázati felhívás közzétételét ől rendelkezésre álljon.
(5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejé t
megelőzően legfeljebb tizenöt nappal - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe
vételével - visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azono s
módon közzétenni, valamint megindokolni.
— 38 —
A pályázati díj
54. §
A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet . A pályázati díj a meghirdetett
minimális médiaszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a
médiaszolgáltatási díjba beszámít .
A pályázó
55. §
(1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet rész t
a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék
vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott lejárt adótartozása, továbbá elkülönített állam i
pénzalappal szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelez ő az adósság
későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult ,
b) amely nem áll cs ődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésér e
irányuló egyéb eljárás alatt, és
c) amellyel szemben a korábbi — öt évnél nem régebben lezárult — pályázati eljárás
alapján vállalt műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapuló kötelezettségének súlyos
megszegését jogerős közigazgatási határozat nem állapította meg, illetve amelynek a
műsorszolgáltatási vagy a hatósági szerződése felmondásra nem került.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóba n
befolyásoló részesedéssel rendelkez ő, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt áll ó
bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie .
(3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapítot t
összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel .
(4) Amennyiben egy pályázó olyan — a törvény hatálya alá tartozó — médíaszolgáltatás i
jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultsá g
elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályo s
nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerz ődés megkötésének
időpontjától a már meglévő médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényér ől
lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköz ő helyzetet
ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti .
(5) A pályázati eljárásban egyidej űleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások ,
amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetv e
amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel .
– 39 –
A pályázati ajánlat
56. §
A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell :
a) a pályázó adatait:
aa) nevét,
ab) székhelyét ,
ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
ad) elérhet őségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
ae) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének a nevét és elérhet őségét (telefonszámát,
postai és elektronikus levelezési címét), továbbá közjegyző által hitelesített aláírási
címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát ,
b) a pályázó hatályos létesítő okiratát ,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel
rendelkező más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdon i
részesedése van a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végz ő, illetőleg
magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igényl ő vállalkozásban,
d) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus) ,
db) vételkörzetét ,
dc) az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,
de) jellegét (kereskedelmi, közösségi),
df) a szolgáltatás műsoridejét, műsoridő beosztását ,
dg) a tervezett kiegészítő és értéknövelőműsorszolgáltatást,
dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját,
di) vételkörzet-bővítés illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét,
dj) a tervezett műsorszerkezetet,
dk) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi
mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális m űsoridőt,
dl) a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt,
dm) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szán t
napi minimális műsoridőt,
e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékér e
vonatkozó ajánlatot,
f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét ,
g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a médiaszolgáltató működési költségeine k
fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített
pénzforgalmi számlán a médiaszolgáltató rendelkezésére áll,
h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti
kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lév ő pályázati ajánlatának elfogadása eseté n
nem keletkezne ilyen kizáró ok,
– 40 —
i) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat .
A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége
57. §
(1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalm i
érvényesség feltételeinek.
(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
a) a pályázó nem felel meg az 55 . szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e
törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek,
b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben; helyen,
példányszámban, formában és módon került benyújtásra ,
c) a pályázati díjat határidőben nem fizették meg ,
d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározot t
feltételeknek,
e) nem, vagy nem megfelelően tartalmazza az 56 . § a), da), db), de), e) pontban
felsorolt adatokat .
(3) Az alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56 . § b), c),
dc), df)-dn), f)-j) pontok tekintetében van helye .
(4) A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó
rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt id őtartamon
belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes é s
teljes körű lett volna . A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő
elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye . A pályázati ajánlat azon
elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásna k
nincs helye.
(5) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százalék a
visszajár.
Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályáza t
58 . §
(1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat – a
benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba vesz i
(a továbbiakban: pályázati nyilvántartás) . A pályázati nyilvántartásba vételről a Hivatal a
résztvevővé vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a
Médiatanács honlapján közzéteszi .
– 41 –
(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a
pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vétel t
megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli min őségét. A pályázat i
nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzé s
közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhet ő a Fővárosi Ítélőtáblától. A
bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belü l
nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást – a
bíróság jogerős döntéséig – felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggeszt ő végzésével
szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs .
(3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati
nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat
alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a
pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja .
A pályázati ajánlat tartalmi érvényesség e
59. §
(1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a
pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázat i
elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát .
(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fe l
a pályázót. A hiánypótlásra az 57 . § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ha a
pályázati ajánlat nem egyértelm ű, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenlőség elvének
sérelme nélkül felvilágosítást kérhet . A felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítést ől
számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére . A felvilágosítás nem eredményezheti a z
ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csa k
azok értelmezését szolgálhatja .
(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyibe n
a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében
érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket
tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését ,
b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan maga s
vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve
olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz ,
amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezálta l
lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést ,
c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetv e
a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vag y
d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget .
— 42 —
(4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel ne m
állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró
döntésébe foglalja.
(5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka
visszajár.
A pályázati ajánlat értékelés e
60. §
(1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek é s
szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módo n
értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerz ődés
lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk . Az egyes szempontok nem eredményezhetik a
pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését .
(2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban
a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvez őtlenebb ajánlat
nem tehető.
(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetést ől mentesnek és arányosnak
kell lenniük.
(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltér ően
értékelni nem lehet.
A pályázati eljárás megszüntetés e
61. §
(1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyibe n
a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat ,
b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán
okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követ ően a hazai
vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázat i
felhívás kiírásakor fennálló — gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatás i
piaci — körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak ,
c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e
törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárá s
lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy
d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információ k
alapján megállapítja, hogy egyetlen pályázó pályázati ajánlata sem felel meg az e törvénybe n
foglalt céloknak és alapelveknek, illetve bármely pályázó nyertessé nyilvánítása
veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felel ős, rendeltetésszer ű,
hatékony gazdálkodást.
— 43 —
(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázókkal öt napon belü l
közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi .
A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele ,
a pályázati ajánlatok nyilvánosság a
62. §
(1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja me g
a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, é s
b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét .
(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázat i
ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen .
(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat
benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásba n
meghatározott részvételi feltételeknek .
(4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásba n
szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és
módon nyilvánosan közzéteszi .
(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határoza t
közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással bírósági
felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától
számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet
megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték ,
illetve arról addig nem szerzett tudomást .
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a F ővárosi Ítélőtábla háromtagú
tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon
belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak ,
felülvizsgálati kérelemnek nincs helye .
(7) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerz ődés megkötéséi g
harmadik személynek nem adhat tájékoztatást .
(8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánla t
esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár .
Hatósági szerződés
63. §
(1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánítot t
pályázóval történő közlésével egyidej űleg a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatóság i
szerződéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési
határideje negyvenöt nap.
— 44 –
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem
vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben
meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerz ődés nem köthető meg, ez esetben a
Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti .
Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye .
(3) Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel
meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a hatóság i
szerződést .
(4) Amennyiben a 62 . § (5) bekezdés szerint a F ővárosi Itélőtábla eljárását
kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető
meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárá s
ügyintézési határidejébe nem számít bele .
(5) A Médiatanács a 187 . § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a
pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerz ődést nem köti meg.
(6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a
hatósági szerz ődés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére ,
megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót .
(7) A hatósági szerződésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettsége i
teljesítésének megállapításához szükséges információk el őállítására, őrzésére, hozzáférhető
állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket .
(8) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott id őpontig a médiaszolgáltatá s
nyújtására — a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt — nem kerül sor, a
Médiatanács jogosult a hatósági szerz ődésben meghatározott jogkövetkezménye k
alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani .
(9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díja t
negyedévenként előre köteles megfizetni . A médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésekor a
médiaszolgáltatási díjat fél évre el őre kell megfizetni .
(10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részéne k
megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a
hatósági szerz ődésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági
szerződést tizenöt napos határidővel felmondani .
(11) A hatósági szerz ődésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit,
továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjed ő felfüggesztésének feltételeit.
(12) A médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vállalt id őtartamban és műsoridőben a
műsoridő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállal t
műsorstruktúrának megfelel ő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott
saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy hírközlési szolgáltató (m űsorszóró)
szolgáltatás közreműködésével . A médiaszolgáltató saját eszközökkel történ ő műsorszóró ,
szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti
a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget .
– 45 –
(13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igényl ő a pályázat nyertesétől az
adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésér e
tarthat igényt .