MT 21 1. ZH pótlás

1., Mikortól beszélünk információs társadalomról, milyen eseményhez köthető az időpont?

2., Mikor jött életre a Pesti Hírlap?

3., Sorolja fel a lapok 3 nagy csoportját, írja le sajátosságait.

4., Tartalmuk szerint hány csoportba lehet osztani a napilapokat? Írja le a csoportok jellemzőit!

5., Magyarországon átlagosan hány ember olvas el egy magazint és hány ember olvas el egy napilapot? Ön szerint mi az oka a két átlag közötti különbségnek?

6., Soroljon fel 5 napilapot!

7., Soroljon fel liberális, jobboldali és baloldali lapokat!

Média szakosok figyelmébe!

Z generáció

A Z generáció az 1995 után születettek, ún. digitális bennszülöttek, akik már beleszülettek a digitalizált világba. Az angol "zappers", kifejezésből kapták a nevüket, melynek jelentése "kapcsolgató, ugráló". Nem építőkockával játszanak, hanem számítógéppel, játékkonzolokkal. Ez a nemzedék hozzászokott ahhoz, hogy minden mobil, digitalizált. Könnyen eligazodnak ebben a világban, a vérükké vált. Negatív hozadéka, hogy függőséget okoz, másrészt kapcsolataikat is világhálón építik ki, elzárkóznak a külvilágtól. Olyan szavakat, kifejezéseket használnak, amit a korábbi generáció nem ért. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek, tévézés, tanulás, internetezés. Figyelmüket több dologra tudják ráirányítani. Ebből kifolyólag nem képesek a logikus gondolkodásra, képzelőerejük sem fejlődött ki rendesen, köszönhetően annak, hogy a meséket már nem felolvassák a szülők, hanem a TV elé ültetik őket. A rájuk bízott feladatokat rugalmasan, mobilan oldják meg, köszönhetően a technológiának. Hogy lépést tudjanak tartani a világgal, gyors döntéseket kell hozniuk, ez nem könnyű feladat, sokat várnak el tőlük, ezt a terhet nem mindenki képes elviselni.

(Forrás: Wikipédia)

Ezt olvassák el: http://media20.blog.hu/2013/04/18/a_boseg_zavara_121#more5232824

SZSZK11 - Hálózatok

Adatkapcsolati protokollok
--------------------------

- A protokollok feladata egy összeállított keret átvitele két csomópont között.

- Az adatokat a hálózati rétegből kapja az adatkapcsolati réteg, és az általa összeállított információcsomagokat, vagy más néven kereteket átadja a fizikai rétegnek, ami bitenként küldi át a fizikai közegen.

- A csomag küldés folyamata bonyolult folyamat, mert az adó és a vevő között olyan hatások érhetik, amelyekre fel kell készülnie a protokollnak. (váratlan események, pl. ütközés, a csatorna minősége)

A probléma az, hogy nincs olyan eljárás, amely folyamatos tetszőleges bitfolyamban a hibát képes jelezni. Az átküldés hibátlanságát ellenőrizni kell, ezért a bitfolyamot keretekké kell tördelni, és mindegyik keretet egy ellenőrző összeggel kell kiegészíteni. A keret megérkezése után ez az ellenőrző öszeg a vételi oldalon a vett adatokból is kiszámításra kerül, és ha nem egyezik meg a küldő által számítottal, akkor a keretet a vevő eldobja, és a küldőnek ismételten el kell küldenie.


- Bitcsoportos átvitelt alkalmazunk, hogy ne foglaljuk bitenként a csatornát. A bitcsoportok tetszőlegesek lehetnek, de általában ASCII karakterkódolásúak. Ilyen setben mindig egész számú karaktert viszünk át, így az átvitt információ adategysége a karakter. -> Ez a karakterorientált átvitel.

(Megjegyzés: Ha a bitfolyam adatait bitenként visszük át, akkor azt bitorientált átvitelnek nevezzük)


Keretek képzése
---------------

1., Karakterszámláló módszer

- A keret fejlécében megadjuk a keretben lévő karakterek számát. Ez a vevő oldalán meghatározhatóvá teszi a keret végét.

2., Kezdő és végkarakterek alkalmazása karakterbeszúrással

- az előző módszernél a keret karaktereinek vételénél egy számlálót is folyamatosan kell egyesével csökkenteni (dekrementálni), amely kezdeti értékét is a keretből töltjük fel. Amikor a számláló értéke nulla, akkor értük el a keret végét. Ennél jobb megoldás, ha egy speciális karaktersorozattal jelöljük a keret kezdetét és végét. Erre bevállt módszer a következő:

- keret kezdete: DLE STX
- keret vége: DLE ETX
Ezek speciális ASCII kódtáblában megtalálható karakterek, és az adatrészben soha nem fordulhatnak elő.

3., Kezdő és végjelzők bitbeszúrással:
Ezt a módszert a rugalmasabb bitorientált átvitelnél használják. Minden keret egy speciális bitmintával kezdődik és végződik. Ha az adó 5 egymást követő 1-est tartalmazó mintát talál az adatmezőben, akkor egy 0 bitet szúr be utána. A vevő a másik oldalon pedig ezt a beszúrt bitet, az 5 egymás utáni 1-es bit érzékelése után kiveszi a bitfolyamból.

Hibakezelés
-----------

Az adatátviltel és a kommunikáció fontos kérdése az átvitel során fellépő hibák kezelése. A rétegfelosztást figyelembe véve ezt az alsó 3 rétegben kell megoldani.

Az első hibakezelést a fizikai rétegben kezeljük a bitek és a karakterek átvitelekor. A vonalakon fellépő hibákat különböző fizikai jelenségek okozzák. (pl.: termikus zaj, vonalakat kapcsoló berendezések impulzus zaja, légköri jelenségek, villámlás okozta zajok.)

A zajok időtartamából következően lehetnek egyedi és csoportos bithibák.  Gyakrolatban a hibák fennállási ideje általában egy bit átviteli idejének a többszöröse -> a hibák csoportosan, hibacsomók formájában jelentkeznek.
Mivel az adatátvitel keretekben történik, az eredmény egy-egy keret meghibásodása.

Egyedi bithibák kezelésére a hibajavító és hibajelző kódok alkalmazása ad lehetőséget. (Hibajavító: ECC - Error Correcting Code, Hibajező kód: Error Detecting Code)

Hamming távolság
----------------

- Két tetszőleges kódszót megadva, mindig megállípítható, hogy hány bitben különböznek egymástól. A két szó kizáró vagy (XOR) kapcsolata által adott eredményben az 1-esek száma adja a különbséget. Ezt nevezzük két kódszó Hamming távolságának.


CRC - Cyclic Redundancy Check
-----------------------------


Csoportos bithibák esetén alkalmazzuk. Ez a hibavédelmi eljárás úgy működik, hogy egy keretnyi adatot egy előre meghatározott bitsorozattal elosztunk, és a maradékot a keret részeként továbbítjuk. A vevő oldalon ugyanezt az osztást végezzük el, és ha ez a keret részeként átküldött maradékkal egyezik, akkor hibátlannak fogadjuk el a keretet. 

Három szabványos bitsorozat terjedt el:

1., CRC-12 6 bites karakterek átvitelekor használt.
2., CRC-16 8 bites karakterek átvitelekor használt.
3., CRC-CCITT 8 bites karakterek átvitelekor használt.

Adatkapcsolati protokoll
------------------------

- Az adatkapcsolati réteg tördeli keretekké a bitfolyamot és látja el fejrésszel, amelyet a vevő oldali adatkapcsolati réteg távolít el, és állítja vissza a bitfolyamot. A hálózati és adatkapcsolati réteg teljes elkülkönítése érdekében a kálózati rétegnek a keretekre tördelésről, annak fejléccel történő ellátásáról nincs információja.

Hálózati réteg
--------------

A hálózati réteg feladata a csomagok eljuttatása a forrástól a célig. A célig egy csomag valószínüleg több csomóponton keresztül jut el. Ehhez ismerni kell a hálózat felépítését, azaz topológiáját, és ki kell választani az optimális útvonalat. Ha a forrás és a cél eltérő típusú hálózatokban vannak, a réteg feladata, hogy a hálózatok közötti különbségekből adódó problémákat megoldja.

A megoldásnál figyelembe kell venni, hogy alapvetően két eltérő hálózatszervezési módszer létezik:

- az összeköttetés alapú (az összeköttetést virtuális áramköröknek nevezzük -> A forrás és a cél között felépült állandó utvonalon haladnak át a csomagok, de egy fizikai közeget egyszerre több virtuális kapcsolat használhat)
- összeköttetés mentes

- Összeköttetés mentes hálózatoknál az áramló csomagokat datagramoknak nevezzük.

- Virtuális áramkörök használatakor nem kell minden egyes csomagra forgalomszabályozási döntést hozni. A forgalom szabályozás az összeköttetés létesítésének része. 

MT 21 - Médiamenedzsment ZH.

Készítsen szöveges dokuemntumot, az állomány elnevezése legyen a saját neve és osztálya. A szöveges file-ban válaszoljon az alábbi kérdésekre. A kész dokumentumot csatolmányként küldje el e-mailben a roszlergez@gmail.com címre.

1., Mi a tömegkommunikáció?
2., Mi az "informercial" és az "advertorial"?
3., Mit nevezünk nagy közönségnek?
4., Mivel foglalkozik a médiagazdaságtan?
5., Mit jelent az "edutaitment"?

SZSZK 11- Hálózatok ZH

Készítsen egy szöveges dokumentumot. A dokumentum elnevezése legyen a neve és osztálya. Ebben a dokumentumban adja meg a választ az alábbi kérdésekre. A kész dokumentumot csatolmányként küldje el e-mailben a roszlergeza@gmail.com címre.

1., Mi az IMP?
2., Írja le a szimplex, fél duplex, duplex fogalmakat és írjon hozzájuk példákat.
3., Mit nevezünk protokolloknak? (hálózatok esetbében)
4., Mi a sávszélesség?
5., Mi a CSMA/CD?
6., Írja le saját szavaival a Slotted Ring működését.
7., Mi az STDM? Írja le működését.
8., Írja le hány db pont-pont összeköttetést kell alkalmazni, hogy minen host kapcsolódjon egymáshoz két pont közötti csatornával rendelkező alhálózatban.
9., Mi a hálózati topológia?
10., Mi a hálózati topográfia?

SZF11, SZF12 - ZH feladat -Szoftvermenedzsment

Készítsen árajánlatot a következő software fejlesztésére:

A cég, aki a software-t rendelte, lift szervizeléssel foglalkozó cég.
A program egy munkafolyamat kezelő rendszer, ahol minden ügyviteli munkafázist adminisztrálni kell.
A munkafolyamatok a következők:

- Hiba bejelentés fogadása
- Hiba rögzítése
- A szerelési munka szerelőcsapathoz rendelése
- Alkatrész felvétel a raktárból
- Kiszállás a helyszínre
- A hiba azonosítása
- A hiba elhárítása
- Az megmaradt alkatrészek visszaszállítása
- A hibajelentés lezárása
- Fogyasztói elégedettség felmérés

Az árakat nem kell életszerűen kitalálni, lehet fiktív, a fejlesztési idő is legyen kitalált. A feladat egy szabályos árajánlat készítése, és annak formai megfelelése, és NEM a tartalom valósága.

A kész munkát Word dokumentumban kell beadni. A file neve legyen az saját neve és osztálya. E-mailben csatolmányként küldje a roszlergeza@gmail.com címre.

SZSZK11 - Hálózatok

Vonalkapcsolás
--------------

- Az adó és a vevő közötti összekötettést úgy kell kialakítani, hogy egy úgyn. kapcsolóközponton keresztül haladjanak. Első lépésben fizikai kapcsolat létesül  az adó és a vevő között, ami kizárólag az összeköttetés idejére áll fent. Az összesköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel, majd annak befejeztével a kapcsolat lebomlik.

Ezt a folyamatot a távbeszélő technikában hívásnak nevezzük.

Valójában egyfajta point-to-point kapcsolatról van szó.


Üzenet és csomagkapcsolás
-------------------------

Ebben az esetben nincs előre kiépített út az adó és a vevő között. Az adó az elküldendő adatblokkját elküldi az első IMP-nek, az pedig továbbküldi a következőnek, egészen a vevő hosthoz kapcsolódó IMP-ig. Az ilyen hálózatok a tárol és továbbít hálózatok (store and forward). Az üzenetkapcsolás esetén nincs az adatblokk méretére korlátozás. -> Nagy kapacitású fogadó és továbbító IMP-ket igényel.

Hátránya, hogy a méretkorlát nélküli üzenetek akár percekre is lefoglalhatják a közvetítő vonalakt illetve IMP-ket.

Csomagkapcsoló hálózatok hatékonyan alkalmazhatóak interaktív forgalom kezelésére, mivel biztosítják, hogy bármelyik felhasználó csak néhány ezredmásodpercre sajátíthat ki egy vonalat.

A csomagkapcsolás nagyon hatékony, mert adott két pont közötti összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használhatja. Ennek hátránya egyébként, hogy előfordulhat olyan eset, amikor egy IMP-t olyan mennyiségű bejövő csomag áraszt el, amelyet már nem tud tárolni (elfogy a tárolókapacitása), így előfordulhat csomagveszteség. Csomagkapcsoláskor, mivel nem egyben kerülnek átadásra a csomagok, így előfordul, hogy nem ugyanabban a sorrendben kerülnek átadásra a csomagok, ahogy azok küldve lettek. Gondoskodni kell arról, hogy sorrendhelyesen legyenek összerakva megérkezésükkor.

Közeg-hozzáférési módszerek
---------------------------

Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok esetében tényelgesen egy kommunikációs csatorna van és ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép. Ehhez az egy közeghez kell minden hostnak hozzáférni. (hozzáférés = adás, vétel nem probléma, mert minden host veszi a küldött adásokat)

A közeg hozzáférés módjai:

1., Véletlen vezérlés

- Mikor a közeget elvileg bármelyik állomás használhatja, de a használat előtt meg kell győzödnie arról, hogy a közeget más állomás nem használja.

2., Osztott vezérlés

- Ebben az esetben egy időpontban mindig csak egy állomásnak van joga adatátvitelre, és ez a jog halad állomásról állomásra.

3., Központosított vezérlés

- Ilyenkor van egy kítűntetett állomás, amely vezérli a hálózatot, engedélyezi az állomásokat. A többi állomásnak figyelnie kell, hogy mikor kapnak engedélyt a közeg használatára.

Véletlen átvitel vezérlés
-------------------------

Mindegyik állomás figyeli a csatornát, és ha szabad, akkor az adás idejére kisajátítja azt. A módszer nevében szereplő véletlen kifejezés fontos, mivel nincs külön eljárás az adási jog megadására-> elvileg nem lehet felső időkorlátot adni az üzenet továbbítási időben bekövetkezésére.


CSMA/CD - Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection = Ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés
------------------------------------------------------

Ennél a mószernél, mielőtt egy állomés adatokat küldene, először "belehallgat" a csatornába, hogy megtudja,m hogy van-e éppen olyan állomás, amelyik használja a csatornát. Ha a csatorna "csendes", azaz egyik állomás sem használja, a "hallgatódzó" állomás elküldi az üzenetét. A vivőérzékelés (carrier sense) jelenti azt, hogy az állomás adás előtt belehallgat a csatornába. Az állomás által küldött üzenet minden állomáshoz eljut, és véve az üzenetet a bennefoglalt cím alapján eldöntheti, hogy az neki szól vagy nem. A neki szóló üzenetet feldolgozza.

Ennél a módszernél előfordulhat olyan eset, amikor egyszerre két vagy több állomás akarja használni a közeget. Az adás közben (mivel közben a csatornán lévő üzeneteket veszi) el tudja dönteni, hogy az adott és a vett üzenetfolyam egyforma-e! Ha ezek különbözőek, akkor az azt jelenti, hogy valaki más is "beszél" azaz a küldött üzenet hibás vagy sérült. Ezt hívjuk ütközésnek. Ha egy állomás ilyet tapasztal, akkor megszakítja az üzenetküldést.

Az ütközés miatt kudarcot vallott állomások mindegyike az újabb adási kísérlet előtt bizonyos, véletlenszerűen megválasztott ideig várakozik. Ezek az idők a véletlenszerűségük miatt nagyvalószínüséggel különbözők.

===> Az Ethernet hálózat ezt a módszert használja és ez a módszer az IEEE 802.3 szabványban szerepel.


Réselt gyűrű (Slotted Ring)
---------------------------

Ebben az esetben a gyűrűn felfűzött állomások réseknek elnevezett rögzített hosszúságú keretket adnak körbe. Minden résben van egy jelző (marker), amelyik jelzi a rés foglaltságát. Mivel a rés hossza állandó, az állomásnak az üzeneteit akkora darabokra kell vágnia, hogy azok elférjenek a résben. Ha egy állomáshoz egy nem foglalt rés érkezik, akkor az ehelyezi benne a saját adatait, és továbbadja az immár foglalt keretet. Természetesen az adatot elhelyező állomásnak a feladata a visszaérkező keret kiürítése. Ha átviteli vagy egyéb hibák miatt ez nem történik meg, akkor ez a rés foglaltan tovább kering a gyűrűben. Ezért ki kell jelölni egy állomást, amely felügyelői feladatot lát el, és feladata, hogy figyelje azokat a keretelet, amelyen nem ürülnek, és ürítse is ki őket.

Regiszter beszúrásos gyűrű (Register Insertion Ring)
----------------------------------------------------

A gyűrű topológiájú hálózatoknál másik alkalmazott eljárás a léptető regiszter késleltető funkcióján túl, annak tárolási képességét is kihasználja. A hálózati illesztőben két regiszter: egy léptető (shift) és egy tároló regiszter található.

A gyűrű indulásakor a mutató a léptető regiszter kezdő pozíciójára mutat. Ahogy jönnek a bitek a hálózatról, a pointer(mutató) mindig bitenként balra lépteti, azaz a gyűrűben lévő biteket tárolja. Közben a keretben lévő címet a beérkezett bitekből megállapítja.

MT 21 - Médiamenedzsment

A médiatermékek kettős piaca
----------------------------

- A nagyközönség szempontjából a termék lényege az a szellemi tartalom, amely az emberket olvasásra, hallgatásra, nézésre, fogyasztásra ösztönzi. Ennek a tartalomnak a csomagolása a maga fizikai valójában megjelenő termék, ami lehet olyan kézzelfogható, mint egy újság vagy egy magazin, de lehet akár olyan szolgáltatás is, mint pl. egy terjesztett televízióműsor. -> A médiatermék fogalmába beletartozik minden média tartalomszolgáltatás.

- Amit meg kell különbözetetni egymástól az maga a médiatermék (pl. egy hirdetési felület) és azok a termékek, amelyek szükségesek a média fogyasztásához (pl. TV)
-> Ezek előfeltételei bizonyos esetekben a fogyasztásnak.

==> A lakossági készülékállomány nagyban befolyásolja, hogy egy kreatív üzenet milyen konkrét formában vállhat termékké, szolgáltatássá a médiapiacon, milyen sebességű a fogyasztás terjedése a nagyközönség tagjai között.


A médiatermékkel szemben nem csak a nagyközönség támaszt szükségletet, hanem hirdetők is keresik. A hirdetőt nem az érdekli, hogy milyen élményt vagy információt nyújt száméra a médiatermékbe foglalt szellemi tartalom, hanem arra kíváncsi, mekkora és milyen összetételű az egyes médiatermékek közönsége, és hogyan juthat el a saját üzeneteivel (reklám, hirdetés) hozzájuk.

Reklám: a reklám az eladótól a vevő felé irányuló üzleti célú információkibocsátás, annak érdekében, hogy a vásárló attitűdjét és magatartását befolyásolja.

A médiatermékeknek egyszerre két piaca lehet:

1., A nagyközönség (olvasók, hallgatók, nézők)
2., A hirdetők

SZSZK11 - Hálózatok

Fizikai átviteli jellemzők és módszerek
---------------------------------------

Adatátviteli modell

forrás->adó->csatorna->vevő->cél
zaj

A csatornán történő információ átvitel során az aó megváltoztatja a csatorna fizikai közegének valamilyen tulajdonságát, ami a közegen továbbterjed, és a vevő ezt a fizikai közegváltozást érzékeli.

Például vezetékek esetén az átfolyó áram változhat, vagy a feszültség, vagy ha elektromágneses hullámot használunk, akkor a hullám amplitudója, frekvenciája vagy kezdeti fázisösszege.

A közeg fizikai jellemzői változásának mértéke, a változás lehetséges sebessége, a továbbterjedés során fellépő jelgenygülés az átvitel során felmerülő fizikai korlátok.

A sávszélesség először analóg hálózatokban volt értelmezhető és mérhető. 
A fogalom: egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának különbségét nevezzük sávszélességnek.

Példa az emberi beszéd alsó frekvenciája 300 Hz, a felső frekvenciája 3300 Hz, így a sávszélessége: 3300-300 hz = 3000 hz, 3 khz

Digitális hálózatokban adatátviteli sebességről beszélünk.

->Adatátviteli sebesség: az időegység alatt átvitt bitek száma. Mértékegysége: bit/s 

-> Az átvitelt jellemzehetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával, amit jelzési sebességnek, vagy másnéven baud-nak nevezünk.

Vonalak megosztása
------------------

Az adó és a vevő számára kizárólag maga az információ a lényeg, így egy vonalon kialakítható több csatorna is.

A csatorna kialakításokara a következő lehetőségek vannak:

- A fizikai közeget osztjuk meg több csatorna között. -> Ezt hívjuk multiplexelésnek. A multiplexelés olyan eljáráa, amelynek során egy adatvonalat előre meghatározott, rögzített módszer szerint osztunk fel elemi adatcsatornákra. Minden bemenő elemi csatornához egy kimenő csatorna is tartozik, ezért a multiplexelés nem okoz csatorna foglaltságot. Ezek a frekvenciaosztásos és az időosztásos multiplexelési módszerek. (vagy ezek kombinációja.)

- A másik lehetőség a vonalak maximális kihasználására, az átvivendő adatok kisebb részekre bontása. A vonalon egymás után történik ezek átvitele, majd a darabokból az összerakásuk. Ez az adó és a vevő számára folyamatos összekötetés látszatát kelti. Ezek az üzenet és a csomagkapcsolási módszerek.

- A harmadik lehetőség, hogy adatvezetétekeket nem egy adóhoz és egy vevőhöz rendeljük, hanem a kommunikáció szükséglete szerint kapják meg a felek. Ennél a lehetőségnél a kapcsolat a kommunikáció részeként jön létre, és a kommunikáció befejezésekor szűnik meg. Ezt a módszert vonalkapcsolásnak nevezzük.

Megjegyzés:

Az analóg vonalakat mostanság már teljesen leváltották digitális vonalkara. -> így nincs szükség átalakításokra. Pl. modem) -> a frekvenia osztásos multiplexelést az időosztásos multiplexelés váltotta fel.

Multiplexelés frekvenciosztással
--------------------------------

- FDM - Frequency-Division Multiplexing

Ebben az üzemmódban elsősorban távbeszélő hálózatok fővonalait használjuk.

A széles frekvenciasávban időben is egyszerrre haladnak a jelek. A módszer alapelve azon alakul, hogy a szinuszos hullámok összegéből bármelyik összetevő egy megfelelő szűrővel leválasztható. Az adó oldalon a csatornák jeleit egy-egy vivőfrekvenciára ültetik, ezeket összegzik, az összegzett jelet átviszik a vevőoldalra, és ott ezeket szűrőkkel választják szét.


Multiplexelés szinkron időosztással
-----------------------------------


STDM - Synchronous Time-Division Multiplexing

Digitális átvitelnél az idő-multiplex berendezések a nagyobb sávszélességű adatvonalat időben osztják fel, több elemi adatcsatornára.

Minden elemi csatorna egy-egy időszeletet kap. A fővonal két végén elhelyezkedő multiplexerek előre meghatározott időben, periodikusan egymással szinkronban működve öszekapcsolják egy-egy rövid időre az összetartozó be-illetve kifutó vonalakat.

MT11 - Médiatörvény

A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályo k
43 . §
(1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére,
elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118 . § (1) bekezdés
a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelel ően alkalmazni kell .
(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy :
a) a bíró, az ügyész,
b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a
Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. és az Állami Számvevőszék vezető beosztású
tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
— 28 —
c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a
Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy ,
d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek
közeli hozzátartozója .
(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet :
a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás ,
b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot eseté n
alkalmazandó törvény másként rendelkezik,
c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van ,
d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyik e
közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének
befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az
egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá es ő személy, szervezet.
(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefed ő
vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában ,
ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány ,
amelynek kuratóriumában a helyi képvisel őtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester,
alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozój a
vesz részt.
Médiaszolgáltatási díj
44. §
(1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által
meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizet .
(2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként el őre köteles
médiaszolgáltatási díjat fizetni . Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó
médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a
hálózatos médiaszolgáltató fizeti .
(3) A díj fizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerz ődést harminc napos
határidővel felmondhatja.
(4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének min ősül.
(5) A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatás
esetében a médiaszolgáltatási díj az adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkoz ó
médiaszolgáltatási alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes pályázó által vállalt díjrészlet összege . A
médiaszolgáltatási alapdíjat a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja meg .
(6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával
arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejéne k
mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más
jelentős szempont alapján elkülöníthet ő csoportjai által elért piaci részesedését is .
— 29 —
(7) A nyilvántartásba vétel alapján végezhet ő lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetend ő
médiaszolgáltatási díjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kel l
lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a
médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelent ős szempont
alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.
(8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhet ő földfelszíni digitális műsorszóró
rendszer vagy műholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a
médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkoz ó
adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközö k
elterjedtségét .
(9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni .
(10) Vételkörzet-bővítés esetén az egyes vételkörzetek tekintetében megállapított
médiaszolgáltatási díjak összeadódnak .
A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentés e
45. §
(1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jöv őbeni
médiaszolgáltatója kezdeményezheti . A lekérhető médíaszolgáltatás Hivatalhoz történő
bejelentésében meg kell jelölni :
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül
érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségvisel őjének, képviselőjének, illetve a
Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát,
postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
b) a tervezett médiaszolgáltatás következ ő alapvető adatait:
ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális) ,
bb) megnevezését,
be) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett id őpontját .
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati
Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója ,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálat i
médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamin t
bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy . A bejelentőnek
nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok ,
illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne .
— 30 —
(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételér ől a Hivatal harminc napo n
belül hatósági határozatot hoz . Ha a bejelentést követ ően a nyilvántartásba vételről a Hivatal
harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni .
(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, h a
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn ,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdé s
alapján szükséges adatszolgáltatással ,
c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a
bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével
azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
d) a bejelent ő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, h a
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye ,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételt ől számított egy éven át
elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett
védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértést ől.
(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kel l
jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szerepl ő adataiban változás következett be .
(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1 )
bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tev ő
médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.
Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

SZF11, SZF12 - Szoftvermenedzsment

7. Meg kell tervezni a rendszer követésének, karbantartásának hosszú évekre elnyúló munkáját.

Ezen feladatok ellátását projektmenedzselésnek nevezzük, az a személy aki ezért felelős, projektvezető vagy projektmenedzser.

Összefoglalásként a szoftvertechnológia célkitűzése:

- előírt minőségű paraméterek

- előre megállapított határidőre

- előre meghatározott költségen történő előállítása.

A technológia összetevői:

1., Módszerek a programkészítés különböző fázisai számára.

2., Szabványok, amelyeket a program kidolgozása során kötelező betartani.

3., Programeszközök, egységes rendszert alkotó programfejelsztési környezet, amelyek megkönnyítik és biztonságosabbá teszik az emberi munkát. (Csoportos munka és verzió követő rendszer.)

Megjegyzés: 

PaaS (Platform-as-a-Service - szolgáltatásként nyújtott platform) -> ez egy Cloud architektúrában nyújtott szolgáltatás típus, ami kimondottan fejlesztőknek lett kitalálva.

- Olcsó, havi díjas konstrukcióban érhető el
- Csoportos munkát tesz lehetővé
- Verzió követésre is alkalmas
- Adatbiztonságot garantál

4., Irányítási módszerek a progamkészítés folyamatának vezérlésére, szervezésére. (Pl.: Taskmanager - feladatkezelő rendszerek használata, illetve projektkezelő alkalmazások)


Projektmenedzselés
------------------

Szoftverprojektnek nevezzük a szoftvertermék (programrendszer) előállításával kapcsolatos tevékenységeket, az ajánlattevéstől a kész szoftvertermék átadásáig.

A projektvezető feladata a projekt tevékenységeinek ütemezése, összehangolása, és ő felelős a projekt sikeréért is. A megrendelőtől hozzákerülnek a szoftverrel szemben támasztott előzetes követelmények, elvárások, amelyek alapján elindíthatja, megszervezheti a projektet.

A projektvezető felelőssége:

- A termék nyújtsa a megkívánt szolgáltatásokat.

- A termék minősége feleljen meg az előírt követelményeknek.

- A termék készüljön el határidőre.

- A projekt összköltsége ne lépje túl a megadott összeget.

A projekt vezetése a következőket foglalja magában:

1., Ajánlat készítése.

2., A projekt megvalósításának megtervezése.

3., A projekt megvalósításának költségbecslése.

4., A szükséges erőforrásokat biztosítani, a meglévő erőforrásokkal megfelelően gazdálkodni.

5., A munka menetének irányítása, ellenőrzése.

6., Az eredmények bemutatása és átadása.


Ajánlat
-------

Az ajánlatnak a következőkre kell kitérnie:

- Mi a projekt tárgya?

- Milyen célok elérésére vállalkozik a projekt?

- Mi a téma gazdasági, műszaki háttere?

- Milyen módon kívánja elérni a kitűzött célokat?

- Mi az ajánlattevők szakmai háttere, milyen érveket, garanciákat tudunk felsorakoztatni a vállalkozás sikere mellett? (Például szakmai referenciák.)

- A projekt tartalmi leírása fő fázisai szerinti bontásban, ráfordítással, költséggel és határidőkkel együtt.

- Milyen szakmai, esetleg milyen piaci előnyöket jelent a projekt sikere?

SZSZK11 - Hálózatok

Hálózati struktúrák
-------------------

- A hálózatban szereplő gazdagépeket hosztoknak nevezzük. Ezeken a gazdagépeken felhasználói programok futnak. Ezeket a gépeket úgyn. kommunikációs alhálózatok kötik össze. Ezeknek a hálózatoknak az a feladata, hogy a hostok közötti kommunikációt megvalósítsák, valamint üzeneteket továbbítsanak.

- Ezek az alhálózatok általában két jól elválasztható részből állnak:

1., Az átvitelt biztosító vonal (csatorna, trönk)
2., Kapcsolóelemek (IMP - Interface Message Processor - interfész üzenet feldolgozó)- Ezek az IMP-k lehetnek pl. Hostok részei (pl. hálózati kártya és annak a programja), de leginkább úgyn speciális számítógépek, amelyek a vonalak összekapcsolását végzik. (pl., routerek, switch-ek)

---> Hálózati kapcsoló pontok (Internal Network Switching Node)

Az alhálózatokat alapvetően két nagy csoportba foglalhatjuk:

1., Két pont közötti alhálózat
2., közös csatornát használó alhálózat

Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat
-------------------------------------------------

- Ebben az esetben két kommunikációs végpontot kötünk össze (pl. egy adatkábellel) és üzenetek, illetve csomagok (packet) ezen a kábelen továbbítódnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és a csomag nem neki szól, akkor azt tovább adja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Ezért az ilyen típusú hálózatokat más néven két pont közötti, azaz point-to-point hálózatoknak szokták nevezni. (Megjegyzés: van olyan meghatározása az ilyen jellegű hálózatoknak, hogy tárol és továbbít -> Store-and-forward)

- Az ilyen kialakításnak az az előnye, hogy a két pont közötti kapcsolatból adódóan a kommunikációs problémákat elsődlegesen ezen pontok közötti csatorna hordozza. -> a hibák behatárolásánál előnyös.

- Hátránya az ilyen jellegű kiépítésnek, hogy több pontot tartalmazó hálózatban a pontok közötti kommunikáció csak a közvetlen összeköttetések kialakításával lehetséges.

A point-to-point kapcsolatok összekötése különféle módokon valósítható meg. Pl.: csillag topológia, gyűrű, fa, teljes

N*(N-1)/2 darab pont-pont összeköttetést kell alkalmazani, hogy minden állomás, minden állmással kommunikálni tudjon.


2., Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok (multipont összeköttetés)

- Ilyen típusú hálózatoknál ténylegesen egy kommunikációs csatorna van, és ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép. A küldött csomagokat a hálózati minden állomása veszi és azt, hogy a csomag kinek szól, a csomagban elhelyezett egyedi- gépet címző - címinformáció hordozza. -> A csatornán küldött csomagot, minden gép először olyan mértékben dolgozza fel, hogy a címmező értelmezésével eldönthesse, hogy a csomag neki szól-e.

Ezek után a csomag feldolgozását csak az az állomás folytatja, amelynek címe megyegyezik a csomagbeli címmel. Ez a kialakítás az egyedi gépcímek mellett csoportcímzés használatára is lehetőséget biztosít. (Multicasting) -> Így lehetőség van arra, hogy több gépnek (hostnak) szóló üzenetet csak egy példányban kelljen elküldeni.

Az ilyan módon működő hálózatok esetén a jellegzetes topológiák a következők: SÍN (busz), gyűrű, rádiós

Az ilyen kialakításnál a csatorna használata nem olyan egyszerűen kezelhető, mint pont-pont kapcsolatnál. -> Elképzelhető, hogy egyszerre egynél több állomás akar adni a csatornán, így kialakul egyfajta versenyhelyzet. -> Ki kell alakítani egy úgyn. közeghozzáférési eljárást, amely ezt a versenyhezetet feloldja.


Megjegyzés:

Topográfia: arra utal, hogy a hálózat fizikailag hol helyezkedik el. (pl. térképen)

Topológia: az összekapcsolás struktúrája

Halózati architektúrák
----------------------

A számítógép hálózatok tervezését struktúrális módszerekkel végezzük. -> A hálózat egyes részeit rétegekbe, vagy más néven szintekbe szervezzük, amelyek mindegyike az előzőre épül.

A hálózati kapcsolatoknál az egyik gép x-edik rétege a másik gép ugyanilyen szintű rétegével kommunikál. -> Minden egyes réteg az alatta elhelyezkedő rétegnek vezérlőinformációkat és adatokat adát egészen a legalsó rétegig, amely már a kapcsolatot megvalósító fizikai közeghez kapcsolódik.

A kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokolloknak nevezzük.

A szomszédos rétegek között egy réteginterface húzódik, amely az alsóbb réteg által a felsőnek nyújtott elemi művelteket és szolgáltatásokat határozza meg. Fontos, hogy az interface minden réteg között egyértelműen definiált információhalmazból álljon.

A rétegek és a protokollok halmazát hálózati architektúrának nevezzük.

Az architektúra kialakításánál meg kell tervezni az egyes rétegeket a következő elvek alapján:

- minden rétegnek rendelkeznie kell a kapcsolat létesítését illetve annak lebontását biztosító eljárással.

- döntést kell hozni az adatátvitel szabályairól -> az átvitel egyirányú (szimplex), váltakozóan kétirányú (fél duplex), vagy egyszerre kétirányú (duplex) legyen.

- Szimplex: esetében a csatornán átáramló információ csak egyirányú lehet, mindig van adó és vevő a rendszerben, ezek szerepet nem cserélnek. Példa: TV adás, Rádió, stb.

- Fél duplex: esetében a csatornán az információ áramlás már kétirányú, felváltva történik, úgy hogy egyszerre mindig csak az egyik irány foglalja a csatornát. Példa: CB Rádió.

- Duplex: esetében egyidejű kétirányban történő átvitel valósul meg, hasonlóan az emberi beszélgetéshez.


- milyen legyen a rendszerben a hibavédelem, hibajelzés
- hogyan oldható meg a gyors adók-lassú vevők együttműködése -> ez a folyamat vezérlés (Flow Control)
- ha bizonyos okok miatt az üzenetek hossza korlátozott, és ezért a küldés előtt szét kell darabolni a csomagokat, akkor hogyan biztosítható a helyes összerakásuk.
- ütközések kezelése
- optimális útvonal választás

MT11 - Médiatörvény

JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA És A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA

41. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedet t
médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- é s
Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba véte l
után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő
analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított
pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett
médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a
Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a
Hivatalhoz.
(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között –
bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
lehet.
(4) A Hivatal nyilvántartást vezet
a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról ,
b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról ,
c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján
médiaszolgáltatásokról,
d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat
médiaszolgáltatásokról,
e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
h) a nyomtatott sajtótermékekről,
i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.
(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást
sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket i s
médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni .
elnyert audiovizuális
útján elnyert rádiós
is nyújt, illetve ha a
megjelentet, köteles
— 25 –
(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket
alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek
elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( a
továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási,
sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató,
sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásbó l
való törlésig.
(7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át .
Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapjá n
42. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni
médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem
állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybe vételével kívánja végezni,
médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a
Hivatalnak bejelenteni :
a) adatait:
aa) nevét ,
ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely
(telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való
kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai é s
elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát ,
b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát, továbbá közjegyző által hitelesített aláírás i
címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, amennyiben a bejelentő nem
természetes személy ,
c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális) ,
cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus) ,
cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi) ,
cd) állandó megnevezését,
ce) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét,
lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét) ,
cf) az előfizetők tervezett számát,
cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközlő hálózat típusát ,
ch) a terjesztéssel érintett települések nevét ,
ci) a médiaszolgáltatás műsoridejét, a műsoridő beosztását és a tervezett
műsorszerkezetet,
cj) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a hely i
mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
ck) a napi rendszeres túradásra szánt minimális műsoridőt,
cl) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezet t
napi minimális műsoridőt,
– 26 –
cm) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást
cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatá s
esetén emblémáját,
co) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét .
d) műholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelentő által használni tervezett műholdkapacitás
szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki
feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,
e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban
befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedése van bármely, a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, vagy
médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját .
(2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vel e
kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem keletkezik .
(3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A
lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági
határozatot hoz, amelyben meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris
médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.
(4) Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon
belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a
nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követően tizenöt napon
belül a jogosulttal határozatban közölni kell .
(5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt ,
hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a
Magyar Köztársaság joghatósága .
(6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha
a) a bejelentővel szemben a 43 . §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn ,
b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási
tevékenységből származó lejárt díjtartozása van,
c) sértené a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó, a 68. §-ban
meghatározott szabályokat,
d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdé s
alapján szükséges adatszolgáltatást ,
e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a
bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével
azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat
– 27 —
(7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, h a
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye ,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését ,
c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követően harminc
napon belül nem teljesítette ,
d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon
belül nem kezdi meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre
megszakítja, kivéve, ba a médiaszolgáltató mulasztását megfelelően kimenti,
e) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetet t
védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185-187 . §-ban foglaltak
figyelembe vételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el .
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan műhold
igénybevételével történő lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezés i
joga alá tartozó műhold igénybevételével történik .
(9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követő tizenöt
napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás
következett be .
(10) Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187 .
§ (3) ba) vagy bb) pont szerinti bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót .
(11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének
feltétele a Médiatanács e törvény 64 . §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghozott hatóság i
határozatában foglalt engedélye .

SZF11 - SZF12 - Szoftvermenedzsment

A szoftvertechnológia kialakulása
---------------------------------

- Kiváltó oka az ipar fejlődése, a termelés felgyorsulása, és az így előállított termékek értékesítéséhez kapcsolódó ügyviteli folyamatok felhalmozódása.

==> Szükség lett speciális egyedi igényekre szabott alkalmazásokra. (kb. 70-es 80-as évekre tehető, ami a 90-es években teljesedett ki)

Megjegyzés: A szoftvertechnológia fejlődése automatikusan vonzotta a hardwaretechnika fejlődését is.

===> A szofvter maga is termékké vált, és ennek hatására kialakult egy komplett szoftverpiac.

- A szoftvernek is (mint minden terméknek) létezik:

- minősége
- piaci értéke
- előállítási költsége
- előállítási határideje
- szolgáltatási funkciója

-> Előállítási költség -> leginkább szellemi tőke beruházás, vagy annak megvásárlása, természtesen egyéb üzemeltetési és infrastruktúrási költségek is felmerülnek.
-> Előállítás határideje -> feladat függő kérdés, amelyben a legnagyobb szerepet az kapja, hogy hány ember, milyen intenzitással dolgozik az adott projekten. (Megjegyzés: mellette folyamatosan befolyásoló tényező az ügyfél határidő igénye.)


Nagy méretű programrendszerek
-----------------------------

Jellemzői:

- Nagy bonyolultságú->fejben tartva nem kezelhetők, a kidolgozás során felhasználandó részletekről feljegyzésket, specifikációkat kell készíteni

- Csapatmunkában készülnek

- Hosszú élettartamú

A nagy méretű programrendszerek esetében a következő feladatokat kell megoldani:

1., A rendszerrel szemben támasztott követelményket előre pontosan meg kell határozni, azokat írásban rögzíteni kell.

2., A program kidolgozásának menetét meg kell tervezni, meg kell határozni az úgynevezett mérföldköveket, azaz ellenőtzési pontokat, határidőket és a hozzájuk tartozó megoldandó feladatokat.

3., Gondoskodni kell a kidolgozáshoz szükséges hardware, szofvter, anyagi és emberi erőforrásokról.

4., Dokumentálni kell a programkészítés fázisainak menetét és eredményeit.

5., Szervezni, itrányítani kell a kidolgozásban résztvevő csapat munkáját és az erőforrások felhasználását.

6., Igazolni kell, hogy az általunk készített program megfelel a követleményeknek.