2012. október 15., hétfő

ÁRG 11K - Hálózatok


- IP címosztályok (IPv4)

A osztály -> Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

B osztály -> A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

C osztály -> A 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

D osztály -> a 224.0.0.0 - 239.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, multicasting eljárás céljaira vannak fenntartva.

E osztály -> a 240.0.0.0 - 255.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, melyek az Internet saját céljaira fenntartott címek.

- A következő címeket nem használják (osztályok szerint)

A 10.0.0.0
B 172.16.0.0 - 172.31.0.0
C 192.168.0.0 - 192.168.255.0

Localhost - 127.0.0.1


- Alhálózati maszk:

A TCP/IP működéséhez szükséges az alhálózati maszk, amelynek segítségével a TCP/IP protokoll meghatározza, hogy egy állomás a helyi alhálózaton vagy egy távoli hálózaton található-e.

A osztályú hálózat maszkja általában 255.0.0.0

B osztályú hálózaté 255.255.0.0

C osztályú hálózaté 255.255.255.0 



Dinamikus IP cím
----------------

- DHCP-től kapjuk az adatokat. (Dynamic Host Control Protocol)
1., IP
2., Alhálózati maszk
3., Alapértelmezett átjáró
4., DNS kiszolgálók címei


Fix IP beállítása
-----------------

Azokat az adatokat kel megadni, amiket amúgy a Host a DHCP-től kapna.

Megjegyzés:

Ha a hálózatban van dinamikus ip osztás, és ezzel együtt szeretnénk statikus (fix) ip-vel ellátni hostokat, akkor a DHCP osztási tartományából ki kell vonni azokat a címeket, amelyeket fizikális oda akarunk adni a fix ip-vel rendelkező hostoknak. Ezt az eljárást hívjuk DHCP SCOPE-nak. Alapesetben egy alacsonyabb kategóriájú Routerben ez a Scope egy összefüggő tartomány lehet csak. (pl. első 10, utolsó 10)

Egy DHCP szerver beállításával kialakítható egy a router lehetőségeinél összetettebb scope is, ahol külön kis tartoményok emelhítőek ki a címtartomány bármely részéből.

A fix ip beállítása Windows 7 esetén:

Hálózati és megosztási központ, ott ki kell választani azt a kapcsolatot, amelynek fix IP-t akarunk adni. (Általában ez lehet helyi kapcsolt LAN, vagy WIFI) Itt az általános beállítások (statisztikák) ablakban a tulajdonságok gombra kattintunk. Hálózati kapcsolat tulajdonságai ablakban TCP/IP (IPv4)-et választjuk, amjd a tulajdonságok gombra nyomunk.

A megjelenő ablakban a "Következő IP cím használata" rádiógomb-ot választjuk, majd megadjuk az IP-t, a maszk-ot, az átjárót, és a DNS kiszolgáló címét. -> OK

Megjegyzés:

Vannak címek, amelyeket a Windows saját úgyn. host file-jában tárol. Ilyen például a localhost is.

A Host file helye: C:\Windows\System32\drivers\etc






2012. október 12., péntek

SZSZK 21- Architektúrák


Adattárolás számítógépen
------------------------

1., Központi vagy operatív memória
----------------------------------

A processzor mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt lévő program és feldolgozásban felhasznált adatok. A központi memória egy címzési logikából és egy fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.

a., Adattárolás a memóriában

A memória azonos méretű rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez eg ymemóriarekeszt, akkor az azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítségével kiválasztja azt a rekeszt, amit használni szeretne. (írás, olvasás) A fizikai memória általában byte szervezésű. A legkisebb címezhető egysége az 1 byte (8bit).

b., A memória címzése

A memória a külvilággal a buszrendszeren keresztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Az írás illetve az olvasás pedig a vezérlőbuszon keresztül történik. Ezt a műveletet nyilván a processzor végzi.

Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasási parancs hatására az ott tárolt adatot a memória átmeneti tárolójába (adatregiszterébe) írja, vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.

c., Közvetlen címzési módok (direkt)

Abszolút címzés-> az utasítás címrészében az operandus valódi címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címekre van szükség, mint memóriacímzésnél. Az ilyen címzés esetében a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változna a cím.

Relatív címzési mód-> az utasítás címrésze az operandus valamilyen viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társzegmens kezdőcíme, program kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges, valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásával állítja elő a processzor.

d., Közvetített címzési mód (indirekt)
--------------------------------------

Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.

e., Közvetlen adatcímzés
------------------------

Közvetlen adatcímzésnél az utasítás operandus részében nem az operandus címe szerepel, hanem maga az operandus található.

f., Indexelés
-------------

Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazandó az úgynevezett indexelt címzés. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatsorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.

MT 21 - Médiatörvény


édiatörvény folytatás
----------------------

16. § Kizárólagos közvetítési jogok

Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot.

17. § 

A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemeleten nagy jelentőséggel bíró események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

18. § 

Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább 20%-át kizárná, úgy a kizárólagos közvetítési jogot gyakorló médiaszolgáltató köteles a hozzá ajánlatkéréssel forduló egyéb lineáris médiaszolgáltatónak egyedileg megállapított költségért cserébe a műsort tovább adni, vagy előben, vagy egy későbbi időpont megjelelölésével.

(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló
– az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő — külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszer ű feltételek mellett, a piaci
viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

19. § Rövid híradás

1., Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a magyarországi médiaszolgáltatók kizárólagos joggal közvetített események közvetítéséhez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés
 vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

2., Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik szolgáltató kizárólagos jogokat szerzett, a hozzáférést csak ezen médiszolgáltatótól lehet igényelni.


Műsorkvóták
-----------

20. §

1., A médiaszolgáltató

MT11 - Médiaismeret


facebook.com/gameonkiallitas

Médiaismeret
------------

Médiaszolgáltató: olyan gazdasági szervezet, aki műsorszámokat tesz közzé, és a közzétett műsorszámokért felelőséggel tartozik.

Lineáris médiaszolgáltatás: ahol a médiaszolgáltató egy előre közzétett műsorrend alapján nyújtja a szolgáltatást

----------------

Tévécsatornák
-------------

A tévécsatornák arculata

- Egy olyan jellemző érték közvetítése, amely kifejezi az adott csatorna szemléletmódját, mottóját, értékeit. 
- Elemei: logó, embléma, spotok megjelenése, stúdiók berendezései, stb.
- Megjegyzés: az arculati elemeket nem csak a belső értékek közvetítése befolyásolja, hanem a fogyasztói elvárások is (Trendek)
- Az arculatot alapvetően az is meghatározza, hogy a csatorna milyen feladatot lát el.
- közszolgálati (m1, duna)
- kereskedelmi
- helyi (pl., egy adott település)
- közösségi (egy adott civil szervezet csatornája)

Közszolgálati TV csatornák jellemzői
------------------------------------
- A műsorok készítésének alapja az érték és a közérdekűség.
- Közvéleményt jelenít meg, viszonyítási pontokat ad
- Társadalom létezéséhez szükséges információkat szolgáltat

! - Az elvi célja az lenne, hogy a közszolgálati média különüljön el amindenkori politikai hatalomtól és kereskedelmi illetve magánérdekektől.

Kereskedelmi TV csatornák jellemzői
-----------------------------------
- A műsorok készítésének alapja a piacorientáltság (reklámbevétel)
- Leginkább szórakoztat
- Az emberek közszolgálatinak gondolják.

A híradó és a hír
-----------------

A hírek szolgáltatása a média egyik alapfunkcióját, az információközvetítést tölti be.

(Megjegyzés: a közvélemény és a szakma azokat a tv csatornákat tekinti komoly adónak, amelyeknek saját gyártású híradója van.)

- Minden híradó veszteséges. A híradó létrehozásához nagy infrastruktúrális beruházásra van szükség, és komoly emberi erőforrásokat igényel. Fenntartása presztízskérdés a csatornának.

A hírfolyam
-----------

Az éppen aktuális hírek összesége. A hírfolyamba a hírek többsége egy-két napig kapcsolódik be, majd ki is lép belőle. Csak az igazán nagy jelentőségű hírek azok, amik huzamosabb ideig maradnak.

A hírfolyamba visszatérő hírek közzétételekor utalni kell a felvétel és a téma időpontjára, hogy a médiafogyasztó tudja mihez kötni az újból megjelent hírt. A visszakerülés oka általában a hírek "befejezetlensége". (Például bűncselekmény történt és bizonyos idő elteltével megkerül a tettes, akkor erről beszámoló készül.)

A híradók szerkezete
--------------------

- Vezető hírek - általában több napot töltő hírek, illetve a nap legfontosabb eseményei
- Hírek - a hírfolyamba egy napra belépő hírek
-"Kis Színes" - szórakoztató érdekességek (kisállatok, stb.)

A hír legjellemzőbb tulajdonságai
---------------------------------

- a hírek mindig rosszról szólnak, mert csak a konfliktushelyeztek szolgálnak annyi érdekességgel, hogy hírré váljanak (ez nem mindig igaz, de az esetek nagy többségében igen.)

- egy esemény attól függően válik hírré, hogy:
- újdonsággal szolgál-e?
- térben és időben mennyire áll közel a nézőhöz
- a benne szereplők mennyire ismert vagy fontos személyek

A hír részei
------------

1., Felvezetés (lead) - a híradó bemondója elmondja a hírt
2., Belső lead - a hír képei alatt a riporter szövegét halljuk
3., Sound bite - a hírben eredeti szöveget hallunk (ez általában egy nyilatkozó riportalany)
4., Stand up - a helyszínen lévő riporter a kamerába beszél

A hír szerkezeti felépítése
---------------------------

Drámai felütés -> ok -> hatás












2012. október 10., szerda

MT11 - Minőségirányítás


Gazdálkodás az erőforrásokkal
-----------------------------

A szervezetnek meg kell határoznia és rendelkezésre kell bocsátania azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek:
- a minőségirányítási rendszer bevezetéséhez, fenntartásához
- a vevői elégedettség növeléséhez a vevői követelmények teljesítése által.

1., Emberi erőforrások
----------------------

a., Általános előírás

Azoknak a munkatársaknak, akik olyan munkát végeznek, melyek közvetlenül hatással vannak a termék megfelelőségére, felkészültnek kell lenniük a megfelelő oktatás illetve képzés által.

b., Felkészültség, képzés és tudatosság

- A szervezetnek meg kell határoznia a termék minőségének fenntarása érdekében, a munkatársak felkészültségi szintjét.

- A szervezetnek gondoskodnia kell a képzés megszervezéséről illetve, ha lehetséges a képzés megtartásáról.

- A szervezetnek ki kell értékelnie a tevékenységek eredményességét

- Fontos, hogy a munkatársak tudatában legyenek munkájuk fontosságával, és tudnuik kell, hogy ők mindenképpen hozzájárulnak a minőségcélok eléréséhez.

- A képzések dokumentációit és feljegyzéseit gondosan meg kell őrizni.

2., Infrastruktúra
------------------

- A szervetenek meg kell határoznia, biztosítania kell és fenn kell tartania azt az infrastruktúrát, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelés eléréséhez szükséges.

a., az épületet, a munkaterületet és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat

b., a folyamat eszközeit (beleértve a hardware-t és software-t)

c., a támogató szolgáltatásokat (szállítás, kommunikáció, információs rendszerek)

3., Munkakörnyezet

- A szervezetnek meg kell határoznia és ki kell alakítania azt a munkakörnyezetet, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség eléréséhez szükséges.


A termék előállítása
--------------------

- A szervezetnek meg kell terveznie és ki kell alakítania a termék előállításához szükséges folyamatokat. A termék-előállítás megtervezésének összhangban kell lennie a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményeivel.

- A termék előállítás megtervezésekor a szervezetnek meg kell határoznia a következőket:

a., a termékre vonatkozó minőségcélokat és követelményeket
b., a folyamatok és a dokumentumok kialakításának szükségességét, és gondoskodnia kell a szükséges erőforrásokról
c., termékkel kapcsolatos igazolások és érvényesítések kritériumai

1., A vevővel kapcsolatos folyamatok
------------------------------------
a., A termékkel kapcsolatos követelmények meghatározása

- Meg kell határozni:
- a vevő által előírt követelményeket, beleértve a kiszállításra és a kiszállítás utáni tevékenységeket
- azokat a követelményeket, amelyeket a vevő nem adott meg, de szükségesek a meghatározott szándék szerinti felhasználáshoz
- a termékre alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelmények


b., A termékkel kapcsolatos követelmények átvizsgálása
------------------------------------------------------
- A szervezetnek át kell vizsgálnia a meghatározott követelményeket, mielőtt kötelezettséget vállalna a termék szállítására.


c., Kapcsolattartás a vevővel
-----------------------------

- A szervezetnek hatékony intézkedéseket kell hoznia és végrehajtania a vevővel történő kapcsolattartásra a következőkkel kapcsolatban:

- a termékre vonatkozó információk
- ajánlatkérések, szerződések vagy megrendelések kezelése
- vevői visszajelzések, vevői panaszok

2012. október 9., kedd

Számítógép architektúrák - SZSZK 21


Az utasítás szerkezet
---------------------

- Az utasítások megadásakor meg kell adni az elvégezni kívánt műveletet és  meg kell adni az utasítások végrehajtása közben felhasználni kívánt adatokat. Ezek az adatok az OPERANDUSOK.

- Az operandusok több féle módon állhatnak rendelkezésre:
- saját értékével- közvetlenül
- eltárolva egy regisztrerben vagy a memóriában
- külső forrásból, például egy perifériából.

- Az utasításban szereplő adatok helyének meghatározásával a címzési módok foglalkoznak:
- közvetlen adatcímzés
- regisztercímzés
- közvetlen memória címzés
- indirekt címzések

===> Egy processzor utasítás általános szerkezete:

UTASTÁSKÓD - CÍMZÉSI MÓD - OPERANDUS

Megjegyzés: a gépi kódú utasításokban mindhárom szerkezeti elemet bináris számok azonosítják.

Utasítás típusok
----------------

1., Operandusok száma alapján történő csoportosítás
- Nulla operandusú utasítás -> nincs operandus (Pl. NOP, ami nem csinál semmit.)
- 1 operandusú utasítás - ide azok az utasítások taroznak, ahol elegendő egy információ a művelet elvégzéséhez (ilyen pl. egy logikai művelet)
- 2 operandusú utasítások - legáltalánosabb utasítások, ebben műveletben két operandus szerepel, ahol a művelet eredménye általában az első operandus helyére kerül.

2., Adatmozgató utasítások - adatok mozgatása két opernadus között

3., Számítási műveletek - ebbe a csoportba taroznak a számítógépen általánosan alkalmazott matematikai műveletek és speciális parancsok.

a., Aritmetikai műveletek
- ADD - összeadás
- SUB - kivonás
- CMP - összehasonlítás
- MUL - szorzás
- DIV - osztás

b., Logikai műveletek
- AND (logikai ÉS)
- NOT (logikai TAGADÁS)
- TEST - bitek értékének tesztelése
- SHL (bitléptetés balra), SHR (bitléptetés jobbra) stb., 

4., Összehasonlító és elágazás-kezelő utasítások

- Az utasítás végrehajtás (Neumann elvű számítógépeknél) alapértelmezés szerint soros szerkezetű, ami azt jelenti, hogy az utasítások végrehajtása, egymás után, a tárolás sorrendjében történik. Ha ezt a szerkezetet meg akarjuk változtatni, akkor két programozási módszer állé rendelkezésünkre:

a., Elágazás
- Az elágazás olyan szegmense a programnak, amelyben a következő utasítás valamilyen logikai döntés eredményének függvényében alakul ki.

b., Ciklus
- A ciklusok a programok olyan szerkezeti egységei, amelynek segítségével egy többször végrehajtandó utasítás ismételt felírása helyettesíthető.


Utasítás végrehajtás folyamata:
-------------------------------

1., Az utasítás beolvasása a processzorba 

2., A beolvasott utasítás dekódolása

3., Az operandusok beolvasása

4., A művelet végrehajtása

5., Az eredmény tárolása

6., A következő utasítás címének meghatározása


A processzor számítási teljesítményét meghatározó tényezők
----------------------------------------------------------

- A számítógépek digitális áramkörei ciklusokban működnek ütemezve valamilyen frekvenciával. A ciklikus működés az órajelfrekvencia megfelelően választott étékének használatával érhető el. --> Erre azért van szükség, mert a logikai érékeket reprezentáló feszültség szintek csak bizonyos idő után állnak be a bináris 0-nak vagy 1-nek megfelelő értékre.

- A sebességet úgy tudjuk meghatározni, hogy megmérjük a feladat elvégzésére fordított időt.

Képlet: F = C * T * U 

Ahol: F- egy feladat végrehajtásához szükséges idő
C- egy utasításra eső átlagos ciklusszám
T- egy ciklushoz szükséges idő
U- egy feladat végrehajtásához szükséges utasítás szám.

A számítógép teljesítményének mérése
------------------------------------

- Az egységnyi idő alatt végrehajtott utasítások átlagos száma. 
Mértékegységek:

- MIPS (Million Instructions Per Second - millió művelet/másodperc)

- MFLOPS (Million of Floating Point Operations per Second - másodpercenként végrehajtott lebegőpontos utasítások száma)

2012. október 8., hétfő

ÁRG 11K - Hálózatok


===> NAT (Network Address Translation) hálózati cím fordítás

- A NAT általában routerek és egyéb aktív eszközök kiegészítő szolgáltatása.
Feladata a belső hálózatról érkező csomagok tovább küldése a saját nevében. Így minden belső Hostról küldött csomag a ROUTER nevében továbbítódik. A visszaérkező csomagokat a saját szolgáltatási nyilvántartásából kikeresi és továbbítja a belső hálózatra a megfelelő host felé. Azok a csomagok, amelyek nem célzott belső hostokra érkeznek, nem kerülnek továbbítsra, így egyfajta tűzfalként is funkcionál. A NAT-olás hátránya lehet az, hogyha egy hostot akarunk elérni többen egy belsőhálózaton belül, és a host úgyn. Flooding-nak veszi, így tiltja a kapcsolatot.

- A NAT-olás komoly számítási kapacitás igényel az aktíveszközöktől, így egy olyan belső hálózatnál, ahol sok host van, szükség van komoly és nagy teljesítményű aktív eszközökre.

Megjegyzés: Ha az eszközök nem bírják a nagyobb terhelést a NAT számítás kapacitás miatt, akkor érdemes lehet több NAT eszközt illetve egyéb server szolgáltatást (proxy) iktatni a hálózatba.

Proxy szolgáltatás (port: 8080)
-------------------------------

- Általános működés, weboldalak kiszolgálása tekintetében:

- Egy belső hálózatban minden belső hostról lekért weboldalt eltárol, és a következő belső host azonos weblapra érkező lekérését már ő szolgálja ki. Ezzel gyorsítja a webes szolgáltatások működését, és részben tehermentesíti az Internet kapcsolatot. Használatával elkerülhető bizonyos esetekben a Flooding.


- A NAT-olás protokoll független, csak ip csomagok továbbításában vesz részt, így minden ip feletti protokollt képes üzemeltetni.

Port forwarding
---------------

- Minden protokollnak meg van a saját általánosan használt portja illetve portszáma. A hálózati forgalomban továbbított adatok a megfelelő portokon keresztül kommunikálnak, attól függően, hogy milyen szolgáltatást szeretnénk elérni.

Példa: 

- Kliens oldalon fut egy levelező program (pl.: Outlook, Thunderbird, stb.)
- Be van állítva egy pop3 kiszolgáló. pl.: mail.xyz.hu
- A levelező kliens lekéri a leveleket pop3-on keresztül.

--> elindul egy kérés a DNS server felé (router kérdezi a szolgáltató DNS serverét az 53-as porton keresztül)
--> megkapja a válszt, hogy milyen ip tarozik a mail.xyz.hu hosthoz.
-->elindul egy lekérés 110 -es portra a mail.xyz.hu IP címére irányulva

(Példa: a mail.xyz.hu levelező server egy server farmon van, ahol rajta kívül még sok más server van elhelyezve, előttük egy aktív tűzfal -> nagy teljesítményű router van.)

--> a serverfarmon lévő router kap egy kérést a 110-es portra, amit "forward"-ol a megfelelő címre. ->mail.xyz.hu server 110-es portjára.

HA más a célport, akkor semmilyen extra művelet nincs, csak az utolós eszköz (jelen esetben a serverfarm router-e, tartalmaz egy portforwarding konfigurációt, amiben meg van határozva, hogy a 110-es portra érkező kéréseket milyen portra továbbítson.)

- DMZ - hasonló mint egy portforward, de itt szűrés nélkül minden beérkező kérést porttól függetlenül továbbít a router a configban megadott IP címre.

(Megjegyzés: Ha szeretnénk megtudni, hogy milyen portjai vannak nyitva egy HOST-nak, akkor valamilyen úgyn. Portscan alkalmazást ajánlott használni. Ilyen van például az Ubuntu Desktop-ban is, de sok ingyenes alkalmazás érhető el az Interneten is.)