Médiaismeret MT11

A szappanoperák és valóságshow-k
--------------------------------

- A TV csatornák legsikeresebb műsorai.

Siker okai:

- minden nap azonos időben vannak, így az emberek időbeosztása alkalmazkodni tud hozzájuk.

- kielégíti a mese nézési vágyait

- a nézők szinte személyes barátaiknak gondolják a szereplőket -> állandó szereplőgárda van, nem változó személyiségek-> a nézettségre és sikerre való tekintettel a  szereplők híressé válnak, riportok készülnek velük, írnak róluk a sajtóban -> ez által még jobban úgy gondoljuk, hogy imserjük őket.

- A szappanoperák típusai:

1., Serials (sorozatok) folytatásos történet

2., Series (szériák) egymástól elkülönült történetek sorozata.

A valóságshow
-------------

- "Műfaji" szempontból lehet talkshow és serials is. Minden külföldről származó jogdíjas műsorhoz tartozik egy úgyn. Format, ami nemzetközileg értékesített licence.

Műfaji szempontból két típusa van: ún. kukkoló show, és túlélő show

Példák:

Bigbrother, Survivor, Megasztár, stb.

Reklámok
--------

Hasonló a szerepe, mint magának a médiának:

- információt közvetít
- értéket közvetít
- szórakoztat (figyelem felkeltő, érdekes, vagy vicces, esetleg meglepő)

Az áruhoz kapcsolt értékfajták:

- használati érték (pl. egy mosópor)
- élvezeti érték (csoki, üdítő, stb.)
- az áruban nem megtestesülő érték (pl. vegyünk meg 10 terméket, és vonalkódok beküldésével utazást nyerhetünk)

MT11 - Minőségirányítás

Tervezés és fejlesztés
----------------------

1., A tervezés és a fejlesztés megtervezése

A szervezetnek meg kell terveznie és felügyelet alatt kell 

tartania a termék tervezését és fejlesztését.

Ehhez meg kell határozni:

- a tervezés és fejlesztés szakaszait
- az átvizsgálási pontokat
- a tervezéssel kapcsolatos felelősségi köröket és 

hatásköröket

- A tervezésben résztvevő csoportok közötti kommunikációt a 

szervezetnek úgy kell irányítania, hogy az a lehető 

leghatékonyabb legyen.

- A tervezés fontos lépéseit, ütemét dokumentálni kell.

2., A tervezés és fejlesztés átviszgálása

 - ki kell értékelni a fejlesztés  eredményének képességét
 - fel kell tárni a problémákat és javaslatot kell tenni a 

javításukra.

Ezekben az átvizsgálási folyamatokban szerepelniük kell az 

adott tervezési szakaszban résztvevő vezetőknek.

Az átvizsgálás során létrejött feljegyzéseket és 

dokumentumokat meg kell őrizni.


Beszerzés
---------
A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszerzett 

termék megfeleljen a meghatározott beszerzési 

követelményeknek. 

A szállítóra és a beszerzett termékre vonatkozó szabályozás 

típusa attól függ, hogy a beszerzett termék milyen hatással 

van a további termék-előállítási folyamatokra.

A szervezetnek azon az alapon kell értékelnie a 

beszállítókat, hogy milyen mértékben képesek a szervezet 

követelményeinek megfelelő terméket szállítani.

1., Beszerzési információ

A beszerzési információnak le kell írnia a beszerzendő 

termáket, értelemszerűen beleértve az alábbiakat:

- a termék, az eljárások, a folyamatok és a 

berendezések jóváhagyására vonatkozó követelmények
- a munkatársak végzettségére vonatkozó követelmények
- a minőségirányítási rendszerre vonatkozó 

követelmények

2., A beszerzett termék igazolása

A szervezetnek ki kell alakítani azokat az ellenőrzési vagy 

más tevékenységeket, amelyek szükségesek annak biztosítására, 

hogy beszerzett termék megfelel a meghatározott 

követelményeknek.

Ha a szervezet vagy annak vevője igazolást kíván végezni a 

szállító telephelyén, akkor a szervezetnek közölnie kell 

ennek módját és a konkrét intézkedéseket, illetve a termék 

kibocsátásának módszerét.


A termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása
-----------------------------------------------

1., A termék előállítás és a szolgáltatásnyújtás szabályozása

A termék és a szolgáltatása szabályozott körülmények között 

kell, hogy történjen a következők szerint:

- Legyenek elérhetőek a termék illetve szolgáltatás leíró információi és jellemzői
- Legyenek elérhetőek a munkautasítások
- Legyenek elérhetőek a berendezések használati utasításai

2., Azonosítás és nyomonkövethetőség

A szervezetnek azonosítania kell a terméket, végig a termék előállítás során.

A szervezetnek azonosítania kell a termék állapotot, figyelembe véve az adott állapot követelményeit.

3., A termék megóvása

A szervezetnek meg kell óvnia a terméket a belső feldolgozás és a rendeltetési helyre szállítás során.


A megfigyelő- és mérőberendezések kezelése
------------------------------------------

A szervetenek meg kell határoznia, hogy milyen figyelemmel kíséréseket és méréseket kell végezni, és milyen megfigyelő-és mérőberendezéskre van szükség, annak bizonyítására, hogy a termék megfelel a meghatározott követelményeknek.


Mérés, elemzés és fejlesztés
----------------------------

1., Figyelemmel kísérés és mérés

a., Vevői elégedettség

A minőségiránytási rendszer működésének egyik mértékeként a szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a vevő eszrevételezéseit a vevői követelmények miatt.
Az ilyen információk megszerzésének és felhasználásának módszereit meg kell határozni.

b., Belső audit

A szervezetnek időközönként belső ellenőrzéseket kell végezni annak meghatározására, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve az ISO követelményeinek. 


A nem megfelelő termék kezelése
-------------------------------

A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a követelményeknek nem megfelelő termék azonosítva legyen, és felügyelet alatt álljon, hogy megelőzze annak véletlen felhasználását vagy kiszállítását.

Dokumentált eljárást kell létrehozni a nem megfelelő termék kezelésére vonatkozóan, valamint ki kell jelölni az ezekhez kapcsolódó felelősségi köröket és hatásköröket.

Ahol alkalmazható, ott a nem megfelelő termék kezelésére a következő megoldások közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

- intézkedést az észlelt nemmegfelelőség kiküszöbölésére
- intézkedést az eredeti szándék szerinti felhasználás vagy alkalmazás megakadályozására
- intézkedést arra vonatkozóan, ha termék nem megfelelőségét kiszállítás vagy használatba vétel után észlelték

Ha a nem megfelelő terméket kijavítják, akkor azt ismételten igazolni kell, hogy megfelel a minőségirányítási követelményeknek.

ÁRG 11K - Hálózatok

- IP címosztályok (IPv4)

A osztály -> Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

B osztály -> A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

C osztály -> A 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában.

D osztály -> a 224.0.0.0 - 239.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, multicasting eljárás céljaira vannak fenntartva.

E osztály -> a 240.0.0.0 - 255.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, melyek az Internet saját céljaira fenntartott címek.

- A következő címeket nem használják (osztályok szerint)

A 10.0.0.0
B 172.16.0.0 - 172.31.0.0
C 192.168.0.0 - 192.168.255.0

Localhost - 127.0.0.1


- Alhálózati maszk:

A TCP/IP működéséhez szükséges az alhálózati maszk, amelynek segítségével a TCP/IP protokoll meghatározza, hogy egy állomás a helyi alhálózaton vagy egy távoli hálózaton található-e.

A osztályú hálózat maszkja általában 255.0.0.0

B osztályú hálózaté 255.255.0.0

C osztályú hálózaté 255.255.255.0 



Dinamikus IP cím
----------------

- DHCP-től kapjuk az adatokat. (Dynamic Host Control Protocol)
1., IP
2., Alhálózati maszk
3., Alapértelmezett átjáró
4., DNS kiszolgálók címei


Fix IP beállítása
-----------------

Azokat az adatokat kel megadni, amiket amúgy a Host a DHCP-től kapna.

Megjegyzés:

Ha a hálózatban van dinamikus ip osztás, és ezzel együtt szeretnénk statikus (fix) ip-vel ellátni hostokat, akkor a DHCP osztási tartományából ki kell vonni azokat a címeket, amelyeket fizikális oda akarunk adni a fix ip-vel rendelkező hostoknak. Ezt az eljárást hívjuk DHCP SCOPE-nak. Alapesetben egy alacsonyabb kategóriájú Routerben ez a Scope egy összefüggő tartomány lehet csak. (pl. első 10, utolsó 10)

Egy DHCP szerver beállításával kialakítható egy a router lehetőségeinél összetettebb scope is, ahol külön kis tartoményok emelhítőek ki a címtartomány bármely részéből.

A fix ip beállítása Windows 7 esetén:

Hálózati és megosztási központ, ott ki kell választani azt a kapcsolatot, amelynek fix IP-t akarunk adni. (Általában ez lehet helyi kapcsolt LAN, vagy WIFI) Itt az általános beállítások (statisztikák) ablakban a tulajdonságok gombra kattintunk. Hálózati kapcsolat tulajdonságai ablakban TCP/IP (IPv4)-et választjuk, amjd a tulajdonságok gombra nyomunk.

A megjelenő ablakban a "Következő IP cím használata" rádiógomb-ot választjuk, majd megadjuk az IP-t, a maszk-ot, az átjárót, és a DNS kiszolgáló címét. -> OK

Megjegyzés:

Vannak címek, amelyeket a Windows saját úgyn. host file-jában tárol. Ilyen például a localhost is.

A Host file helye: C:\Windows\System32\drivers\etc

SZSZK 21- Architektúrák

Adattárolás számítógépen
------------------------

1., Központi vagy operatív memória
----------------------------------

A processzor mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt lévő program és feldolgozásban felhasznált adatok. A központi memória egy címzési logikából és egy fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.

a., Adattárolás a memóriában

A memória azonos méretű rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez eg ymemóriarekeszt, akkor az azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítségével kiválasztja azt a rekeszt, amit használni szeretne. (írás, olvasás) A fizikai memória általában byte szervezésű. A legkisebb címezhető egysége az 1 byte (8bit).

b., A memória címzése

A memória a külvilággal a buszrendszeren keresztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Az írás illetve az olvasás pedig a vezérlőbuszon keresztül történik. Ezt a műveletet nyilván a processzor végzi.

Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasási parancs hatására az ott tárolt adatot a memória átmeneti tárolójába (adatregiszterébe) írja, vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.

c., Közvetlen címzési módok (direkt)

Abszolút címzés-> az utasítás címrészében az operandus valódi címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címekre van szükség, mint memóriacímzésnél. Az ilyen címzés esetében a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változna a cím.

Relatív címzési mód-> az utasítás címrésze az operandus valamilyen viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társzegmens kezdőcíme, program kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges, valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásával állítja elő a processzor.

d., Közvetített címzési mód (indirekt)
--------------------------------------

Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.

e., Közvetlen adatcímzés
------------------------

Közvetlen adatcímzésnél az utasítás operandus részében nem az operandus címe szerepel, hanem maga az operandus található.

f., Indexelés
-------------

Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazandó az úgynevezett indexelt címzés. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatsorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.

MT 21 - Médiatörvény

édiatörvény folytatás
----------------------

16. § Kizárólagos közvetítési jogok

Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot.

17. § 

A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemeleten nagy jelentőséggel bíró események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

18. § 

Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább 20%-át kizárná, úgy a kizárólagos közvetítési jogot gyakorló médiaszolgáltató köteles a hozzá ajánlatkéréssel forduló egyéb lineáris médiaszolgáltatónak egyedileg megállapított költségért cserébe a műsort tovább adni, vagy előben, vagy egy későbbi időpont megjelelölésével.

(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló
– az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő — külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszer ű feltételek mellett, a piaci
viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

19. § Rövid híradás

1., Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a magyarországi médiaszolgáltatók kizárólagos joggal közvetített események közvetítéséhez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés
 vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

2., Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik szolgáltató kizárólagos jogokat szerzett, a hozzáférést csak ezen médiszolgáltatótól lehet igényelni.


Műsorkvóták
-----------

20. §

1., A médiaszolgáltató

MT11 - Médiaismeret

facebook.com/gameonkiallitas

Médiaismeret
------------

Médiaszolgáltató: olyan gazdasági szervezet, aki műsorszámokat tesz közzé, és a közzétett műsorszámokért felelőséggel tartozik.

Lineáris médiaszolgáltatás: ahol a médiaszolgáltató egy előre közzétett műsorrend alapján nyújtja a szolgáltatást

----------------

Tévécsatornák
-------------

A tévécsatornák arculata

- Egy olyan jellemző érték közvetítése, amely kifejezi az adott csatorna szemléletmódját, mottóját, értékeit. 
- Elemei: logó, embléma, spotok megjelenése, stúdiók berendezései, stb.
- Megjegyzés: az arculati elemeket nem csak a belső értékek közvetítése befolyásolja, hanem a fogyasztói elvárások is (Trendek)
- Az arculatot alapvetően az is meghatározza, hogy a csatorna milyen feladatot lát el.
- közszolgálati (m1, duna)
- kereskedelmi
- helyi (pl., egy adott település)
- közösségi (egy adott civil szervezet csatornája)

Közszolgálati TV csatornák jellemzői
------------------------------------
- A műsorok készítésének alapja az érték és a közérdekűség.
- Közvéleményt jelenít meg, viszonyítási pontokat ad
- Társadalom létezéséhez szükséges információkat szolgáltat

! - Az elvi célja az lenne, hogy a közszolgálati média különüljön el amindenkori politikai hatalomtól és kereskedelmi illetve magánérdekektől.

Kereskedelmi TV csatornák jellemzői
-----------------------------------
- A műsorok készítésének alapja a piacorientáltság (reklámbevétel)
- Leginkább szórakoztat
- Az emberek közszolgálatinak gondolják.

A híradó és a hír
-----------------

A hírek szolgáltatása a média egyik alapfunkcióját, az információközvetítést tölti be.

(Megjegyzés: a közvélemény és a szakma azokat a tv csatornákat tekinti komoly adónak, amelyeknek saját gyártású híradója van.)

- Minden híradó veszteséges. A híradó létrehozásához nagy infrastruktúrális beruházásra van szükség, és komoly emberi erőforrásokat igényel. Fenntartása presztízskérdés a csatornának.

A hírfolyam
-----------

Az éppen aktuális hírek összesége. A hírfolyamba a hírek többsége egy-két napig kapcsolódik be, majd ki is lép belőle. Csak az igazán nagy jelentőségű hírek azok, amik huzamosabb ideig maradnak.

A hírfolyamba visszatérő hírek közzétételekor utalni kell a felvétel és a téma időpontjára, hogy a médiafogyasztó tudja mihez kötni az újból megjelent hírt. A visszakerülés oka általában a hírek "befejezetlensége". (Például bűncselekmény történt és bizonyos idő elteltével megkerül a tettes, akkor erről beszámoló készül.)

A híradók szerkezete
--------------------

- Vezető hírek - általában több napot töltő hírek, illetve a nap legfontosabb eseményei
- Hírek - a hírfolyamba egy napra belépő hírek
-"Kis Színes" - szórakoztató érdekességek (kisállatok, stb.)

A hír legjellemzőbb tulajdonságai
---------------------------------

- a hírek mindig rosszról szólnak, mert csak a konfliktushelyeztek szolgálnak annyi érdekességgel, hogy hírré váljanak (ez nem mindig igaz, de az esetek nagy többségében igen.)

- egy esemény attól függően válik hírré, hogy:
- újdonsággal szolgál-e?
- térben és időben mennyire áll közel a nézőhöz
- a benne szereplők mennyire ismert vagy fontos személyek

A hír részei
------------

1., Felvezetés (lead) - a híradó bemondója elmondja a hírt
2., Belső lead - a hír képei alatt a riporter szövegét halljuk
3., Sound bite - a hírben eredeti szöveget hallunk (ez általában egy nyilatkozó riportalany)
4., Stand up - a helyszínen lévő riporter a kamerába beszél

A hír szerkezeti felépítése
---------------------------

Drámai felütés -> ok -> hatás

MT11 - Minőségirányítás

Gazdálkodás az erőforrásokkal
-----------------------------

A szervezetnek meg kell határoznia és rendelkezésre kell bocsátania azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek:
- a minőségirányítási rendszer bevezetéséhez, fenntartásához
- a vevői elégedettség növeléséhez a vevői követelmények teljesítése által.

1., Emberi erőforrások
----------------------

a., Általános előírás

Azoknak a munkatársaknak, akik olyan munkát végeznek, melyek közvetlenül hatással vannak a termék megfelelőségére, felkészültnek kell lenniük a megfelelő oktatás illetve képzés által.

b., Felkészültség, képzés és tudatosság

- A szervezetnek meg kell határoznia a termék minőségének fenntarása érdekében, a munkatársak felkészültségi szintjét.

- A szervezetnek gondoskodnia kell a képzés megszervezéséről illetve, ha lehetséges a képzés megtartásáról.

- A szervezetnek ki kell értékelnie a tevékenységek eredményességét

- Fontos, hogy a munkatársak tudatában legyenek munkájuk fontosságával, és tudnuik kell, hogy ők mindenképpen hozzájárulnak a minőségcélok eléréséhez.

- A képzések dokumentációit és feljegyzéseit gondosan meg kell őrizni.

2., Infrastruktúra
------------------

- A szervetenek meg kell határoznia, biztosítania kell és fenn kell tartania azt az infrastruktúrát, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelés eléréséhez szükséges.

a., az épületet, a munkaterületet és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat

b., a folyamat eszközeit (beleértve a hardware-t és software-t)

c., a támogató szolgáltatásokat (szállítás, kommunikáció, információs rendszerek)

3., Munkakörnyezet

- A szervezetnek meg kell határoznia és ki kell alakítania azt a munkakörnyezetet, amely a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség eléréséhez szükséges.


A termék előállítása
--------------------

- A szervezetnek meg kell terveznie és ki kell alakítania a termék előállításához szükséges folyamatokat. A termék-előállítás megtervezésének összhangban kell lennie a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményeivel.

- A termék előállítás megtervezésekor a szervezetnek meg kell határoznia a következőket:

a., a termékre vonatkozó minőségcélokat és követelményeket
b., a folyamatok és a dokumentumok kialakításának szükségességét, és gondoskodnia kell a szükséges erőforrásokról
c., termékkel kapcsolatos igazolások és érvényesítések kritériumai

1., A vevővel kapcsolatos folyamatok
------------------------------------
a., A termékkel kapcsolatos követelmények meghatározása

- Meg kell határozni:
- a vevő által előírt követelményeket, beleértve a kiszállításra és a kiszállítás utáni tevékenységeket
- azokat a követelményeket, amelyeket a vevő nem adott meg, de szükségesek a meghatározott szándék szerinti felhasználáshoz
- a termékre alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelmények


b., A termékkel kapcsolatos követelmények átvizsgálása
------------------------------------------------------
- A szervezetnek át kell vizsgálnia a meghatározott követelményeket, mielőtt kötelezettséget vállalna a termék szállítására.


c., Kapcsolattartás a vevővel
-----------------------------

- A szervezetnek hatékony intézkedéseket kell hoznia és végrehajtania a vevővel történő kapcsolattartásra a következőkkel kapcsolatban:

- a termékre vonatkozó információk
- ajánlatkérések, szerződések vagy megrendelések kezelése
- vevői visszajelzések, vevői panaszok