Minőségirányítás - MT11

A TQM filozófia alapelvei
-------------------------

1., Bevezethetőség

- Ajánlott a TQM-et egy ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszeren belül bevezetni.

2., Fenntarthatóság

- A TQM bevezetéséhez vezetői rátermettségre és elkötelezettségre, széles körű képzési programra, valamint olyan technikákkal és eszközökkel való megismerkedésre van szükség, mint a statisztikai folyamatirányítás, a minőségbiztosítás és a teljeskörű minőségellenőrzés. (Megjegyzés: Általában a TQM egyik legnagyobb problémája az operatív vezetők és a dolgozók elkötelezettségének fenntartása.)

3., Teljesség

- Egy minőségirányítási támogatása nélkül a TQM inkább filozófia, mint teljes technika. Ebben az esetben hiányozni fog azokat a számszerűsíthető adatokat előállító mechanizmus, amelyek alapján a szükséges intézkedéseket meg lehet tenni.

4., Igazolhatóság

- Auditálási képességre van szükség ahhoz, hogy megfelelően igazolni lehessen, a TQM eléri-e a kitűzött célokat, amelyek többnyire jelentős hatással vannak a szervezetre.

5., Kapcsolat az ISO 9000 szabvánnyal

- Az ISO 9001 az ajánlott alap a TQM céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához.


A TQM modell három alapvető elvre épül:

1., Középpontban a vevő:

- Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van vevője a folyamatban, és mindenkinek a vevője igényeit kell kielégíteni a teljes folyamatban, ha a folyamatok eredményeképpen a vállalt meg akar felelni a végső vevők elvárásainak. --> !!! minden "vevő" a folyamatban a következő részfolyamatot jelenti !!!

2., Folyamatok javítása:

- A folyamatos javítás koncepciója szerint minden folyamat részfolyamatok összessége, és a részfolyamatok folyamatos felülvizsgálata és javítása csökkentheti a végtermék kivánatostól való eltérését.

3., Teljes elkötelezettség:

- A vezetőktől kiindulva az alkalmazottakon keresztül, végsősoron a beszállítókig ívelő folyamat.

A modell kiegészítése, néhány alapvető kiegészítő elemmel:

- Menedzserek vezető szerepe
- Oktatás és képzés fontossága
- Kommunikáció a szervezet szintjei között
- Jutalmazás és elismerés
- Folyamatok folyamatos mérése és ellenőrzése


A Teljes Minőségmenedzsment 11 módszere
---------------------------------------

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Ez történhet a vevő által kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy meghaladásával.

ÁRG 11K - SNMP

Internet Menedzsment
--------------------

- Az Internet szolgáltatási és alkalmazói progrmjain kívül 

szükség van olyan programokra is, amelyek segítségével az 

üzemeltetők a hibákat fel tudják tárni, a 

forgalomirányítást tudják vezérelni, és a számítógépek 

hibás protokolljait felderíteni. -> Ez a tevékenység az 

Internet Menedzsment

Miért van erre szükség?

- Az Internet több különböző típusú hálózatokból áll, 

amelyeket routerek kapcsolnak össze.

Jellemzően:

- A routerek különböző típusúak
- Az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati 

protokollal
- A hálózat különböző pontjain helyezkednek el (nagy 

távolságok)

---> Jellemzőkből következik, hogy egy menedzsment 

szoftvernek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az 

Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

--> Az Internet Menedzsment protokollok alkalmazási szinten 

működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják 

kommunikációra.

Az alkalmazási szint használatának előnyei:
-------------------------------------------

- Elegendő egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére. (eszköz illetve hardware független)

- Különböző eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel és parancskészlettel.

- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
---------------------------------------------

- Az operációs rendszernek, az IP szoftvernek és a szállítási protokollnak is megfelelően kell működnie, hogy a menedzser elérje a menedzselni kívánt eszközt.

- Ha a router op.rendszere (firmware) nem működik, akkor a menedzsment szoftver sem működik rajta. (Közben a csomagokat routolhatja.)

A menedzsment modell architektúrája
-----------------------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP, stb.) egy ún. szerver programot futtatnak (MS - Management Server), amelyet management agent-nek nevezünk.

- A menedzser egy kliens programot futtat a számítógépen (MC), és kijelöli azt a management agent-et, amellyel kommunikálni akar.

-> A kliens lekérdezheti a servert (agent) vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát. (authentikáció után!)

A protokoll architektúrája
--------------------------

- Amenedzsment protokollokat két szabvány írja le.

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja a kliens és agent között az üzenetek formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.


SNMP - Simple Network Management Protocol (NMP családba 
tartozik)

- TCP/IP -ben használjuk, legújabb verziója az SNMPv2

- Menedzselt információra vonatkozó szabvány

- A menedzselt routerek állapot és vezérlő információkat tartalmaznak, amelyekhez a menedzser hozzáférhet:
- statisztika az interface-ekről
- bejövő és kimenő forgalom
- eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB - Management Information Base
---------------------------------

- Szabvány, ami azt írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb hálózati eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt információt 8 kategóriába sorolja:

1., system - információt ad a host vagy a router op.rendszeréről

2., interfaces - információt ad a hálózati interface-ekről

3., Address Translation - címfordításokról ad információt

4., ip - info. az IP szoftverről

5., icmp - info az Internet Control Message Protocollról

6., tcp - információt ad a Transmission Control Protocol szoftverről

7., udp - User Datagram software-ről ad információt

8., egp - Exterior Gateway Protocol Software


A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem tudnak kiszolgálni. -> A szabványnak elegettevő agent és kliens programok kommunikálhatnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza sz összes adatot, amelyek a kliens kér.

Példák MIB változókra:

1., sysUpTime -> system kategória ->utolsó reboot óta eltelt idő

2., ifNumber -> interfaces kategória -> Hálózati interfacek száma

3., ifMTU -> interfaces kat. -> Mekkora az interface MTU-ja (Maximum Transfer Unit)

4., ipOutNoRoutes -> ip kat. -> A routing hibák száma.

5., tcpMaxConn -> tcp kat. -> A maximálisan megengedett TCP kapcsolatok száma

6., ipRoutingTable -> ip kat. -> IP routing tábla

A példában említett adatok többsége integer, de lehetnek összetett struktúrájú adatok is, mint pl. az ipRoutingTable

- A MIB az egyes adatoknak csak a logikai definícióját tartalmazza, a fizikai tárolás módját az eszközgyártók döntik el. Az agent software biztosítja a MIB változó és a fizikai struktúra közötti leképzést.

Médiatörvény - MT21

32. §

4., Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

5., A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

6., A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erjeű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi élet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető. (Ez a kötelezettség az események helyszíne szerinti helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.)

7., A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg.

8., A médiaszolgáltató kérelmezheti a Médiatanácsnál egy közzétenni kívánt közlemény besorolását, igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

9., Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállakozás társadalmi célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállakozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik- terméke, szolgáltatás jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem öszöntözhet kifejezetten a vállakozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiszolgáltatásban
------------------------------------------------------------
33. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja:

a., audiovizuális-ban-> optikai vagy akusztikus módon

b., audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós televíziós vásárlási műsorablak esetében optikai és akusztikus módon

(Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, melyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé.)

2., A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői jogi érdekét.

3., Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely:

a., politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

b., kiskorúakhoz (14 év alatti) szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet

c., nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít

d., vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat

4., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

5., Virtuális reklám csak úgy tehető közzé, ha az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően optikai vagy akusztikus módon felhívjuk a figyelmet.

6., Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely:

a., politikai hír vagy tájékoztatás

b., 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsor

c., nemzeti ünnep hivatalos eseménye

d., vallási, egyházi tartalmú

e., dokumentumfilm, melynek időtartama nem haladja meg a 30 percet.

7., Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.

34. §

1., Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport - és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

2., A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát.

35. §

1., A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, és a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

2., Az 1. bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki:

a., a televíziós vásárlási műsorablakra
b., a politikai reklámra
c., a közérdekű közleményre
d., a társadalmi célú reklámra
e., a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre.
f., 26. § (2.) bekezdés szerinti támogatói közleményekre.
g., a termékmegjelenítésre
h., a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé
i., azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosa készített vagy rendelt meg.
j., a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra
k., kizárólag médiaszolgáltató vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra
l., a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre

3., A televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított műsoridő nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást, illetve televíziós vásárlásokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás műsoridejét.

SNMP - SZSZK 21

Hálózat és Internet menedzsment (SNMP)
--------------------------------------

SNMP - Simple Network Management Protocol

Az Internet rengeteg hálózat összekapcsolódása.

- a hálózatokat különböző routrek kapcsolják össze
- az eszközök nem rendelkeznek közös adatkapcsolati protokollal
- hálózat különböző pontjain helyezkednek el

===> A menedzsment software-nek olyan protokollal kell rendelkeznie, amely az Internet bármely két pontja közötti kapcsolatot biztosítja.

===> Az Internet menedzsment protokollok alkalmazási szinten működnek, és a TCP/IP szállítási protokolljait használják kommunikációra

Az alkalmazási szint használatának előnyei:

- Elég egyetlen protokoll az egész Internet menedzselésére (hálózati hardware-től független)
- A legkülönbözőbb eszközök menedzselhetők ugyanazzal a protokoll készlettel.
- Az IP protokoll használata miatt bármelyik fizikai hálózaton lévő eszközök menedzselhetők.

Az alkalmazási szint használatának hátrányai:
- Az oprendszernek hibátlnaul kell működnie, hogy a menedzser elérje a vezérlendő eszközt.
- Ha router op.rendszere nem működik, akkor a menedzsment software sem működik rajta. (Ettől függetlenül a csomagokat routolhatja.)

A modell architektúrája
-----------------------

- A menedzselni kívánt eszközök (hostok, routerek, switchek, AP), egy úgyn. szerver programot(kiszolgáló) futtatnak, amelyet management agent -nek nevezünk. (Hívják még MS-nek is Management Server)

- A menedzser egy kliens programot futtat (PC), amely kijelöli azt az agent-et, amellyel kommunikálni akar.

--> A kliens lekérdezheti a szervert vagy olyan parancsot küldhet neki, amellyel megváltoztathatja az állapotát.

Az Internet menedzsment software csak megfelelő autentikáció után kaphat információt vagy vezérelheti az eszközt.


A protokoll architektúrája
--------------------------

A menedzsment protokollokat 2 szabvány írja le:

1., Az információ kommunikációjával foglalkozik -> Leírja az üneteket formáját és jelentését valamint a nevek és a címek alakját.

2., A menedzselt adatokkal foglalkozik -> Leírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani, az adatok nevét és szintaxisát.

A TCP/IP-ben használt menedzsment protokoll az SNMP. Legújabb változata:
SNMPv2.

Menedzselt információra vonatkozó szabvány
------------------------------------------

A menedzselt routerek állapot- és vezérlő információt tartalmaznak, amelykhez a menedzser hozzáférhet. Ilyenek pl.:
- statisztika interfacekről
- bejövő és kimenő forgalom
- az eldobott csomagok
- generált hibaüzenetek

MIB
---

- A Management Information Base (MIB) szabvány írja le, hogy a routereknek, hosztoknak és egyéb eszközöknek milyen adatokat kell nyilvántartaniuk, és ezeken milyen műveleteket kell megengedniük.

A TCP/IP MIB a menedzselt inforációt 8 kategóriába sorolja:

1., system -> információt ad a host vagy router operációs rendszeréről

2., interfaces -> információt ad a hálózati interface-ről

3., address translation -> információt ad a címfordításról

4., ip -> információt ad az Internet Protocol software-ről

5., icmp -> Internet Control Message Protocol-ról ad információt

6., tcp -> infót ad a Tranmission control protocol software-ről

7., udp -> infót ad a User Datagram Protocol software-ről

8., egp -> Exterior Gateway Protocol software-ről ad információt

- A MIB definíció független a menedzsment protokolltól.

A MIB változhat, új adatok jelenhetnek meg benne, amelyeket az agent-ek nem ismernek és emiatt nem tudnak kiszolgálni.
-> A szabványnak eleget tevő agent és kliens programok kommunikálnak egymással akkor is, ha az agent nem tartalmazza az összes adatot, amely a MIB-ben szerepel.

Példák MIB változókra:

- sysUpTime -> system kat. = utolsó reboot óta eltelt idő
- ifMTU -> interfaces kat. = Az interface MTU értéke
- ipRoutingTable -> ip kat. = Az aktuális routing táblát kéri.

CMS gyakorlati feladat - MT21

Gyakorlati feladat

• Készítsen egy egyedi modult, amely megjelenít egy képet. A modul a weboldal baloldalán legyen.
• Készítsen egy menüpontot a felső menübe "Google" néven, melyre kattintva eljutunk a Google.hu oldalra !!! új ablakban !!!
• Készítsen egy Flash bannert tartalmazó hirdetést a bal alsó boxba, a "Support Joomla" logó helyére. A Flash lehet bármelyik általunk készített.
• Hozzon létre egy komplett új menü modult a jobboldalra, tegyen bele egy menüpontot, amely meghívja valamelyik kapcsolattartó adatait.

Minőségirányítás - MT11

A TQM fogalma és alapelvei
--------------------------
- Új irányzat a minőségfejlesztés terén (ISO-hoz képest)
- A teljeskörű minőség menedzsment  egy olyan szervezeti megoldás, mely folyamatosan fejleszti a teljesítményt minden tevékenységi szinten, a szervezet minden funkcionális területén, felhasználva minden rendelkezésre álló emberi és tőkeerőforrást. 

- A minőség menedzsment kombinálja az alapvető menedzsment technikákat a meglévő fejlesztési lehetőségekkel, speciális technikai megoldásokkal aö összes folyamat folytonos fejlesztésére koncentrálva. 

- A műveletek csak a legmagasabb szintű megoldással felelnek meg. (pl.: 100%-nál kisebb hatékonyság sok területen pl. balesetekhez vezethet.)

- A minőség menedzsment tehát egyrészt egy filozófia, másrészt irányító elvek összessége, melyek képviselik a folyamatos szervezet fejelsztés alapját a szervezet minden folyamatában, és megmutatják azokat a szinteket, melyekkel a jelenben és a jövőben meg tudunk felelni a fogyasztói elvárásoknak.

Összefoglalva a minőség menedzsment:

- szisztematikusan és folytonosan fejleszteni a termék, a szolgáltatás és élet minőséget, felhasználva minden rendelkezésre álló emberi- és tőkeerőforrást

- egy probléma megoldó és folyamat fejlesztó módszer a szervezet minden részében használva azt

- egy eszközrendszer, mellyel gazdaságosan lehet létrehozni árukat vagy szolgáltatásokat, melyek kielégítik a vásárlók igényeit

A teljeskörű minőségmenedzsment modelljében a környezeti hatások és a fogyasztó között a szervezet áll. A környezeti változók a szervezet inputjai, melyet a teljes körű minőség ellenőrzés platformján álló vállalat minden folyamatában a minőség szabályozást és a belső erőforrásait használva úgy alakít át termékké, illetve szolgáltatássá, hogy a folyamat végeredménye a vevő minél magasabb szintű elégedettsége legyen.

A TQM a szervezet olyan irányítási koncepciójaként funkcionál, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely a vállalat összes tagjának aktív részvételén alapul, és azt célozza meg, hogy hosszútávon sikerrel nyerje el a vevő megelégedettségét, és hasznára szolgáljon a szervezet összes tagjának és a társadalomnak.

A TQM alapjellemzőinek összefoglalása:

Meghatározás:

- A TQM a minőség elérésének mindenre kiterjedő megközelítése, amely a szervezet teljes működését átfogja. A cél a veszteség minimálisra csökkentése a feladatok elsőre történő elvégzésével. A hangsúly a folyamatos javuláson és innováción van.

Hasznok:

- A TQM hasznna: csökkenő költségek és selejt miatti rezsi, segíti a versenyszférában való túlélést, jobb kommunikáció, növekvő felelősségérzet a dolgozók között.

Médiaismeret - MT11

A közterületi média, közterületi reklám
---------------------------------------

- Közterület: város, utca, parkok, magánházak udvara(tűzfala), közlekedési eszközökön közzétett felületek, stb.

- Közterületi médiaszolgáltatók: ők állnak a közterület tulajdonosa és a hirdetők között, általában ők értékesítik a hirdetési helyeket.

- Példa: ha olyan helyen szeretnénk elhelyezni közetürületi reklámot, amelyen nincs kialakítva ennek lehetősége, akkor a közetület tulajdonosát, illetge fenntartóját kell megkeresni.

---> engedély és fizetési megállapodáson kívül azért kell megkereseni az illetékes tulajdonost (pl. önkormányzat), mert a közterületi megjelenés hatással lesz az adott közterület látképére.

A köztéri reklámozás sajátosságai
---------------------------------

Egy üzenet közterüéeten való közzétételével az utcán közlekedőket érjük el. -> Ez széles publicitást biztosít. Az ilyen hirdetési formát nem elhet ellapozni, elkapcsolni---> Nézni kell! 

Megjegyzés: A mai marketing nyomás következtében az emberekben kialakult egy úgyn. reklámkerülés, ami egy tudatos "nem oda figyelés". Ebből az állapotból, csak akkor lehet kizökkenteni egy embet, ha nem szokványos hirdetést teszünk közzé.

-> ez nehéz feladat, hiszen fontos, hogy a hirdetés ne rombolja az utcai összképet.

Közterületi reklámeszközök
--------------------------

1., Óriásplakát, billboard

- 88-89-ben terjedt el hazánkban
- sokféle megjelenésű lehet
- Megtalálható tűzfalakon, családi házak kertjében, utak mentén, stb.

Szabványos méretek: EURO méret: 5,04x2,38m, AVENIR méret: 4x3m, 8x3m, 4x9m

2., Citylight

- A felszíni utasvárok esővédő oldalán elhelyezkedő plexiüveg mögötti reklámhordozó. Rendszerint 2 oldalú, Szabványos méret: 1,17x1,71m

- Létezik belőle Roll-up változat, amelyben a plakátokat motor váltja.

3., Cityposter (hirdetőoszlop)

- Legklasszikusabb köztéri hirdetési módszer. Papírhordózóra nyomják, és általában hirdetőoszlopra ragasztják. A henger felülete: 4,68x6,84m

4., Járműreklám

- Járműveken, tömegközlekedési eszközök oldalán, vagy belsejében elhelyezett hirdetési forma. Multireklám Szövetkezet vezette be, aki a mai napig a BKV legnagyobb partnere. (80-as években lett bevezetve és magyar találmány)

- De tartozik a metróaluljárókban elhelyezett hirdetések, a mozgólépcsőn elhelyezett hirdetések is.

5., Fényreklám

- Épületek tetején elhelyezett éjszakai világító, nagy méretű hirdetés. Elődje a neonreklámok.

6., Épületreklám, tűzfalfestés

- Ezek leginkább márkaimidzs-reklámok, melyeket rendszerint hosszútávra helyznek ki. Alkotói alpinista képző-és iparművészek.

7., Ambiente és egyéb megoldások

- Ide tartozik a padlómatrica, bevásárló kocsik, kerékpár


8., Mozgó reklámok

- Alternatív hirdeési módszer, pl.: repülő után húzott hirdetési felület, autók tetején tálálható hirdetési felület, szendvicsember, stb.

9., Falragaszok

- Hozzátartoznak az utcaképhez, ide tartoznak az otthoni gyártású, letéphető címkés megoldások, valamint a grafitik. Manapság már ritka, de látható még webcím a járdára festve.


Megjegyzés: a régebbi hirdetési lehetőségek között első helyen szerepeltek a közterületi reklámok. Egy reklámplakát ára annyira magas volt, hogy azt csak a nagyobb cégek és szervezetek engedhették meg maguknak. -> ok:

- Nem volt elterjedve a TV.
- Nem volt fejlett a nyomdatechnika, sem a grafikia technika--> Sok esetben kézzel készült plakátokat használtak