Információs rendszerek - MT21

Vállalatirányítási információs rendszerek
-----------------------------------------
ERP - Enterprise Resource Planning

- A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat - környezet tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatásást végző személyek, tevékenységek, valamint a funkciók ellátását lehetővé tevő hardware és software eszközök összessége.

Az ERP fő összetevői:

1., Ember, mint döntéshozó és döntéselőkészítő

2., A külső és belső információ

3., A külső és belső hardware és software elemek

pl kész termék.: Microsoft Navision

- léteznek egyedi fejlesztésű ERP-k is. -> 

A kész rendszerek intelligenciája folyamatosan fejlődik, de a vállalatok rendelkeznek olyan egyedi "személyiségjegyekkel" munkafolyamataikban, amely nélkülözhetetlenné teszi egy az adott vállalat számára, hogy kifejezetten egyedi vállalatirányítási rendszert fejlesztessen.

Ezek az egyedi fejlesztésű rendszerek tökéletesen követik a szervezet munkafolyamatait, és alkalmazkodnak azokhoz az egyéni elvárásokhoz, melyeket a szervezet követel tőlük.

Az ERP-nek minden munkafolyamatra külön kidolgozott részegysége kell legyen, amelyek feladata, hogy támogassa a mindennapi ügyvitelt az adott területen, miközben folyamatosan szemelőtt tartja azt, hogy az adott tevékenység riportolható legyen és a felsőbb hierachiai szinteken a teljes tevékenység követhető legyen.

A szervezet tevékenységei oly módon kell riportolható legyen, hogy a kinyert információkból a felsővezetés, a pénzügy, és a minőségirányítási csoportok megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Az ERP feladata továbbá, hogy döntéselőkészítési lehetőséget biztosítson a vezetők számára, az információk feldolgozásával és megfelelő monitorozásával.

Egy vállalatirányítási információs rendszer összetett alkalmazásként olyan területekről szolgáltat információt amelyek a rendszer működését teljesen átölelik. Ilyen területek:

- marketing
- logisztika
- adminisztráció
- pénzügy
- ügyfélszolgálat
- minőségbiztosítás

Egy szervezet működését alapvetően egy pontosn kidolgozott vezetői stratégia határoz meg. A vállalatirányítási rendszernek alkalmazodnia kell a vezetői stratégiához, támogatni kell a stratégiában kitűzött célok megvalósítását. Egy jól működő ERP megfelelően kell riportoljon a célok elérésének folyamatáról, látnunk kell segítségével, ha eltértünk azoktól a részfolyamatoktól, amelyek a vállalati célok megvalósításához vezetnek.

Minőségirányítás - MT11

TQM bevezetése
--------------

- A TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi erőforrásokat és anyagi lehetőségeket.

A teljeskörű minőség megvalósításának lépései
---------------------------------------------

1., Meg kell határozni a termékre vagy szolgáltatásokra vonatkozó igényeket. A vevők igényei alapján kell meghatároznunk a termék vagy szolgáltatás minőségi fokozatát, mennyiségét, árát és a megvalósítás időtervét. A vevői elvárásdokat pontosan ismertetni kell a szervezeten belüli felelős részlegekkel.

2., Le kell fordítani a vevői igényeket tényleges műszaki, szervezési, és oktatási célokra és feladatokra. A vevői elvárások alapján pontosan definiálni kell a termék anyagi jellemzőit.

3., A feladatokat le kell bonatni folyamatokra a marketingtől kezdve egészen a hulladék elhelyezéséig.

4., Meg kell határozni a folyamatokban kinek, mit és milyen módon kell tennie.

5., El kell látni a munkatársakat megfelelő ismeretekkel, eszközökkel, módszerekkel és hatáskörökkel.

6., Mérni kell az eredményeket és össze kell hasonlítani a célokkal, részcélokkal és szükség esetén be kell avatkozni.

7., Értékelni és minősítei kell a folyamatokat. Tanulni kell a hibákból.

8., A fogyasztói információkat folyamatosan vissza kell csatolni.

9., A fentiek végrehajtásához megfelelő vezetők kellenek, akik képesek jövőkép alkotásra, és az emberekkel való helyes bánásmódra.

- A vezetők feladatai a következők:

a., A minőség, mint jövőkép és elérendő cél kialakítása
b., Rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása
c., A minőségszemlélet beépítése a vállalkozás stratégiájába
d., Az emberi erőforrás feltárása és tudatos fejlesztése
e., Vevőközpontű szemlélet elterjesztése
f., A munkamegosztás fejlesztése, egyértelmű feladatok és hatáskörök(felelősségek) megállapítása
g., Új kommunikációs csatornák megnyitása
h., Az eredmények mérése, folyamatos monitorozása, a teljesítmények ösztönzése és jutalmazása
i., Minőségmenedzsment alkalmazása

10., A minőségirányítási elvek gyakorlati alkalmazásában résztvevők elsődleges feladata a vevőközpontúság kialakítása. Minden tevékenységet a vevő szemével kell vizsgálni. Ha kialakítottak egy megfelelő folyamatot a vevőelégedettség mérésére, akkor törekedni kell a folyamatos javításra, javulásra. Minden esetben meg kell keresni a hibák gyökereit, és megtalálni a javulást előidéző folyamatot.

A TQM kiemelt területe a logisztika
-----------------------------------

- Minden funkcióra hatással van, ami az árumozgással, a beszerzéstől a gyártáson át az elosztásig terjed. Alapvető feladata a szállítás és a raktározás, ami kiegészül a vevők kiszolgálásával kapcsolatos feladatokkal.

Ezek a feladatok:

- Kommunikáció a vevőkkel és az elosztási partnerekkel
- Beérkezett rendelések feldolgozása és lebonyolítása
- Árumozgatás, árukezelés
- Raktározás
- Leggazdaságosabb szállítási út és eszköz kiválasztása
- Minden olyan probléma megoldása, amely egy külső piacon való mozgatással kapcsolatban megjelenhet. (csomagolás, reklamáció, visszáru, vevőszolgálat, szolgáltatások)

Médiatörvény - MT21

Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. §

1., A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetelen egész órától égész óráig tartó időszakon belül sem haladhajta meg a 8 percet, míg közösségi médiaszolgáltatásban a 6 percet.

2., A reklám 1. bekezdésben meghatározott időtartamába a köszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít.

4., A közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a köszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját.

5., Köszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséshez kapcsolódóan tehető közzé.

Közzétételi kötelezettség

37. § 

1., A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára:

a., nevét vagy cégnevét
b., Címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét
c., elektronikus levelezési címét
d., telefonos elérhetőségét
e., a vele szemben médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét
f., a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. §

1., A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 
7 óra és 8 óra között legalább 15 perc hosszúságú hírműsorszámot, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább 20 perc hosszúságú önálló hírműsorszámot szolgáltatni. JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 6 óra 30 perc és 8 óra 30 perc között legalább 15 perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának 20%-nál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.

Médiaismeret- MT11

Információs társadalom
----------------------

- Az Információ birtoklása a legnagyobb érték
- Igény van a "percre kész" információra

Az Internetes hirdetések sajátosságai
-------------------------------------

- Szereplők:

- Különböző kisebb weblapok -> általában banner csere programban
- Nagy látogatottságú portálok (hír, autós oldalak, stb.) -> fizetett bannerek és szöveges hirdetések formájában, illetve videó hirdetések formájában
- Közösségi oldalak -> célzott fizetett hirdetések
- Keresők hirdetései -> Google AdWords
- YouTube -> videóhirdetések a filmek előtt.
- Tematikus katalógus rendszerű keresők hirdetései-> pl. lap.hu oldalak
- Hírlevél és reklámlevél
- Apróhirdetések oldalai -> expressz.hu

+Közösségi oldalakon elhelyezett nyereményjátékok

Internetes hirdetési lehetőségek általános leírás
-------------------------------------------------

Az Internetes hirdetések nagy előnye a többi hirdetés formával szemben (plakátok, újság, rádió, tv), hogy rugalmasan kezelhető, folyamatában változtatható, eredményei közvetlenül és gyorsan mérhetőek. A mért adatok tekintetében rögtön változtatható. Nézzünk egy példát, hogy megismerjük a lehetőségeinket!

Ha hirdetünk egy hónapon keresztül egy óriásplakát kampányban, előre meg kell terveznünk hirdetésünk tartalmát. Nyomtatás és kihelyezés után már nincs lehetőségünk változtatni rajta. Ami még nagy hátránya az ilyen hirdetési formáknak az az, hogy nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy a hirdetést hányan látták és, hogy milyen reakciót váltott ki abból, aki ezt megnézte. Azt sem tudjuk, hogy volt-e elég ideje arra, hogy megjegyezze a hirdetés lényegét, vagy esetleg elérhetőségeinket. Maguk a közlekedés formái nem adnak elegendő időt arra, hogy a részletek is eljussanak az emberekhez vagy feljegyezhessék az információkat, amikre szükségük van. Fordult már elő Önökkel olyan, hogy akár vezetés közben, akár egy buszon ülve láttak egy figyelemfelkeltő plakátot, de a lényegi részt már nem tudták elolvasni? Aztán folyamatosan kémlelték út közben, hogy hol találják meg újra?

Az Internetes hirdetések minden szempontból előnyösebbek mint társaik! Nézzük most ezeket az előnyöket:

    A hirdetést olvasó emberek kezében van egy olyan eszköz, amivel Internetezni tudnak (számítógép, tablet PC, mobiltelefon, stb.), így lehetőségük van rögtön a hirdetés célját elérni (magát a weboldalt, amit hirdetünk)
    Mérhetjük, hogy mennyien érdeklődtek hirdetéseink iránt (hány ember kattintott rá a hirdetésre)
    Mérhetjük, hogy ezek az érdeklődök mennyi ideig voltak jelen weboldalunkon.
    Mérhetjük, hogy milyen tartalmakat néztek meg.
    Mérhetjük, hogy milyen oldalakon léptek ki.
    Mérhetjük, hogy milyen gyakran járnak vissza.
    Mérhetjük, hogy mely régiókból érkeznek a látogatók.
    Mérhetjük, hogy vásárolnak-e a látogatók.

Miért jó, hogy gyakorlatilag mindent tudunk mérni?

    mert, ha nem azt a viselkedést produkálják látogatóink, amire számítottunk, akkor a mért eredmények értékelésével döntéseket hozhatunk, változtathatunk a hirdetésen, vagy indokolt esetben meg is szüntethetjük azt.
    mert a látogatottságból előre tudjuk, hogy milyen hirdetési költségekre számíthatunk, és itt is lehetőségünk van változtatásokat eszközölni.

Az Internetes hirdetések tehát mérhetőek, kiszámíthatóak, rugalmasan kezelhetőek, folyamatukban változtathatóak és nem utolsó sorban költséghatékonyak, ha megfelelő módon vannak kezelve.

Minőségirányítás - TQM - MT11

Teljes minőségmenedzsment módszerének 11 alapelve:

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Amely történhet a vevő áltl kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy azok meghallgatásával.

2., A veztőség aktív részvétele a minőségirányításban

- A vezetők aktív részvétele nélkül lehetetlen a tqm rendszerét megvalósítani. -> A felsővezetés fogalmazza meg a szervezet üzletpolitikáját és célkitűzéseit.

3., Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése

- A TQM szempontjából az ideális vezető a következő tevékenységekkel gondoskodik a szervezet humán oldalú fejlesztéséről:

- Kineveli saját utódait illetve helyetteseit
- A vállalt vevőire összpontosít
- Tudja mikor kell oktatni és ítélkezni
- Elhárítja a minőségfejlesztés előtt tornyosuló akadályokat
- Megérti az előírások és a gyakorlat közötti különbséget
- Személyesen is munkálkodik a különböző rendszerek javításán
- Bizalmat táplál a TQM iránt
- Megbocsátja a véletlen hibákat
- Ellenőtzi és felügyeli a végrehajtást
- Folyamatosan fejleszti önmagát is

4., A minőség, mint állandó vállalati cél meghatározása

- A meghatározás két szinten lehetséges:
a., minőségpolitika meghatározás, mellyel lehetőség nyílik a szervezet számára, hogy a vevői és alkalmazottai számára világossá tegye a minőséggel kapcsolatban kialakított álláspontját.
b., Egy rövidebb távú, általában éves üzleti terv, mely jól definiált, és mérhető célkitűzések formájában segítenek fókuszálni a vállalat minőséggel kapcsolatos erőfeszítéseit.

5., Folyamatos minőségfejlesztés

- Ez az elv a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt, mely segíti kiküszöbölni a felmerülő hibákat, feltárni a pazarlást és hatékonytalanságot, valamint egyben javítja a végtermék minőségi jellemzőit.

6., Folyamatirányítás

- A TQM egyik legfontosabb jellemzője, mely kiterjed a különféle gyártási, szolgáltatási, információs és javítási folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére. A TQM során a szervezetet nem különálló egységek halmazaként kezeljük, hanem szervesen összetartozó rendszerként, amelynek minden egyes eleme kölcsönhatásban áll egymással.

7., A hatáskörök átruházása

- A TQM lényeges vonása a munkatársak minél nagyobb önállósága és hatáskörének növelése. A felhatalmazás természetesen nem vezetői kontroll nélküli, így a munkatársak érzik felelősségük súlyát, ugyanakkor a bizalmat is -> nő az elégedettségük, motiváltságuk és teljesítményük.


8., Az információs lánc fejlesztése

- A dolgozóknak világos képpel kell rendelekzniük a szervezet küldetéséről és céljairól. A túl sok információ viszont ugyanolyan káros, mint a kevés. Az információáramlás kiterjesztése a vállalaton belül és kívül is értendő. -> fontos a bizalmi viszony kialakítása a vevőkkel és a beszállítókkal is.

9., Minőségbiztosítási rendszer kialakítása

- Nem beszélhetünk szervezett és tudatos minőségmenedzsementről valamilyen minőségirányítási rendszer kiépítése nélkül. Ez lehet szabványos rendszer, mint pl. ISO, de ez nem kötelező. Egy jól működő rendszer nem biztosítja, hogy maga a TQM is jól fog működni, de alapfeltétele annak, mivel megkívánja a folyamatok szabályozását és dokumentálását, illetve mert létrehozása során megismerjük a saját rendszerünket, s végül segít a folyamatok megértésében.

10., A hibák el nem fogadása (nulla hiba elv)

- A TQM messze túlmutat a minőségellenőrzés tevékenységén, mivel azoknak a legnagyobb hátránya, hogy statisztikai alapon szervezik a minőséget, és betervezték a megengedett hibákat is. Ezt a hagyományos gondolkodásmódot töri meg a nulla hiba elv, mely egyetlen hiba elfogadását sem tartja megengedhetőnek. -> Hibák előfordulhatnak, de nem megengedettek.

11., Beszállítókkal való partnerkapcsolat

- Az "Egy csónakban evezünk" elv érvényre juttatása és az összhang kialakítása a beszállítókkal a kölcsönös előnyösségen alapul. A beszállítókat ugyanúgy ösztönözni kell arra, hogy folyamatosan fejlesszék a tevékenységüket, növeljék termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét és így hosszútávon a nyereségüket is.

Számítógép architektúrák -SZSZK21

Tárolókezelés
-------------

- A háttértárakat és a lassú perifériákat önálló vezérlőegységekkel és átmeneti puffer tárolókkal kell ellátni, melyek biztosítják, hogy ezek az eszközök i/O műveleteket relatívan a processzortól függetlenül képesek legyenek végrehajtani.

- A tárolókezelés alapfeladata, hogy biztosítsa a processzor művelet-végrehajtásához szükséges adatokat, összehangolva a tároló hierarchia egyes szintjein lévő memóriaegységek működését.

- A tárolókezelés feladatainak megoldását a számítógépek tároló kezelő hardware egysége az MMU (Memory Management Unit) biztosítja.

-> Az MMU lehet a processzorba beépített áramkörökből álló egység, de lehet önálló hardware elem is.

Lemezgyorsító tárak
-------------------

- A mágneslemezes háttértárak elérési ideje jóval nagyobb a memóriához képest.-> Az adatok írása/olvasása a háttértárolóra lassú. -> Megoldás: a mágnes lemez és a memória közé be kell iktatni egy gyorsító cache-tárat.

-> Ha feltételezzük, hogy a megneslemezről az egyszer már kiolvasott adatokat a processzor többször is fel fogja használni, akkor a gyorsító cache-puffer beiktatásával a processzornak kevesebb számú esetben kell közvetlenül a lemezről kiolvasni adatokat.

A gyorsításnak két fajtája van:

1., Gyorsítás programmal (software-es gyorsítás)

- A program az operációs rendszer részét képezi. -> A lemezgyorsító tárrészt a főtárból (RAM) kell kijelölni.


2., Gyorsítás hardware eszközzel

- Előnyösebb és sokkal hatékonyabb megoldás. Általában már minden merevlemez interface tartalmaz egy a merevlemez vezérlőelektronikájával egybekötött több tíz Mbyte kapacitással rendelkező hardware gyorsító tárat.

a., A Hardware gyorsító lenyege:

- Írásnál: a processzor által lemezre írandó adatokat a gyorsító vezérlője fogadja, és letárolja a cache-ben, valamint visszaigazolja a processzornak a lemezművelet végrehajtását. Ezután kezdi meg a vezérlő az adatok kiírását a lemezre és ez idő alatt a processzor folytathatja a munkáját.

- Olvasásnál: a gyorsító vezérlője megviszgálja, hogy az adatok megtalálhatóak-e a cache-ben. Ha igen, akkor az adatokat közvetlenül a cache-ből továbbítja, lemezművelet nélkül. Ha nem, akkor a lemezről a cache-be olvassa, de nem csak az aktuális adatot, hanem a lokalitás értelmében egy egyész blokkot. -> szükség lehet ezekre az adatokra is

Memória hierarchia a számítógépben
----------------------------------

1., Regiszter
2., Cache
3., Főtár (RAM)
4., Háttértár cache
5., Háttértár
6., Adatmentő, illetve továbbító tárolók (CD, DVD, stb.) -> semmiképp nem sorolható ide az SSD


Társzervezés
------------

- Egy program végrehajtásához a megfelelő programrészeknek és az általuk feldolgozandó adatoknak a főtárban kell lenniük. Mivel az aktuálisan nem futó programoknak nem kell a főtárban lenniük, így azok a háttértárolóm helyezkednek el, és csak akkor kerülnek ki a főtárba, ha éppen szükség van rájuk.

1., Virtuális tárkezelés

- A virtuális tárkezelés lényege, hogy a processzor teljes címzési tartománya tulajdonképpen egy háttértároló területet jelent. Ennek a virtuális tárolónak csak egy része helyezkedik el az operatív tárolóban, ahonnan a felhasználó futtat. A felhasználó nem látja a háttértár és az operatív tár közötti átviteleket, ezért úgy látja, mintha a processzor teljes címzési tartománya rendelkezésére állna. Egy tárkezelő egység (MMU) nyilvántartja, hogy az információ hol helyezkedik el, és a virtuális címet az operatív tároló fizikai címévé alakítja át, ha a keresett információ a tárolóban van. Ha a kersett információ nincs a tárolóban, akkor a behozatalát kezdeményezi a háttértárolóról. Ezt az átvitelt az operációs rendszer virtuális tárkezelő része hajtja végre.


===> Virtuális memória
----------------------

- Az operációs rendszer vagy a számítógép hardware-e által nyújtott szolgáltatás, amit általában egy külső tárolóterület igénybevételével, a futó programok számárabiztosítja, hogy a program végrehajtáskor a központi vagy operatív memória fizikai korlátai észrevétlenek legyenek.


A virtuális tárkezelés és a cache működési elvének különbségei
--------------------------------------------------------------

1., A cache és az operatív tár viszonya

- A különböző cache blokkok leggyakrabban egy programhoz tartoznak
- A cache miss-t a hardware kezeli
- A cache nagysága elméletileg független a processzor címterétől
- A cache kizárólagosan a tárkezelés céljára szolgál, a programok nem látják

2., Az operatív tár és a virtuális tár viszonya

- Egy programfolyamat egyidejűleg más programfolyamatokkal együtt fut-> minden folyamathoz önálló virtuális tárterület tartozik
- Ha egy blokk nincs a főtárban (blokkhiba) akkor ezt az operációs rendszer kezeli
- A címtartományt meghatározza a virtuális tár nagysága
- A mágneslemezen a virtuális táron kívül más adatállományok is megtalálhatók.

Hálózatok- VoIP- ÁRG 11K

VoIP - Voice Over Internet Protocol
-----------------------------------

- Történelmi szinten az első "voip" technológia 1973-ra tehető. ARPANET - Network Voice Protocol

- IP alapú telefonálásról van szó, ami azt jelenti, hogy minden olyan hálózatban működik, amelyen IP csomagok formájában zajlik a kommunikáció.

-> Ha pl. egy belső számítógépes hálózatban VoIP-ot szeretnénk, akkor általában nincs szükség újabb hálózati infrastruktúra kiépítésére.

- VoIP nem garantálja a csomagok megérkezését, nem rendelekezik ún. QoS-el. (Quality of Service - szolgáltatás minőség).

- Fontos a sávszélesség, fel és letöltés egyaránt -> ADSL használatakor nehezebb üzemeltetni.

- Tűzfal és NAT-on való átjutás is problémás.

- Nagy előnye, hogy bármilyen internet kapcsolaton keresztül tud működni, ha megfelelő a sávszélesség.

- Nem kell helyhez kötötten telefonálnunk, mint pl egyéb vezetékes telefonszolgáltatónál.

- Komoly előnye még, hogy olyan mobil eszközökön, ahol lézetik ún. "Wifi- Voip", ami gyakorlatilag GSM protkollok segítségével kommunikál, ott bármilyen WiFi hálózatra csatlakozva lehet telefonálni. Pl.: reptér nyílt wifi-je, kv-zók nyílt wifi-je, stb.

- Protokollok: 

- H.323 és a SIP (Session Initation Prot.) -> általában ezen keresztül történik a kommunikáció egy általános voip rendszerben. (kb. 80 kbyte/sec le -és feltöltésre van szükség hozzá.)

- SCCP - Cisco saját protokollja ->Skinny Client Control Protocol

- CorNet IP - Siemens

- Skype - saját titkos p2p protokollja van. 

- Hátránya még, hogy nem tudunk azonnal segítséget kérni, mivel a szolgáltatás nem helyhez kötött.

- Magyarországon, ha egy voip szolgáltatóval kötünk zerződést, akkor a szolgáltató a 21-es körzetből tud telefonszámot osztani nekünk.