2013. szeptember 12., csütörtök

MT21 - Szerzői jogok II.

A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.39
(2)40 A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.41
(3)42 A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5)43 Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.44
(6)45 Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7)46
23/A. §47 (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5)48 A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év november 1. napján esedékes.
A nyilvános előadás joga
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3)49 Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1)50 Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.51
(2)52
(3)53 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) előadására.
(4)54 Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.55
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.56
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.57
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.58
(2)59 A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.60
(3)61 Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett kódoldóval lehetséges.62
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.63
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.64
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.65
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.66
27. §67 (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.68
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b)69 a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3)70 A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.71
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2)72 A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.73
(3)74 A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.75
(4)76 A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5)77 Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.

(6)78 A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.

2013. szeptember 10., kedd

SZSZK21 - Számítógép-architektúrák

Számítógép architektúra
-----------------------

A számítástechnikában a számítógép-architektúra a számítógép tágabb értelemben vett felépítésére vonatkozik.

Magát az Architektúra kifejezést az IBM vezette be, egy olyan szintű kompatibilitás jelzésére, amely szerint a méreteiben különböző, de azonos utasításkészlettel dolgozó családra jellemző.

Alapesetben a köznyelv a számítógép felépítését 2 részre osztja, hardware-re és software-re. A számítógép-architektúrák ezeket a részeket további szintekre bontják. Ezt hívjuk 6 rétegű struktúrális vagy 6 rétegű architektúrák szintjeinek.

0.szint, a digitális logika szintje. Ezen a szinten a logikai kapuáramkörök, regiszterek, illetve a belőlük felépített logikai hálózatok helyezkednek el.

1.szint, a microarchitektúra szinje, Itt találhatóak a lokális memóriaként használt regiszterblokkok, a műveletvégző egység (ALU - Arithmetic Logical Unit), valamint az adatok áramlását biztosító adatutak vagy buszok. Ezen a szinten jellenek meg az adatút vezérlését végző mikroprogramok.

2.szint, az utasításrendszer architektúra szintje, ezt a szintet ISA (Instruction Set Architecture) szintnek is nevezik. Ez valójában a gép utasításrendszerének a megvalósítása.

3.szint, az operációs rendszer szintje

4.szint, az assemblerszint

5.szint, a problémaorientált nyelvek szintje


---------------------
Számítógép rendszerek
---------------------

Processzorok
------------

A processzor (CPU - Central Processing Unit - központi vezérlő egység) a számítógép azon egysége, amely tartalmazza az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérlő áramköröket. A CPU az alaplapon helyezkedik el, és annak ő a legfontosabb része.

1., A CPU felépítése

Egyes processzorok felépítésében jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, de mindegyikre jellemzőek a következő architektúrális építőelemek:

- vezérlőegység (CU = Control Unit)
- aritmetikai és logikai egység (ALU)
- regiszterkészlet
- buszillesztő egység (BIU - Bus Interface Unit)
- címszámító és védelmi egység (AU - Address Unit)
- belső gyorsítótár (L1 Cache)

a., ALU - Aritmetikai és logikai egység

Az ALU a CPU-n belül az utasítás kódokban előírt számítási és logikai műveleteket végzi el. Általában egyszerű bináris számokkal végzett műveletek elvégzésére alkalmas. (Pl., összeadás, Bool algebra műveletek elvégzése, komplemes képzés, valamint adatok léptetése bitenként jobbra vagy balra). Minden egyéb számítási művelet, amelynek elvégézése a CPU feladata, felbontható az előbb felsorolt alapműveletekre. A legegyszerűbb esetben is fixpontos bináris összeadóból, komplemens képzőből, léptetőregiszterből és logikai műveleteket végző részből áll.
Az aritmetikai egyég működéséhez a következő két regiszter mindig hozzátartozik:

1., AC - Accumulator Register, mely a művelet végrehajtásnál az adatok átmeneti tárolására szolgál. (Az adatokat a oricesszor esetében operandusoknak hívjuk)

2., FLAG regiszter, ami egy állapotjelző regiszter, amelyben a végrehajtott utasítás következtében megváltozott állapotok kerülnek bitenként kódolásra.

b., Vezérlő egység

A vezérlő egységnek az a feladata, hogy programban lévő utasítások alapján a teljes számítógép részegységeit irányítsa. (pl. memória, háttértárak, alu, perifériák)
A vezérlő egység, az utasítás regsizterben (IR) megjelenő utasítás értelmezésével , vezérlő jeleket ad ki a processzor belső és számítógép külső részegységeinek irányítására. A belső vezérlő jelek az aritmetikai egység működését és a regiszterek között adat itak nyitását illetve zárását irányítják. Ez a vezérlés a műveleti vezérlés.

A műveleti vezérlés működései:

- közvetlenül az ún. "huzalozott logikával", a dekódolás hatására, a vezérlő egység minden utasításhoz külön megvalósított bonyolult digitális áramköri rendszer segítségével állítja be a gép egyes részeinek állapotát.

- történhet közvetett, mikroprogramozott módon, ami azt jelenti, hogy az utasítás műveleti kódja elindít egy kis méretű, elemi vezérlési lépéseket tartalmazó mikroprogramot és ennek segítségével vezérli a gép egyes részeinek állapotát. A mikroprogram a mikroprogramtárban található, amely csak olvasható (ROM) tároló. A külső vezerlő jelek egyrészt a processzor és a memória, illetve az I/O eszközök közötti adatátvitelt irányítják.

A műveleti vezérlés szempontjából fontos regiszterek
----------------------------------------------------

- PC - Program Counter, amely a soronkövetkező utasítás tárolón belüli címét tartalmazza. (Intel processzoroknál ezt a regisztert IP-nek hívják - Instruction Pointer)

- IP - Instruction Pointer, amely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. Az ebben található műveleti kód alapján a vezérlőegység meghatározza az elvégzendő műveletet. (dekódolás)

SZF11K - Szoftvermenedzsment

Szoftvermenedzsment
-------------------

Szoftvertechnológia kialakulása

- Kiváltó oka: ipar fejlődése

Folyamat: ipar fejlődés -> szoftv.techn. fejlődés ->hardware fejlődés.

===> A szoftver maga is termékké vált.

A szoftvernek is léteznek hasonló tulajdonságai, mint bármilyen terméknek:

- minősége
- piaci értéke
- előállítási költsége
- előállítási határideje
- szolgáltatás funkciója

A szoftverek kategorizálása
---------------------------

1., Desktop alkalmazás

2., On-line alkalmazás

3., Hibrid alkalmazás


1., Desktop

- Ez egy telepített off-line alkalmazás.

- Tulajdonságai:

Pozitívumok:

- Nem szükséges Internet kapcsolat a futásához.
- gyors
- egyszerűbb és biztonságosabb a jogosultság kezelés
- könnyen létesít kapcsolatot a perifériákkal

Negatívumok:

- Erőforrásokat foglal a gépemen (helyet a merevlemezen, memória, stb.)
- helyhez kötött
- Verzió követés manuális
- helyben tárolja az adatokat -> esetleges vis major eset következik be, akkor adatvesztésünk van.

2., On-line

- Működése általában egy server-kliens kommunikáción alapul. Általában ebben az esetben a software magán a serveren fut, és a kliensek helyi hálózaton, illetve Interneten keresztül férnek hozzá.

Pozitívumok:

- Nem foglal erőforrásokat
- nincs helyhez kötve
- Az on-line kommunikáció, verzió követés, illetve frisítés adott
- nem helyben tárolja az adatokat, így egy esetleges  rendszerösszeomlás, vagy kliens oldali hardware hiba nem veszélyezteti az adatokat.
- paltform független

Negatívumok:
- lassabb futást eredményez
- hálózati kapcsolatot igényel
- nehezen létesít kapcsolatot a perifériákkal

3., Hibrid

- Ebbe a csoportba tartoznak azok a programok, amelyek számítógépre telepítve üzemelnek, de adataikat nem az őket futtató klienseken tárolják, hanem a távoli kiszolgálón. Vannak olyanok, amelyek időszakosan a kliensen tárolják az adatokat és bizonyos időközönként szinkronizálnak a távoli szerverrel.


===> A környezet kiválasztása a platform és a programozási nyelv kiválasztásához ad segítséget. A platform választás felvet liszenszelési kérdéseket is.

GPL / GNU
---------
General Puplic Licence - általános nyilvános liszensz

"GNU" is Not Unix

Free Software Foundation által kiadott programok általában a GPL/GNU alá tartoznak.

A GPL szabályozza, hogy a szabad szoftvereket, hogyan lehet terjszteni, másolni.

Meghatározza, hogy hol lehet elérni a program forráskódját, hogyan és milyen feltételekkel lehet azt módosítani, illetve felhasználni további programozási céllal.

Megjegyzés: open source -> nyílt forrású

Példa:

Desktop -> lehet GPL és leht fizetős Microsoft környezet is, általában a desktop programok a legelterjedtebb Microsoft-os platformon működnek.

On-line alkalmazások -> 

1., Microsoft a környezet -> pl., asp.NET, adatbázis motor -> MS SQL
2., GPL Linux disztribúció -> pl., PHP -> MySQL

Hibrid alkalmazások

-> Leginkább Microsoft környezet, ahol desktop alkalmazások futnak, és helyi hálózatban vagy távoli szerveren fut általában egy MS SQL server, ami az adatokat tárolja. Az MS SQL irodai csomaggal (Office-al) együttműködve nagyon hatékony kombináció, mert automatikusan képes az MS SQL Server riportolni adatokat office alkalmazások számára. -> Ütemezett feladatként is képes a riportok előállítására.

- Hibrid alkalmazás létezhet Linux alatt is, ahol hasonló módon lehet riportolni, úgyn. cron munkák segítségével. (Cron-ok egyfajta batch script-eknek foghatók fel, melyek bizonyos ütemezés szerint futnak le.)

==> Jó megoldás Linux-ra a Zentyal disztibúció.

roszlergeza.blogspot.hu







2013. szeptember 9., hétfő

SZSZK 21 - Ubuntu

GPL (General Public License - általános nyilvános liszensz)

GNU ("GNU" Is Not Unix)

Célja: garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát -> biztosítja a szabad szoftver felhasználását mindenki számára.

- Minden Free Software Foundation által kiadott program a GPL alá tartozik.

- Az ilyen programok publikálása engedélyezett, amennyiben a szerzői jogok közlésekor meghatározzzuk, hogy GPL alá tartoznak.

- !!! A szabad szoftver nem azt jelenti, hogy a szoftvernek nincs ára !!! -> A GPL csak azt garantálja, hogy a szoftver szabadon másolható illetve terjeszthető. Ezenkívül a GPL általában még lehetőséget ad arra, hogy a forráskódot elérjük, a programot szabadon módosíthatjuk, a program bizonyos részeit felhasználhassuk újabb szoftverek létrehozásához.

Jogok védelme

1., A szoftver szerzői jogai

2., A licenc védelmét kell garantálni -> ami jogalapot biztosít a szoftver másolására és terjesztésére

Fontos meghatározni, hogy az így előállított program nincs garancia. -> Sokan módosítják, így publikussá kell tenni, hogy ki az eredeti szerző, és hogy a mások által okozott hibákért az eredeti szerző nem okolható.

Linux disztribúciók
-------------------

Ubuntu 

- Ez a kiadás egyfajta előtesztelője a Debian kiadásoknak.

LTS -> Long Term Support

Zentyal

UHU

SuSe

Red Hat

Debian

stb.



Ubuntu Server telepítése (12.04 LTS)
------------------------------------

- Telepítési folyamat
- Telepítés során felmerülő technikai kérdések (LVM, SWAP, stb.)
- Csomagok, szolgáltatások telepítése
- Update-ek

- A Linux könyvtárszerkezete
- Parancsok
- Hálózat manuális beállításai
- File kezelő
- Szolgáltatások
- Open SSH
- FTP server
- LAMP 
- File server
- Mail server
- Webmin ->admin panel


Telepítés

1., Partícionálás

LVM -> logikai kötetek
Swap -> olyan mint a virtuális memória 
sda -> partíció (ext filerendszerrel)

fdisk/mbr

2013. június 7., péntek

html css kódok

@charset "utf-8";
body {
margin:20px 30px 40px 25px;
background-color:#FFFF99;
}
body,td,th {
font-family:Comic Sans MS;
color:indianred;
font-size:16px;
}
h1 {
text-align:center;
}
p {
text-align:justify;
letter-spacing:5px;
border:2px solid white;
}
.lista {
list-style-type:decimal-leading-zero;
}
#listaelem {
list-style-type:katakana;
}
#bekezdes {
color:white;
background-color:#000;
border:1px solid white;
}
#bekezdes:hover {
color:#000000;
background-color:white;
border:1px solid black;
cursor:pointer;
}
a {
text-decoration:none;
color:orange;
}
a:hover {
text-decoration:none;
letter-spacing:5px;
color:lime;
}
a:active {
text-decoration:none;
color:black;
}
a:visited {
text-decoration:none;
color:#CCC;
}
.bekezdes1 ul li{
list-style-type:none;
}












<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8" />
<title>HTML formázása CSS-el</title>
<link href="style.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
</head>

<body>
<h1>Főcim</h1>
<p>
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Cras consequat condimentum eros, a semper orci gravida ut. In pretium fermentum nunc vel malesuada. Nam ac enim est, eget suscipit purus. Maecenas tempus nunc sit amet tortor rutrum id fermentum massa laoreet. Nunc laoreet, ipsum eu lobortis varius, dolor nisl pharetra est, in suscipit mauris orci a eros. Aenean metus arcu, consectetur et interdum id, pharetra tincidunt neque. Nulla sapien libero, dictum sed hendrerit id, aliquam non nibh. Morbi massa turpis, aliquam sit amet tempus non, imperdiet et est. Vestibulum scelerisque sapien sit amet arcu accumsan eu dapibus elit vehicula. Suspendisse sagittis consequat tincidunt. Nulla facilisi.
</p>
<ul class="lista">
<li>Első</li>
    <li id="listaelem">Második</li>
    <li>Harmadik</li>
 </ul>
 <ul class="lista">
<li>Első</li>
    <li>Második</li>
    <li>Harmadik</li>
 </ul>
 <p id="bekezdes">
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Cras consequat condimentum eros, a semper orci gravida ut. In pretium fermentum nunc vel malesuada. Nam ac enim est, eget suscipit purus. Maecenas tempus nunc sit amet tortor rutrum id fermentum massa laoreet. Nunc laoreet,

ipsum eu lobortis varius, dolor nisl pharetra est, in suscipit mauris orci a eros. Aenean metus arcu, consectetur et interdum id, pharetra tincidunt neque. Nulla sapien libero, dictum sed hendrerit id, aliquam non nibh. Morbi massa turpis, aliquam sit amet tempus non, imperdiet et est. Vestibulum scelerisque sapien sit amet arcu accumsan eu dapibus elit vehicula. Suspendisse sagittis consequat tincidunt. Nulla facilisi.
</p>
<div class="bekezdes1">
 <ul>
<li>Első</li>
    <li>Második</li>
    <li>Harmadik</li>
 </ul>
</div>
<a href="http://www.google.hu" title="Google" target="_blank">Google</a>
 </body>
</html>

Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott HTML CSS3 tanfolyamunkat!

2013. június 6., csütörtök

MT11 - Szerzői jog

II. Fejezet
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
(3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. §12 A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2)13 A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
III. Fejezet
VAGYONI JOGOK
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1)14 A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.15
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
(7)16 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze,17 és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
19. § (1)18 A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
20. § (1)19 A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.20
(2)21 Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.22
(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek, előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
(4)23 Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(7)24 A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
21. § (1)25 Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.26
(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön jogszabály állapítja meg.27
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg.28 A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.29
(4)30 Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.31
(5)32 A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.
(6)33 A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
(7)34 A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg.
(8)35 A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
22. § (1)36 Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.37

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.38