Animációkészítés
----------------
- Az animációk hasonlóak, mint a filmek. Képkockák megfelelően gyors vetítéséből ered az az érzetünk, hogy valamilyen folyamatos mozgás történik. A különbség abban rejlik, hogy a számítógépes animációnal lehetőségünk van mozgásokat modellezni.
Alapfogalmak
- TimeLine -> idővonal, amin az animáció zajlik
- Frame -> az animáció egy kockája, általában itt zajlik a modellezés
- KeyFrame -> Az animáció fix pontjai, olyan kockák, amin mi határozzuk meg, hogy mit akarunk látni.
- FrameRate -> lejátszás sebessége, mértékegysége: FPS (frame/sec) -> azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hány db képkocka kerül lejátszásra
Adobe Flash
-----------
- Macromedia volt az eredeti gyártó.
- A Flash egy vektorgrafikus program.
- A Flash saját dokumentum formátuma: *.fla -> ez a file nem publikus formátum, ezt csak a Flash használja.
Publikálási formátumok:
1., Flash Movie -> *.swf
2., HTML -> ilyenkor készít egy html doksit és beleágyazza az swf file-t.
3., GIF -> Animated GIF (max. 256 színt tárol)
4., QuicTime Movie -> *.mov
stb.,
5., Windows Projektor -> .exe (ez minden előfeltétel nélkül mozgatható, mert minden olyan gépen működik, ahol .exe file-ok futtathatóak (hatalmas méretű)
6., Macintosh Projektor -> .app (régi verziókban *.hqx)
Exportálni is lehet akövetkező formátumokat:
1., Flash Video -> *.flv
2., Windows AVI -> *.avi
A Flash CS3-tól kezdve a beimportált .jpg képek tömörítéséhez a JPEG2000 tömörítési eljárást használja, ami garantálja a raszteres objektumok kis méretét.
- Sok esetben a Flash-t úgyn. mozgó hirdetések (bannerek) megalkotására használják.
- A bannereknek léteznek szabványos méreteik:
- álló: 120x240 px
- fekvő: 468x60 px
- Azokon a helyeken, ahol szabvány szerint alkalmaznak bannereket, ott minden banner maximális foglalási mérete 30 kbyte lehet.
A Flash-nek van egy saját programozási nyelve: ActionScript
- Az AS futásához, csak úgy, mint minden más nyelvnél szükség van egy úgyn. FrameWork-re, ami egyfajta futási környezet.
Az alapértelemezett framework FlashPlayer.
Lézetik három verzió ActionScriptből:
1.0 - Framework: Flash Player
2.0 - Framework: Flash Player
3.0 - Frameworkből van kettő: - desktop program - Adobe AIR
- mobile program - Flash Lite
- Az action script a javascript nyelvből lett kialakítva. Vannak olyan Flash animációk, amelyeket külső js file-okkal tudunk vezérelni.
- A Flash megkülönböztet alapobjektumokat és kiemelt objektumokat. A kiemelt obejktumokat szimbólumoknak (Symbols) hívjuk. Ezekkel a kiemelt objektumokkal több funkcionalitást érünk el.
A szimbólumoknak 3 típusa van:
- Graphic
- MovieClip
- Button
(Megjegyzés:
A Flash a dokumentumot Stage-nek hívja.
Gyorsbillentyűk:
F5 - egy kocka beszúrása
F6 - előző kulcskocka másolása
F7 - üres kulcskocka beszúrása
F8 - Szimbólummá konvertálás
F9 - Action paletta megjelenítése
CTRL+L, vagy F11, vagy a Window menü -> Library parancsa hívja meg a Library-t, ami egy belső tároló a Flash dokumentumon belül. Ebben a tárolóban helyezünk el minden olyan objektumot, amit az animáció készítés során felhasználunk. Pl. ha beszúrúnk egy képet, akkor azt a library-ben tároljuk.)
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott Flash tanfolyamunkat!
2013. szeptember 13., péntek
SZSZK21 - Számítógép architektúrák II.
c., Regiszterkészlet
A regiszterek gyors írható és olvasható munkatárak. A különböző regiszterek szigorúan meghatározott feldatokhoz vannak hozzárendelve, emiatt korlátozott funkció betöltésére alkalmasak. A belső sínrendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a processzor más részeivel. Ezek a számítógép leggyorsabb adattárai. A regiszterkészlet processzorfüggő. A regsizterkészlet bizonyos elemei a felhasználók által közvetlenül hozzáférhető, de vannak olyan részei, amelyeket a felhasználó nem érhet, azokat csak maga a processzor használhatja. A regiszterek a processzor különböző részein, vagy önállóan, tömbökbe szervezetten fordulnak elő.
- A processzor regszterei a felhasználói porgramok szempontjából három kategóriába sorolhatóak:
1., Rendszerregiszterek -> amelyek a felhasználói proramok számára nem láthatók, nem elérhetők. Pl., Intruction Pointer regiszter
2., Speciális célú regiszterek -> amelyek a felhasználói programokban csak meghatározott utasításokban szerepelhetnek. Ilyen regiszter pl. a FLAG vagy a státuszregiszter.
3., Általános célú regiszterek ->amelyeket a felhasználói programok korlátozás nélkül használhatnak.
- Regiszterek fajtái:
1., Akkumulátor regiszter (AC), az aritmetikai és logikai műveletek operandusait tárolja. A részeredmények tárolására is alkalmas, minden műveletben részt vesz. Vannak olyan architektúrák, ahol az AC helyett regsiztertömböket alkalmaznak, amelykben akár 512 regiszter is lehet, így a számítás gyorsasága előidézhető.
2., Utasításregiszter (IR), A vezérlőegységhez tartozó regiszter, amelyben a memóriából kiolvasott utasítás tárolódik, amíg a CU az utasítás műveleti jelrésze alapján meghatározza az elvégzendő műveletet és elindítja a vezérlőegységen keresztül.
3., Utasításszámláló regiszter (PC, IP) A soron következő utasítás címét trárolja. Az utasításszámláló tartalmát a program maga is változtathatja, a problémamegoldás az utasításkódok címeinek sorrendjében megy végbe. Működése tehát: az utasításszámláló által címzett első memóriarekesz elérésekor kiolvasunk a memóriából egy utasításkódot, így az utasításszámláló tartalma egy utasításhossznak megfelelően nő, és így a memória azon rekeszét címezi, amelyben a program szerinti következő utasításkód található.
4., Bázis (cím) regiszter (BR), az operandusok címzéséhez felhasznált regiszter, amely nem általános használatú. A báziscím egy alapcím, amelyhez viszonyítva adhatjuk meg az utasításban az operandus helyét. Ilyen megoldást nem minden processzornál használnak.
5., Indexregiszterek
Ez a típus sem található meg minden processzorban, ezek is az opereandusok címzését segítik elő, különösen adatsorok feldolgozásánál.
6., Állapot regiszterek, vezérlő regiszterek, Egy vagy több regiszteren belül tárolnak vezérlő és ellenőrző jeleket. Az állaot regiszter egyes bitjei az ALU művelet végrehajtésénak eredménye alapján kapnak automatikusan értéket. Jellegzetes állapotbitek:
- előjelbit - S (sign)
- nulla bit - Z (zero)
- túlcsordulás bit - O (overflow)
- átvotelbit - C (carry)
- félbyte átvitelbit - H (half)
- megszakításbit - I
- paritásbit - P
d., Busz interfész egység (BIU)
- Biztosítja a processzor kapcsolódását a külső sínredszerhez.
e., Címszámító és védelmi egység
- Feladata a program utasításokban található címek leképzése a főtárban található fizikai címeire és a tátoló védelmi hibáinak felderítése.
f., Belső sínrendszer
- A CPU-n belüli adatforgalmat lebonyolító áramkör összessége.
g., Belső gyorsító tároló
- L1 cache a főtárból kiolvasott adatok és utasítások átmeneti tárolására szolgál.
A processzorok üzemmódjai és állapotai
--------------------------------------
A proceszornak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a proramok biztonságos működtetése miatt van szükség.Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
Egyes processzoroknál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A priviligizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat is, melyek felhasználói üzemmódban tilosak.
- Általánosságban példaként vizsgáljuk az Intel processzorok négy üzemmódját:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-as processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók változatlan formában képesek legyenek régi (pl. DOS-os) programok futtatására. Ebben az esetben a CPU 8086-as emulációval működik, azaz a felhasználói program úgy látja, hogy a program 8086-as processzoron fut. (pl. 32bit regiszternek csak az alsó 8 bitjét engedi használni, így az utasítás készlet is ennek megfelelően csökkentett.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a 32 bites architektúra összes lehetősége, ezért a teljesítmény ebben az üzemmódban a legnagyobb. Ez az üzemmód multitasking.
3., Védett valós üzemmód -> ebben az üzemmódban a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer attól még 32 bites verzióban fut. (ilyen eset, amikor egy dos vagy win95 alkalmazást indítunk egy külön ablakban)
4., Rendszermenedzselő üzemmód (SMM - System Management Mode) - független az operációs rendszertől és az alkalmazásoktól és egyben a processzor energiatakarékos üzemmódja.
A regiszterek gyors írható és olvasható munkatárak. A különböző regiszterek szigorúan meghatározott feldatokhoz vannak hozzárendelve, emiatt korlátozott funkció betöltésére alkalmasak. A belső sínrendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a processzor más részeivel. Ezek a számítógép leggyorsabb adattárai. A regiszterkészlet processzorfüggő. A regsizterkészlet bizonyos elemei a felhasználók által közvetlenül hozzáférhető, de vannak olyan részei, amelyeket a felhasználó nem érhet, azokat csak maga a processzor használhatja. A regiszterek a processzor különböző részein, vagy önállóan, tömbökbe szervezetten fordulnak elő.
- A processzor regszterei a felhasználói porgramok szempontjából három kategóriába sorolhatóak:
1., Rendszerregiszterek -> amelyek a felhasználói proramok számára nem láthatók, nem elérhetők. Pl., Intruction Pointer regiszter
2., Speciális célú regiszterek -> amelyek a felhasználói programokban csak meghatározott utasításokban szerepelhetnek. Ilyen regiszter pl. a FLAG vagy a státuszregiszter.
3., Általános célú regiszterek ->amelyeket a felhasználói programok korlátozás nélkül használhatnak.
- Regiszterek fajtái:
1., Akkumulátor regiszter (AC), az aritmetikai és logikai műveletek operandusait tárolja. A részeredmények tárolására is alkalmas, minden műveletben részt vesz. Vannak olyan architektúrák, ahol az AC helyett regsiztertömböket alkalmaznak, amelykben akár 512 regiszter is lehet, így a számítás gyorsasága előidézhető.
2., Utasításregiszter (IR), A vezérlőegységhez tartozó regiszter, amelyben a memóriából kiolvasott utasítás tárolódik, amíg a CU az utasítás műveleti jelrésze alapján meghatározza az elvégzendő műveletet és elindítja a vezérlőegységen keresztül.
3., Utasításszámláló regiszter (PC, IP) A soron következő utasítás címét trárolja. Az utasításszámláló tartalmát a program maga is változtathatja, a problémamegoldás az utasításkódok címeinek sorrendjében megy végbe. Működése tehát: az utasításszámláló által címzett első memóriarekesz elérésekor kiolvasunk a memóriából egy utasításkódot, így az utasításszámláló tartalma egy utasításhossznak megfelelően nő, és így a memória azon rekeszét címezi, amelyben a program szerinti következő utasításkód található.
4., Bázis (cím) regiszter (BR), az operandusok címzéséhez felhasznált regiszter, amely nem általános használatú. A báziscím egy alapcím, amelyhez viszonyítva adhatjuk meg az utasításban az operandus helyét. Ilyen megoldást nem minden processzornál használnak.
5., Indexregiszterek
Ez a típus sem található meg minden processzorban, ezek is az opereandusok címzését segítik elő, különösen adatsorok feldolgozásánál.
6., Állapot regiszterek, vezérlő regiszterek, Egy vagy több regiszteren belül tárolnak vezérlő és ellenőrző jeleket. Az állaot regiszter egyes bitjei az ALU művelet végrehajtésénak eredménye alapján kapnak automatikusan értéket. Jellegzetes állapotbitek:
- előjelbit - S (sign)
- nulla bit - Z (zero)
- túlcsordulás bit - O (overflow)
- átvotelbit - C (carry)
- félbyte átvitelbit - H (half)
- megszakításbit - I
- paritásbit - P
d., Busz interfész egység (BIU)
- Biztosítja a processzor kapcsolódását a külső sínredszerhez.
e., Címszámító és védelmi egység
- Feladata a program utasításokban található címek leképzése a főtárban található fizikai címeire és a tátoló védelmi hibáinak felderítése.
f., Belső sínrendszer
- A CPU-n belüli adatforgalmat lebonyolító áramkör összessége.
g., Belső gyorsító tároló
- L1 cache a főtárból kiolvasott adatok és utasítások átmeneti tárolására szolgál.
A processzorok üzemmódjai és állapotai
--------------------------------------
A proceszornak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a proramok biztonságos működtetése miatt van szükség.Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
Egyes processzoroknál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A priviligizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat is, melyek felhasználói üzemmódban tilosak.
- Általánosságban példaként vizsgáljuk az Intel processzorok négy üzemmódját:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-as processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók változatlan formában képesek legyenek régi (pl. DOS-os) programok futtatására. Ebben az esetben a CPU 8086-as emulációval működik, azaz a felhasználói program úgy látja, hogy a program 8086-as processzoron fut. (pl. 32bit regiszternek csak az alsó 8 bitjét engedi használni, így az utasítás készlet is ennek megfelelően csökkentett.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a 32 bites architektúra összes lehetősége, ezért a teljesítmény ebben az üzemmódban a legnagyobb. Ez az üzemmód multitasking.
3., Védett valós üzemmód -> ebben az üzemmódban a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer attól még 32 bites verzióban fut. (ilyen eset, amikor egy dos vagy win95 alkalmazást indítunk egy külön ablakban)
4., Rendszermenedzselő üzemmód (SMM - System Management Mode) - független az operációs rendszertől és az alkalmazásoktól és egyben a processzor energiatakarékos üzemmódja.
2013. szeptember 12., csütörtök
IRG11 - Hálózati eszközök
Hálózati eszközök, feladataik
-----------------------------
1., Ethernet kártya
Jellemzői: sebesség (100 MB, Gigabit-es = 1000 MB)
- Extra: Boot ROM
- ATX szabvány -> folyamatos tápellátást biztosít bizonyos eszközök számára, kikapcsolt állapotban is.
==> a tápnak köszönhetően létezik az ún. WAKE ON LAN
(megjegyzés: alaplapon engedélyezve legyen bios szinten, valamint, ha egyéb eszközökön kersztül akarjuk ezt végrehajtani, akkor azokon az eszközökön is engedélyezni kell a szolgáltatást.)
2., HUB
a., passzív hub -> módosítás nélkül továbbítja a jelet
b., aktív hub -> a megkapott jelet felerősíti és úgy továbbítja (Repeater)
3., Bridge
- Általában különböző teljesítményű hálózatokat köt össze. (sebesség)
4., Switch
- Technikailag azért fejlettebb, mint a hub, illetve a bridge, mert ebben az eszközben publikálták először az ún. ASIC áramköri megoldást.
- Önmagában is repeater.
- Leteznek belőle saját Firmware-es kiadások, melyeket mendzselhető switch-eknek nevezünk.
5., Access Point (AP)
- három üzemmódja létezik:
1. Bridge mód -> a wireless és a wired hálózatok összekötésére használjuk, abban az esetben, ha a két hálózat között jelentős sebességbeli különbség van. Használható egszerű sebesség kiegyenlítőnek is, wired-wired kapcsolat illetve wireless-wireless kapcsolat esetén is.
2. Repeater mód -> ezt akkor használjuk, ha wifi távolságokat szeretnénk növelni. Ilyen esetben megkeressük az adott wifi hálóat azon pontját, amelyben a jel gyenge, és abban a pontban helyezünk el egy AP-ot repeater módban.
3. Point to Point mód -> hasonló, mint a bridge mód, de ebben a módban csak wired-wireless hálózatot tudunk összekötni kiegyenlítés nélkül.
- Kiegészítő szolgáltatásként általában biztosítanak hozzá saját firmware-t, amelyet hasonlóan lehet konfigurálni böngészőn keresztül, mint a routereket. Itt lehetőségünk van arra, hogy az AP-kba épített saját DHCP funkciókat használjuk.
Megjegyzés:
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol
- Ha az AP dhcp-jét használjuk oly módon, hogy egy másik eszköz is dhcp szolgáltatást nyújt, azon a hálózaton, amelyet össze akarunk kötni az AP-vel, akkor az AP tudja, hogy a két alhálózat között NAT-olnia kell.
NAT - Network Address Translation - hálózati címfordítás
6. Router
- Útválasztó: feladata, hogy megkeresse egy hálózatban a két host kommunikációja között leggyorsabb (legoptimálisabb) utat. (TCP/IP segítségével.)
Megjegyzés:
TCP - Transmission Control Protocol -> kb. úgy kell elképzelni, mint a saját közlekedésünkben a KRESZ-t. Ez az a szabályrendszer, amely megmondja, hogy melyik csomag, mikor, merre mehet.
IP - Internet Protocol
IPv4 -> 32 bit -> 4,3 Millárd
--------------------------------
192.168.0.255
IPv6 -> 128 bit (2000-ben)
--------------------------------
8 részből áll
1 rész 4db karakter
A karakterek hexadecimálisan vannak megadva
- Általában ő a hálózat átjárója az Internet felé.
- Általában rendelkezik DHCP szolgáltatással
- Vannak olyan modellek, amelyek képesek Access Point módban is működni.
- Repeater is.
- Képes switch-ként funkcionálni.
-----------------------------
1., Ethernet kártya
Jellemzői: sebesség (100 MB, Gigabit-es = 1000 MB)
- Extra: Boot ROM
- ATX szabvány -> folyamatos tápellátást biztosít bizonyos eszközök számára, kikapcsolt állapotban is.
==> a tápnak köszönhetően létezik az ún. WAKE ON LAN
(megjegyzés: alaplapon engedélyezve legyen bios szinten, valamint, ha egyéb eszközökön kersztül akarjuk ezt végrehajtani, akkor azokon az eszközökön is engedélyezni kell a szolgáltatást.)
2., HUB
a., passzív hub -> módosítás nélkül továbbítja a jelet
b., aktív hub -> a megkapott jelet felerősíti és úgy továbbítja (Repeater)
3., Bridge
- Általában különböző teljesítményű hálózatokat köt össze. (sebesség)
4., Switch
- Technikailag azért fejlettebb, mint a hub, illetve a bridge, mert ebben az eszközben publikálták először az ún. ASIC áramköri megoldást.
- Önmagában is repeater.
- Leteznek belőle saját Firmware-es kiadások, melyeket mendzselhető switch-eknek nevezünk.
5., Access Point (AP)
- három üzemmódja létezik:
1. Bridge mód -> a wireless és a wired hálózatok összekötésére használjuk, abban az esetben, ha a két hálózat között jelentős sebességbeli különbség van. Használható egszerű sebesség kiegyenlítőnek is, wired-wired kapcsolat illetve wireless-wireless kapcsolat esetén is.
2. Repeater mód -> ezt akkor használjuk, ha wifi távolságokat szeretnénk növelni. Ilyen esetben megkeressük az adott wifi hálóat azon pontját, amelyben a jel gyenge, és abban a pontban helyezünk el egy AP-ot repeater módban.
3. Point to Point mód -> hasonló, mint a bridge mód, de ebben a módban csak wired-wireless hálózatot tudunk összekötni kiegyenlítés nélkül.
- Kiegészítő szolgáltatásként általában biztosítanak hozzá saját firmware-t, amelyet hasonlóan lehet konfigurálni böngészőn keresztül, mint a routereket. Itt lehetőségünk van arra, hogy az AP-kba épített saját DHCP funkciókat használjuk.
Megjegyzés:
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol
- Ha az AP dhcp-jét használjuk oly módon, hogy egy másik eszköz is dhcp szolgáltatást nyújt, azon a hálózaton, amelyet össze akarunk kötni az AP-vel, akkor az AP tudja, hogy a két alhálózat között NAT-olnia kell.
NAT - Network Address Translation - hálózati címfordítás
6. Router
- Útválasztó: feladata, hogy megkeresse egy hálózatban a két host kommunikációja között leggyorsabb (legoptimálisabb) utat. (TCP/IP segítségével.)
Megjegyzés:
TCP - Transmission Control Protocol -> kb. úgy kell elképzelni, mint a saját közlekedésünkben a KRESZ-t. Ez az a szabályrendszer, amely megmondja, hogy melyik csomag, mikor, merre mehet.
IP - Internet Protocol
IPv4 -> 32 bit -> 4,3 Millárd
--------------------------------
192.168.0.255
IPv6 -> 128 bit (2000-ben)
--------------------------------
8 részből áll
1 rész 4db karakter
A karakterek hexadecimálisan vannak megadva
- Általában ő a hálózat átjárója az Internet felé.
- Általában rendelkezik DHCP szolgáltatással
- Vannak olyan modellek, amelyek képesek Access Point módban is működni.
- Repeater is.
- Képes switch-ként funkcionálni.
MT21 - Szerzői jogok II.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.39
(2)40 A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.41
(3)42 A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5)43 Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.44
(6)45 Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7)46
23/A. §47 (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5)48 A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év november 1. napján esedékes.
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3)49 Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1)50 Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.51
(2)52
(3)53 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) előadására.
(4)54 Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.55
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.56
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.57
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.58
(2)59 A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.60
(3)61 Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett kódoldóval lehetséges.62
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.63
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.64
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.65
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.66
27. §67 (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.68
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b)69 a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3)70 A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.71
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2)72 A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.73
(3)74 A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.75
(4)76 A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5)77 Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6)78 A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.
2013. szeptember 10., kedd
SZSZK21 - Számítógép-architektúrák
Számítógép architektúra
-----------------------
A számítástechnikában a számítógép-architektúra a számítógép tágabb értelemben vett felépítésére vonatkozik.
Magát az Architektúra kifejezést az IBM vezette be, egy olyan szintű kompatibilitás jelzésére, amely szerint a méreteiben különböző, de azonos utasításkészlettel dolgozó családra jellemző.
Alapesetben a köznyelv a számítógép felépítését 2 részre osztja, hardware-re és software-re. A számítógép-architektúrák ezeket a részeket további szintekre bontják. Ezt hívjuk 6 rétegű struktúrális vagy 6 rétegű architektúrák szintjeinek.
0.szint, a digitális logika szintje. Ezen a szinten a logikai kapuáramkörök, regiszterek, illetve a belőlük felépített logikai hálózatok helyezkednek el.
1.szint, a microarchitektúra szinje, Itt találhatóak a lokális memóriaként használt regiszterblokkok, a műveletvégző egység (ALU - Arithmetic Logical Unit), valamint az adatok áramlását biztosító adatutak vagy buszok. Ezen a szinten jellenek meg az adatút vezérlését végző mikroprogramok.
2.szint, az utasításrendszer architektúra szintje, ezt a szintet ISA (Instruction Set Architecture) szintnek is nevezik. Ez valójában a gép utasításrendszerének a megvalósítása.
3.szint, az operációs rendszer szintje
4.szint, az assemblerszint
5.szint, a problémaorientált nyelvek szintje
---------------------
Számítógép rendszerek
---------------------
Processzorok
------------
A processzor (CPU - Central Processing Unit - központi vezérlő egység) a számítógép azon egysége, amely tartalmazza az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérlő áramköröket. A CPU az alaplapon helyezkedik el, és annak ő a legfontosabb része.
1., A CPU felépítése
Egyes processzorok felépítésében jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, de mindegyikre jellemzőek a következő architektúrális építőelemek:
- vezérlőegység (CU = Control Unit)
- aritmetikai és logikai egység (ALU)
- regiszterkészlet
- buszillesztő egység (BIU - Bus Interface Unit)
- címszámító és védelmi egység (AU - Address Unit)
- belső gyorsítótár (L1 Cache)
a., ALU - Aritmetikai és logikai egység
Az ALU a CPU-n belül az utasítás kódokban előírt számítási és logikai műveleteket végzi el. Általában egyszerű bináris számokkal végzett műveletek elvégzésére alkalmas. (Pl., összeadás, Bool algebra műveletek elvégzése, komplemes képzés, valamint adatok léptetése bitenként jobbra vagy balra). Minden egyéb számítási művelet, amelynek elvégézése a CPU feladata, felbontható az előbb felsorolt alapműveletekre. A legegyszerűbb esetben is fixpontos bináris összeadóból, komplemens képzőből, léptetőregiszterből és logikai műveleteket végző részből áll.
Az aritmetikai egyég működéséhez a következő két regiszter mindig hozzátartozik:
1., AC - Accumulator Register, mely a művelet végrehajtásnál az adatok átmeneti tárolására szolgál. (Az adatokat a oricesszor esetében operandusoknak hívjuk)
2., FLAG regiszter, ami egy állapotjelző regiszter, amelyben a végrehajtott utasítás következtében megváltozott állapotok kerülnek bitenként kódolásra.
b., Vezérlő egység
A vezérlő egységnek az a feladata, hogy programban lévő utasítások alapján a teljes számítógép részegységeit irányítsa. (pl. memória, háttértárak, alu, perifériák)
A vezérlő egység, az utasítás regsizterben (IR) megjelenő utasítás értelmezésével , vezérlő jeleket ad ki a processzor belső és számítógép külső részegységeinek irányítására. A belső vezérlő jelek az aritmetikai egység működését és a regiszterek között adat itak nyitását illetve zárását irányítják. Ez a vezérlés a műveleti vezérlés.
A műveleti vezérlés működései:
- közvetlenül az ún. "huzalozott logikával", a dekódolás hatására, a vezérlő egység minden utasításhoz külön megvalósított bonyolult digitális áramköri rendszer segítségével állítja be a gép egyes részeinek állapotát.
- történhet közvetett, mikroprogramozott módon, ami azt jelenti, hogy az utasítás műveleti kódja elindít egy kis méretű, elemi vezérlési lépéseket tartalmazó mikroprogramot és ennek segítségével vezérli a gép egyes részeinek állapotát. A mikroprogram a mikroprogramtárban található, amely csak olvasható (ROM) tároló. A külső vezerlő jelek egyrészt a processzor és a memória, illetve az I/O eszközök közötti adatátvitelt irányítják.
A műveleti vezérlés szempontjából fontos regiszterek
----------------------------------------------------
- PC - Program Counter, amely a soronkövetkező utasítás tárolón belüli címét tartalmazza. (Intel processzoroknál ezt a regisztert IP-nek hívják - Instruction Pointer)
- IP - Instruction Pointer, amely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. Az ebben található műveleti kód alapján a vezérlőegység meghatározza az elvégzendő műveletet. (dekódolás)
-----------------------
A számítástechnikában a számítógép-architektúra a számítógép tágabb értelemben vett felépítésére vonatkozik.
Magát az Architektúra kifejezést az IBM vezette be, egy olyan szintű kompatibilitás jelzésére, amely szerint a méreteiben különböző, de azonos utasításkészlettel dolgozó családra jellemző.
Alapesetben a köznyelv a számítógép felépítését 2 részre osztja, hardware-re és software-re. A számítógép-architektúrák ezeket a részeket további szintekre bontják. Ezt hívjuk 6 rétegű struktúrális vagy 6 rétegű architektúrák szintjeinek.
0.szint, a digitális logika szintje. Ezen a szinten a logikai kapuáramkörök, regiszterek, illetve a belőlük felépített logikai hálózatok helyezkednek el.
1.szint, a microarchitektúra szinje, Itt találhatóak a lokális memóriaként használt regiszterblokkok, a műveletvégző egység (ALU - Arithmetic Logical Unit), valamint az adatok áramlását biztosító adatutak vagy buszok. Ezen a szinten jellenek meg az adatút vezérlését végző mikroprogramok.
2.szint, az utasításrendszer architektúra szintje, ezt a szintet ISA (Instruction Set Architecture) szintnek is nevezik. Ez valójában a gép utasításrendszerének a megvalósítása.
3.szint, az operációs rendszer szintje
4.szint, az assemblerszint
5.szint, a problémaorientált nyelvek szintje
---------------------
Számítógép rendszerek
---------------------
Processzorok
------------
A processzor (CPU - Central Processing Unit - központi vezérlő egység) a számítógép azon egysége, amely tartalmazza az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérlő áramköröket. A CPU az alaplapon helyezkedik el, és annak ő a legfontosabb része.
1., A CPU felépítése
Egyes processzorok felépítésében jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, de mindegyikre jellemzőek a következő architektúrális építőelemek:
- vezérlőegység (CU = Control Unit)
- aritmetikai és logikai egység (ALU)
- regiszterkészlet
- buszillesztő egység (BIU - Bus Interface Unit)
- címszámító és védelmi egység (AU - Address Unit)
- belső gyorsítótár (L1 Cache)
a., ALU - Aritmetikai és logikai egység
Az ALU a CPU-n belül az utasítás kódokban előírt számítási és logikai műveleteket végzi el. Általában egyszerű bináris számokkal végzett műveletek elvégzésére alkalmas. (Pl., összeadás, Bool algebra műveletek elvégzése, komplemes képzés, valamint adatok léptetése bitenként jobbra vagy balra). Minden egyéb számítási művelet, amelynek elvégézése a CPU feladata, felbontható az előbb felsorolt alapműveletekre. A legegyszerűbb esetben is fixpontos bináris összeadóból, komplemens képzőből, léptetőregiszterből és logikai műveleteket végző részből áll.
Az aritmetikai egyég működéséhez a következő két regiszter mindig hozzátartozik:
1., AC - Accumulator Register, mely a művelet végrehajtásnál az adatok átmeneti tárolására szolgál. (Az adatokat a oricesszor esetében operandusoknak hívjuk)
2., FLAG regiszter, ami egy állapotjelző regiszter, amelyben a végrehajtott utasítás következtében megváltozott állapotok kerülnek bitenként kódolásra.
b., Vezérlő egység
A vezérlő egységnek az a feladata, hogy programban lévő utasítások alapján a teljes számítógép részegységeit irányítsa. (pl. memória, háttértárak, alu, perifériák)
A vezérlő egység, az utasítás regsizterben (IR) megjelenő utasítás értelmezésével , vezérlő jeleket ad ki a processzor belső és számítógép külső részegységeinek irányítására. A belső vezérlő jelek az aritmetikai egység működését és a regiszterek között adat itak nyitását illetve zárását irányítják. Ez a vezérlés a műveleti vezérlés.
A műveleti vezérlés működései:
- közvetlenül az ún. "huzalozott logikával", a dekódolás hatására, a vezérlő egység minden utasításhoz külön megvalósított bonyolult digitális áramköri rendszer segítségével állítja be a gép egyes részeinek állapotát.
- történhet közvetett, mikroprogramozott módon, ami azt jelenti, hogy az utasítás műveleti kódja elindít egy kis méretű, elemi vezérlési lépéseket tartalmazó mikroprogramot és ennek segítségével vezérli a gép egyes részeinek állapotát. A mikroprogram a mikroprogramtárban található, amely csak olvasható (ROM) tároló. A külső vezerlő jelek egyrészt a processzor és a memória, illetve az I/O eszközök közötti adatátvitelt irányítják.
A műveleti vezérlés szempontjából fontos regiszterek
----------------------------------------------------
- PC - Program Counter, amely a soronkövetkező utasítás tárolón belüli címét tartalmazza. (Intel processzoroknál ezt a regisztert IP-nek hívják - Instruction Pointer)
- IP - Instruction Pointer, amely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. Az ebben található műveleti kód alapján a vezérlőegység meghatározza az elvégzendő műveletet. (dekódolás)
SZF11K - Szoftvermenedzsment
Szoftvermenedzsment
-------------------
Szoftvertechnológia kialakulása
- Kiváltó oka: ipar fejlődése
Folyamat: ipar fejlődés -> szoftv.techn. fejlődés ->hardware fejlődés.
===> A szoftver maga is termékké vált.
A szoftvernek is léteznek hasonló tulajdonságai, mint bármilyen terméknek:
- minősége
- piaci értéke
- előállítási költsége
- előállítási határideje
- szolgáltatás funkciója
A szoftverek kategorizálása
---------------------------
1., Desktop alkalmazás
2., On-line alkalmazás
3., Hibrid alkalmazás
1., Desktop
- Ez egy telepített off-line alkalmazás.
- Tulajdonságai:
Pozitívumok:
- Nem szükséges Internet kapcsolat a futásához.
- gyors
- egyszerűbb és biztonságosabb a jogosultság kezelés
- könnyen létesít kapcsolatot a perifériákkal
Negatívumok:
- Erőforrásokat foglal a gépemen (helyet a merevlemezen, memória, stb.)
- helyhez kötött
- Verzió követés manuális
- helyben tárolja az adatokat -> esetleges vis major eset következik be, akkor adatvesztésünk van.
2., On-line
- Működése általában egy server-kliens kommunikáción alapul. Általában ebben az esetben a software magán a serveren fut, és a kliensek helyi hálózaton, illetve Interneten keresztül férnek hozzá.
Pozitívumok:
- Nem foglal erőforrásokat
- nincs helyhez kötve
- Az on-line kommunikáció, verzió követés, illetve frisítés adott
- nem helyben tárolja az adatokat, így egy esetleges rendszerösszeomlás, vagy kliens oldali hardware hiba nem veszélyezteti az adatokat.
- paltform független
Negatívumok:
- lassabb futást eredményez
- hálózati kapcsolatot igényel
- nehezen létesít kapcsolatot a perifériákkal
3., Hibrid
- Ebbe a csoportba tartoznak azok a programok, amelyek számítógépre telepítve üzemelnek, de adataikat nem az őket futtató klienseken tárolják, hanem a távoli kiszolgálón. Vannak olyanok, amelyek időszakosan a kliensen tárolják az adatokat és bizonyos időközönként szinkronizálnak a távoli szerverrel.
===> A környezet kiválasztása a platform és a programozási nyelv kiválasztásához ad segítséget. A platform választás felvet liszenszelési kérdéseket is.
GPL / GNU
---------
General Puplic Licence - általános nyilvános liszensz
"GNU" is Not Unix
Free Software Foundation által kiadott programok általában a GPL/GNU alá tartoznak.
A GPL szabályozza, hogy a szabad szoftvereket, hogyan lehet terjszteni, másolni.
Meghatározza, hogy hol lehet elérni a program forráskódját, hogyan és milyen feltételekkel lehet azt módosítani, illetve felhasználni további programozási céllal.
Megjegyzés: open source -> nyílt forrású
Példa:
Desktop -> lehet GPL és leht fizetős Microsoft környezet is, általában a desktop programok a legelterjedtebb Microsoft-os platformon működnek.
On-line alkalmazások ->
1., Microsoft a környezet -> pl., asp.NET, adatbázis motor -> MS SQL
2., GPL Linux disztribúció -> pl., PHP -> MySQL
Hibrid alkalmazások
-> Leginkább Microsoft környezet, ahol desktop alkalmazások futnak, és helyi hálózatban vagy távoli szerveren fut általában egy MS SQL server, ami az adatokat tárolja. Az MS SQL irodai csomaggal (Office-al) együttműködve nagyon hatékony kombináció, mert automatikusan képes az MS SQL Server riportolni adatokat office alkalmazások számára. -> Ütemezett feladatként is képes a riportok előállítására.
- Hibrid alkalmazás létezhet Linux alatt is, ahol hasonló módon lehet riportolni, úgyn. cron munkák segítségével. (Cron-ok egyfajta batch script-eknek foghatók fel, melyek bizonyos ütemezés szerint futnak le.)
==> Jó megoldás Linux-ra a Zentyal disztibúció.
roszlergeza.blogspot.hu
-------------------
Szoftvertechnológia kialakulása
- Kiváltó oka: ipar fejlődése
Folyamat: ipar fejlődés -> szoftv.techn. fejlődés ->hardware fejlődés.
===> A szoftver maga is termékké vált.
A szoftvernek is léteznek hasonló tulajdonságai, mint bármilyen terméknek:
- minősége
- piaci értéke
- előállítási költsége
- előállítási határideje
- szolgáltatás funkciója
A szoftverek kategorizálása
---------------------------
1., Desktop alkalmazás
2., On-line alkalmazás
3., Hibrid alkalmazás
1., Desktop
- Ez egy telepített off-line alkalmazás.
- Tulajdonságai:
Pozitívumok:
- Nem szükséges Internet kapcsolat a futásához.
- gyors
- egyszerűbb és biztonságosabb a jogosultság kezelés
- könnyen létesít kapcsolatot a perifériákkal
Negatívumok:
- Erőforrásokat foglal a gépemen (helyet a merevlemezen, memória, stb.)
- helyhez kötött
- Verzió követés manuális
- helyben tárolja az adatokat -> esetleges vis major eset következik be, akkor adatvesztésünk van.
2., On-line
- Működése általában egy server-kliens kommunikáción alapul. Általában ebben az esetben a software magán a serveren fut, és a kliensek helyi hálózaton, illetve Interneten keresztül férnek hozzá.
Pozitívumok:
- Nem foglal erőforrásokat
- nincs helyhez kötve
- Az on-line kommunikáció, verzió követés, illetve frisítés adott
- nem helyben tárolja az adatokat, így egy esetleges rendszerösszeomlás, vagy kliens oldali hardware hiba nem veszélyezteti az adatokat.
- paltform független
Negatívumok:
- lassabb futást eredményez
- hálózati kapcsolatot igényel
- nehezen létesít kapcsolatot a perifériákkal
3., Hibrid
- Ebbe a csoportba tartoznak azok a programok, amelyek számítógépre telepítve üzemelnek, de adataikat nem az őket futtató klienseken tárolják, hanem a távoli kiszolgálón. Vannak olyanok, amelyek időszakosan a kliensen tárolják az adatokat és bizonyos időközönként szinkronizálnak a távoli szerverrel.
===> A környezet kiválasztása a platform és a programozási nyelv kiválasztásához ad segítséget. A platform választás felvet liszenszelési kérdéseket is.
GPL / GNU
---------
General Puplic Licence - általános nyilvános liszensz
"GNU" is Not Unix
Free Software Foundation által kiadott programok általában a GPL/GNU alá tartoznak.
A GPL szabályozza, hogy a szabad szoftvereket, hogyan lehet terjszteni, másolni.
Meghatározza, hogy hol lehet elérni a program forráskódját, hogyan és milyen feltételekkel lehet azt módosítani, illetve felhasználni további programozási céllal.
Megjegyzés: open source -> nyílt forrású
Példa:
Desktop -> lehet GPL és leht fizetős Microsoft környezet is, általában a desktop programok a legelterjedtebb Microsoft-os platformon működnek.
On-line alkalmazások ->
1., Microsoft a környezet -> pl., asp.NET, adatbázis motor -> MS SQL
2., GPL Linux disztribúció -> pl., PHP -> MySQL
Hibrid alkalmazások
-> Leginkább Microsoft környezet, ahol desktop alkalmazások futnak, és helyi hálózatban vagy távoli szerveren fut általában egy MS SQL server, ami az adatokat tárolja. Az MS SQL irodai csomaggal (Office-al) együttműködve nagyon hatékony kombináció, mert automatikusan képes az MS SQL Server riportolni adatokat office alkalmazások számára. -> Ütemezett feladatként is képes a riportok előállítására.
- Hibrid alkalmazás létezhet Linux alatt is, ahol hasonló módon lehet riportolni, úgyn. cron munkák segítségével. (Cron-ok egyfajta batch script-eknek foghatók fel, melyek bizonyos ütemezés szerint futnak le.)
==> Jó megoldás Linux-ra a Zentyal disztibúció.
roszlergeza.blogspot.hu
2013. szeptember 9., hétfő
SZSZK 21 - Ubuntu
GPL (General Public License - általános nyilvános liszensz)
GNU ("GNU" Is Not Unix)
Célja: garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát -> biztosítja a szabad szoftver felhasználását mindenki számára.
- Minden Free Software Foundation által kiadott program a GPL alá tartozik.
- Az ilyen programok publikálása engedélyezett, amennyiben a szerzői jogok közlésekor meghatározzzuk, hogy GPL alá tartoznak.
- !!! A szabad szoftver nem azt jelenti, hogy a szoftvernek nincs ára !!! -> A GPL csak azt garantálja, hogy a szoftver szabadon másolható illetve terjeszthető. Ezenkívül a GPL általában még lehetőséget ad arra, hogy a forráskódot elérjük, a programot szabadon módosíthatjuk, a program bizonyos részeit felhasználhassuk újabb szoftverek létrehozásához.
Jogok védelme
1., A szoftver szerzői jogai
2., A licenc védelmét kell garantálni -> ami jogalapot biztosít a szoftver másolására és terjesztésére
Fontos meghatározni, hogy az így előállított program nincs garancia. -> Sokan módosítják, így publikussá kell tenni, hogy ki az eredeti szerző, és hogy a mások által okozott hibákért az eredeti szerző nem okolható.
Linux disztribúciók
-------------------
Ubuntu
- Ez a kiadás egyfajta előtesztelője a Debian kiadásoknak.
LTS -> Long Term Support
Zentyal
UHU
SuSe
Red Hat
Debian
stb.
Ubuntu Server telepítése (12.04 LTS)
------------------------------------
- Telepítési folyamat
- Telepítés során felmerülő technikai kérdések (LVM, SWAP, stb.)
- Csomagok, szolgáltatások telepítése
- Update-ek
- A Linux könyvtárszerkezete
- Parancsok
- Hálózat manuális beállításai
- File kezelő
- Szolgáltatások
- Open SSH
- FTP server
- LAMP
- File server
- Mail server
- Webmin ->admin panel
Telepítés
1., Partícionálás
LVM -> logikai kötetek
Swap -> olyan mint a virtuális memória
sda -> partíció (ext filerendszerrel)
fdisk/mbr
GNU ("GNU" Is Not Unix)
Célja: garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát -> biztosítja a szabad szoftver felhasználását mindenki számára.
- Minden Free Software Foundation által kiadott program a GPL alá tartozik.
- Az ilyen programok publikálása engedélyezett, amennyiben a szerzői jogok közlésekor meghatározzzuk, hogy GPL alá tartoznak.
- !!! A szabad szoftver nem azt jelenti, hogy a szoftvernek nincs ára !!! -> A GPL csak azt garantálja, hogy a szoftver szabadon másolható illetve terjeszthető. Ezenkívül a GPL általában még lehetőséget ad arra, hogy a forráskódot elérjük, a programot szabadon módosíthatjuk, a program bizonyos részeit felhasználhassuk újabb szoftverek létrehozásához.
Jogok védelme
1., A szoftver szerzői jogai
2., A licenc védelmét kell garantálni -> ami jogalapot biztosít a szoftver másolására és terjesztésére
Fontos meghatározni, hogy az így előállított program nincs garancia. -> Sokan módosítják, így publikussá kell tenni, hogy ki az eredeti szerző, és hogy a mások által okozott hibákért az eredeti szerző nem okolható.
Linux disztribúciók
-------------------
Ubuntu
- Ez a kiadás egyfajta előtesztelője a Debian kiadásoknak.
LTS -> Long Term Support
Zentyal
UHU
SuSe
Red Hat
Debian
stb.
Ubuntu Server telepítése (12.04 LTS)
------------------------------------
- Telepítési folyamat
- Telepítés során felmerülő technikai kérdések (LVM, SWAP, stb.)
- Csomagok, szolgáltatások telepítése
- Update-ek
- A Linux könyvtárszerkezete
- Parancsok
- Hálózat manuális beállításai
- File kezelő
- Szolgáltatások
- Open SSH
- FTP server
- LAMP
- File server
- Mail server
- Webmin ->admin panel
Telepítés
1., Partícionálás
LVM -> logikai kötetek
Swap -> olyan mint a virtuális memória
sda -> partíció (ext filerendszerrel)
fdisk/mbr
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)