2013. április 26., péntek

MT 21 1. ZH pótlás


1., Mikortól beszélünk információs társadalomról, milyen eseményhez köthető az időpont?

2., Mikor jött életre a Pesti Hírlap?

3., Sorolja fel a lapok 3 nagy csoportját, írja le sajátosságait.

4., Tartalmuk szerint hány csoportba lehet osztani a napilapokat? Írja le a csoportok jellemzőit!

5., Magyarországon átlagosan hány ember olvas el egy magazint és hány ember olvas el egy napilapot? Ön szerint mi az oka a két átlag közötti különbségnek?

6., Soroljon fel 5 napilapot!

7., Soroljon fel liberális, jobboldali és baloldali lapokat!

2013. április 25., csütörtök

Média szakosok figyelmébe!

Z generáció

A Z generáció az 1995 után születettek, ún. digitális bennszülöttek, akik már beleszülettek a digitalizált világba. Az angol "zappers", kifejezésből kapták a nevüket, melynek jelentése "kapcsolgató, ugráló". Nem építőkockával játszanak, hanem számítógéppel, játékkonzolokkal. Ez a nemzedék hozzászokott ahhoz, hogy minden mobil, digitalizált. Könnyen eligazodnak ebben a világban, a vérükké vált. Negatív hozadéka, hogy függőséget okoz, másrészt kapcsolataikat is világhálón építik ki, elzárkóznak a külvilágtól. Olyan szavakat, kifejezéseket használnak, amit a korábbi generáció nem ért. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek, tévézés, tanulás, internetezés. Figyelmüket több dologra tudják ráirányítani. Ebből kifolyólag nem képesek a logikus gondolkodásra, képzelőerejük sem fejlődött ki rendesen, köszönhetően annak, hogy a meséket már nem felolvassák a szülők, hanem a TV elé ültetik őket. A rájuk bízott feladatokat rugalmasan, mobilan oldják meg, köszönhetően a technológiának. Hogy lépést tudjanak tartani a világgal, gyors döntéseket kell hozniuk, ez nem könnyű feladat, sokat várnak el tőlük, ezt a terhet nem mindenki képes elviselni.

(Forrás: Wikipédia)

Ezt olvassák el: http://media20.blog.hu/2013/04/18/a_boseg_zavara_121#more5232824

2013. április 23., kedd

SZSZK11 - Hálózatok


Adatkapcsolati protokollok
--------------------------

- A protokollok feladata egy összeállított keret átvitele két csomópont között.

- Az adatokat a hálózati rétegből kapja az adatkapcsolati réteg, és az általa összeállított információcsomagokat, vagy más néven kereteket átadja a fizikai rétegnek, ami bitenként küldi át a fizikai közegen.

- A csomag küldés folyamata bonyolult folyamat, mert az adó és a vevő között olyan hatások érhetik, amelyekre fel kell készülnie a protokollnak. (váratlan események, pl. ütközés, a csatorna minősége)

A probléma az, hogy nincs olyan eljárás, amely folyamatos tetszőleges bitfolyamban a hibát képes jelezni. Az átküldés hibátlanságát ellenőrizni kell, ezért a bitfolyamot keretekké kell tördelni, és mindegyik keretet egy ellenőrző összeggel kell kiegészíteni. A keret megérkezése után ez az ellenőrző öszeg a vételi oldalon a vett adatokból is kiszámításra kerül, és ha nem egyezik meg a küldő által számítottal, akkor a keretet a vevő eldobja, és a küldőnek ismételten el kell küldenie.


- Bitcsoportos átvitelt alkalmazunk, hogy ne foglaljuk bitenként a csatornát. A bitcsoportok tetszőlegesek lehetnek, de általában ASCII karakterkódolásúak. Ilyen setben mindig egész számú karaktert viszünk át, így az átvitt információ adategysége a karakter. -> Ez a karakterorientált átvitel.

(Megjegyzés: Ha a bitfolyam adatait bitenként visszük át, akkor azt bitorientált átvitelnek nevezzük)


Keretek képzése
---------------

1., Karakterszámláló módszer

- A keret fejlécében megadjuk a keretben lévő karakterek számát. Ez a vevő oldalán meghatározhatóvá teszi a keret végét.

2., Kezdő és végkarakterek alkalmazása karakterbeszúrással

- az előző módszernél a keret karaktereinek vételénél egy számlálót is folyamatosan kell egyesével csökkenteni (dekrementálni), amely kezdeti értékét is a keretből töltjük fel. Amikor a számláló értéke nulla, akkor értük el a keret végét. Ennél jobb megoldás, ha egy speciális karaktersorozattal jelöljük a keret kezdetét és végét. Erre bevállt módszer a következő:

- keret kezdete: DLE STX
- keret vége: DLE ETX
Ezek speciális ASCII kódtáblában megtalálható karakterek, és az adatrészben soha nem fordulhatnak elő.

3., Kezdő és végjelzők bitbeszúrással:
Ezt a módszert a rugalmasabb bitorientált átvitelnél használják. Minden keret egy speciális bitmintával kezdődik és végződik. Ha az adó 5 egymást követő 1-est tartalmazó mintát talál az adatmezőben, akkor egy 0 bitet szúr be utána. A vevő a másik oldalon pedig ezt a beszúrt bitet, az 5 egymás utáni 1-es bit érzékelése után kiveszi a bitfolyamból.

Hibakezelés
-----------

Az adatátviltel és a kommunikáció fontos kérdése az átvitel során fellépő hibák kezelése. A rétegfelosztást figyelembe véve ezt az alsó 3 rétegben kell megoldani.

Az első hibakezelést a fizikai rétegben kezeljük a bitek és a karakterek átvitelekor. A vonalakon fellépő hibákat különböző fizikai jelenségek okozzák. (pl.: termikus zaj, vonalakat kapcsoló berendezések impulzus zaja, légköri jelenségek, villámlás okozta zajok.)

A zajok időtartamából következően lehetnek egyedi és csoportos bithibák.  Gyakrolatban a hibák fennállási ideje általában egy bit átviteli idejének a többszöröse -> a hibák csoportosan, hibacsomók formájában jelentkeznek.
Mivel az adatátvitel keretekben történik, az eredmény egy-egy keret meghibásodása.

Egyedi bithibák kezelésére a hibajavító és hibajelző kódok alkalmazása ad lehetőséget. (Hibajavító: ECC - Error Correcting Code, Hibajező kód: Error Detecting Code)

Hamming távolság
----------------

- Két tetszőleges kódszót megadva, mindig megállípítható, hogy hány bitben különböznek egymástól. A két szó kizáró vagy (XOR) kapcsolata által adott eredményben az 1-esek száma adja a különbséget. Ezt nevezzük két kódszó Hamming távolságának.


CRC - Cyclic Redundancy Check
-----------------------------


Csoportos bithibák esetén alkalmazzuk. Ez a hibavédelmi eljárás úgy működik, hogy egy keretnyi adatot egy előre meghatározott bitsorozattal elosztunk, és a maradékot a keret részeként továbbítjuk. A vevő oldalon ugyanezt az osztást végezzük el, és ha ez a keret részeként átküldött maradékkal egyezik, akkor hibátlannak fogadjuk el a keretet. 

Három szabványos bitsorozat terjedt el:

1., CRC-12 6 bites karakterek átvitelekor használt.
2., CRC-16 8 bites karakterek átvitelekor használt.
3., CRC-CCITT 8 bites karakterek átvitelekor használt.

Adatkapcsolati protokoll
------------------------

- Az adatkapcsolati réteg tördeli keretekké a bitfolyamot és látja el fejrésszel, amelyet a vevő oldali adatkapcsolati réteg távolít el, és állítja vissza a bitfolyamot. A hálózati és adatkapcsolati réteg teljes elkülkönítése érdekében a kálózati rétegnek a keretekre tördelésről, annak fejléccel történő ellátásáról nincs információja.

Hálózati réteg
--------------

A hálózati réteg feladata a csomagok eljuttatása a forrástól a célig. A célig egy csomag valószínüleg több csomóponton keresztül jut el. Ehhez ismerni kell a hálózat felépítését, azaz topológiáját, és ki kell választani az optimális útvonalat. Ha a forrás és a cél eltérő típusú hálózatokban vannak, a réteg feladata, hogy a hálózatok közötti különbségekből adódó problémákat megoldja.

A megoldásnál figyelembe kell venni, hogy alapvetően két eltérő hálózatszervezési módszer létezik:

- az összeköttetés alapú (az összeköttetést virtuális áramköröknek nevezzük -> A forrás és a cél között felépült állandó utvonalon haladnak át a csomagok, de egy fizikai közeget egyszerre több virtuális kapcsolat használhat)
- összeköttetés mentes

- Összeköttetés mentes hálózatoknál az áramló csomagokat datagramoknak nevezzük.

- Virtuális áramkörök használatakor nem kell minden egyes csomagra forgalomszabályozási döntést hozni. A forgalom szabályozás az összeköttetés létesítésének része. 

2013. április 19., péntek

MT 21 - Médiamenedzsment ZH.


Készítsen szöveges dokuemntumot, az állomány elnevezése legyen a saját neve és osztálya. A szöveges file-ban válaszoljon az alábbi kérdésekre. A kész dokumentumot csatolmányként küldje el e-mailben a roszlergez@gmail.com címre.

1., Mi a tömegkommunikáció?
2., Mi az "informercial" és az "advertorial"?
3., Mit nevezünk nagy közönségnek?
4., Mivel foglalkozik a médiagazdaságtan?
5., Mit jelent az "edutaitment"?

SZSZK 11- Hálózatok ZH

Készítsen egy szöveges dokumentumot. A dokumentum elnevezése legyen a neve és osztálya. Ebben a dokumentumban adja meg a választ az alábbi kérdésekre. A kész dokumentumot csatolmányként küldje el e-mailben a roszlergeza@gmail.com címre.

1., Mi az IMP?
2., Írja le a szimplex, fél duplex, duplex fogalmakat és írjon hozzájuk példákat.
3., Mit nevezünk protokolloknak? (hálózatok esetbében)
4., Mi a sávszélesség?
5., Mi a CSMA/CD?
6., Írja le saját szavaival a Slotted Ring működését.
7., Mi az STDM? Írja le működését.
8., Írja le hány db pont-pont összeköttetést kell alkalmazni, hogy minen host kapcsolódjon egymáshoz két pont közötti csatornával rendelkező alhálózatban.
9., Mi a hálózati topológia?
10., Mi a hálózati topográfia?

2013. április 17., szerda

SZF11, SZF12 - ZH feladat -Szoftvermenedzsment

Készítsen árajánlatot a következő software fejlesztésére:

A cég, aki a software-t rendelte, lift szervizeléssel foglalkozó cég.
A program egy munkafolyamat kezelő rendszer, ahol minden ügyviteli munkafázist adminisztrálni kell.
A munkafolyamatok a következők:

- Hiba bejelentés fogadása
- Hiba rögzítése
- A szerelési munka szerelőcsapathoz rendelése
- Alkatrész felvétel a raktárból
- Kiszállás a helyszínre
- A hiba azonosítása
- A hiba elhárítása
- Az megmaradt alkatrészek visszaszállítása
- A hibajelentés lezárása
- Fogyasztói elégedettség felmérés

Az árakat nem kell életszerűen kitalálni, lehet fiktív, a fejlesztési idő is legyen kitalált. A feladat egy szabályos árajánlat készítése, és annak formai megfelelése, és NEM a tartalom valósága.

A kész munkát Word dokumentumban kell beadni. A file neve legyen az saját neve és osztálya. E-mailben csatolmányként küldje a roszlergeza@gmail.com címre.

2013. április 15., hétfő

SZSZK11 - Hálózatok


Vonalkapcsolás
--------------

- Az adó és a vevő közötti összekötettést úgy kell kialakítani, hogy egy úgyn. kapcsolóközponton keresztül haladjanak. Első lépésben fizikai kapcsolat létesül  az adó és a vevő között, ami kizárólag az összeköttetés idejére áll fent. Az összesköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel, majd annak befejeztével a kapcsolat lebomlik.

Ezt a folyamatot a távbeszélő technikában hívásnak nevezzük.

Valójában egyfajta point-to-point kapcsolatról van szó.


Üzenet és csomagkapcsolás
-------------------------

Ebben az esetben nincs előre kiépített út az adó és a vevő között. Az adó az elküldendő adatblokkját elküldi az első IMP-nek, az pedig továbbküldi a következőnek, egészen a vevő hosthoz kapcsolódó IMP-ig. Az ilyen hálózatok a tárol és továbbít hálózatok (store and forward). Az üzenetkapcsolás esetén nincs az adatblokk méretére korlátozás. -> Nagy kapacitású fogadó és továbbító IMP-ket igényel.

Hátránya, hogy a méretkorlát nélküli üzenetek akár percekre is lefoglalhatják a közvetítő vonalakt illetve IMP-ket.

Csomagkapcsoló hálózatok hatékonyan alkalmazhatóak interaktív forgalom kezelésére, mivel biztosítják, hogy bármelyik felhasználó csak néhány ezredmásodpercre sajátíthat ki egy vonalat.

A csomagkapcsolás nagyon hatékony, mert adott két pont közötti összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használhatja. Ennek hátránya egyébként, hogy előfordulhat olyan eset, amikor egy IMP-t olyan mennyiségű bejövő csomag áraszt el, amelyet már nem tud tárolni (elfogy a tárolókapacitása), így előfordulhat csomagveszteség. Csomagkapcsoláskor, mivel nem egyben kerülnek átadásra a csomagok, így előfordul, hogy nem ugyanabban a sorrendben kerülnek átadásra a csomagok, ahogy azok küldve lettek. Gondoskodni kell arról, hogy sorrendhelyesen legyenek összerakva megérkezésükkor.

Közeg-hozzáférési módszerek
---------------------------

Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok esetében tényelgesen egy kommunikációs csatorna van és ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép. Ehhez az egy közeghez kell minden hostnak hozzáférni. (hozzáférés = adás, vétel nem probléma, mert minden host veszi a küldött adásokat)

A közeg hozzáférés módjai:

1., Véletlen vezérlés

- Mikor a közeget elvileg bármelyik állomás használhatja, de a használat előtt meg kell győzödnie arról, hogy a közeget más állomás nem használja.

2., Osztott vezérlés

- Ebben az esetben egy időpontban mindig csak egy állomásnak van joga adatátvitelre, és ez a jog halad állomásról állomásra.

3., Központosított vezérlés

- Ilyenkor van egy kítűntetett állomás, amely vezérli a hálózatot, engedélyezi az állomásokat. A többi állomásnak figyelnie kell, hogy mikor kapnak engedélyt a közeg használatára.

Véletlen átvitel vezérlés
-------------------------

Mindegyik állomás figyeli a csatornát, és ha szabad, akkor az adás idejére kisajátítja azt. A módszer nevében szereplő véletlen kifejezés fontos, mivel nincs külön eljárás az adási jog megadására-> elvileg nem lehet felső időkorlátot adni az üzenet továbbítási időben bekövetkezésére.


CSMA/CD - Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection = Ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés
------------------------------------------------------

Ennél a mószernél, mielőtt egy állomés adatokat küldene, először "belehallgat" a csatornába, hogy megtudja,m hogy van-e éppen olyan állomás, amelyik használja a csatornát. Ha a csatorna "csendes", azaz egyik állomás sem használja, a "hallgatódzó" állomás elküldi az üzenetét. A vivőérzékelés (carrier sense) jelenti azt, hogy az állomás adás előtt belehallgat a csatornába. Az állomás által küldött üzenet minden állomáshoz eljut, és véve az üzenetet a bennefoglalt cím alapján eldöntheti, hogy az neki szól vagy nem. A neki szóló üzenetet feldolgozza.

Ennél a módszernél előfordulhat olyan eset, amikor egyszerre két vagy több állomás akarja használni a közeget. Az adás közben (mivel közben a csatornán lévő üzeneteket veszi) el tudja dönteni, hogy az adott és a vett üzenetfolyam egyforma-e! Ha ezek különbözőek, akkor az azt jelenti, hogy valaki más is "beszél" azaz a küldött üzenet hibás vagy sérült. Ezt hívjuk ütközésnek. Ha egy állomás ilyet tapasztal, akkor megszakítja az üzenetküldést.

Az ütközés miatt kudarcot vallott állomások mindegyike az újabb adási kísérlet előtt bizonyos, véletlenszerűen megválasztott ideig várakozik. Ezek az idők a véletlenszerűségük miatt nagyvalószínüséggel különbözők.

===> Az Ethernet hálózat ezt a módszert használja és ez a módszer az IEEE 802.3 szabványban szerepel.


Réselt gyűrű (Slotted Ring)
---------------------------

Ebben az esetben a gyűrűn felfűzött állomások réseknek elnevezett rögzített hosszúságú keretket adnak körbe. Minden résben van egy jelző (marker), amelyik jelzi a rés foglaltságát. Mivel a rés hossza állandó, az állomásnak az üzeneteit akkora darabokra kell vágnia, hogy azok elférjenek a résben. Ha egy állomáshoz egy nem foglalt rés érkezik, akkor az ehelyezi benne a saját adatait, és továbbadja az immár foglalt keretet. Természetesen az adatot elhelyező állomásnak a feladata a visszaérkező keret kiürítése. Ha átviteli vagy egyéb hibák miatt ez nem történik meg, akkor ez a rés foglaltan tovább kering a gyűrűben. Ezért ki kell jelölni egy állomást, amely felügyelői feladatot lát el, és feladata, hogy figyelje azokat a keretelet, amelyen nem ürülnek, és ürítse is ki őket.

Regiszter beszúrásos gyűrű (Register Insertion Ring)
----------------------------------------------------

A gyűrű topológiájú hálózatoknál másik alkalmazott eljárás a léptető regiszter késleltető funkcióján túl, annak tárolási képességét is kihasználja. A hálózati illesztőben két regiszter: egy léptető (shift) és egy tároló regiszter található.

A gyűrű indulásakor a mutató a léptető regiszter kezdő pozíciójára mutat. Ahogy jönnek a bitek a hálózatról, a pointer(mutató) mindig bitenként balra lépteti, azaz a gyűrűben lévő biteket tárolja. Közben a keretben lévő címet a beérkezett bitekből megállapítja.