CRM - Customer Relationship Management - ügyfélkapcsolat kezelés
----------------------------------------------------------------------------------------
- Egy cég partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik.
- A CRM software célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve, hogy a jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tárolja.
- A CRM folyamatok köre magában foglal minden olyan folyamatot, amely valamilyen formában köthető az ügyfelekkel való együttműködéshez.
- A CRM softeare-ek a marketing, értékesítés, ügyfélszolgálati és call center területeket támogatják.
Egy CRM program általában képes a következőkre:
- Ügyfél, potenciális ügyfél és kapcsolattartó adatok kezelése
- Marketing kampányok kezelése
- Értékesítési, üzleti lehetőségek kezelése
- Ügyfélszolgálati ügyintézés kezelése
- Call Centerekben folyó ügyfélszolgálati munka kezelése
- Adatok riportolása és ellenőrzése
Vannak olyan ERP alkalmazások, amelyek integrálva tartalmaznak komplett vagy részleges CRM-eket.
Megtalálhatóak a software piacon kész, úgyn. "dobozos" CRM alkalmazások, ilyen pl. Microsoft CRM, Oracle CRM, stb., és léteznek egyedi fejlesztésű rendszerek is.
- Egy korszerű CRM-nek összehangoltan kell együttműködnie egyéb haladó technikákkal, melyek szoros kapcsolatban állnak az üygfélkiszolgálás folyamatával. Erre tökéletes példa, egy Call Center, ahol a CRM és a telefonos infrastruktúrát üzemeletető hardware és software elemekkel kell együttműködni.
pl.: VoIP (Voice over Internet Protocol)
2013. október 16., szerda
2013. október 15., kedd
SZSZK 21 - Adattárolók
Adattárolás a számítógépen
--------------------------
1., Központi vagy operatív memória
- A CPU mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt álló program, és a feldolgozásához szükséges adatok is.
A központi memória egy címzési logikából és magát a fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.
a., Adattárolás a memóriában
- A memória azonos méretű rekeszekből áll. Minden rekesznek van egy címe (sorszáma), amivel azonosítani tudjuk.
- Amikor a processzor megcímez egy rekeszt, akkor ezt azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítéségével kiválasztja azt a rekeszt, amelyet írásra vagy olvasására el akar érni.
- A fizikai memória általában byte szervezésű. Ez azt jelenti, hogy a memória legkisebb címezhető egysége 1 byte. Általában léteznek ennél kisebb és nagyobb adat egységek is, amiket itt tárolunk.
Memória címzése
---------------
- A memória a külvilággal buszrendszeren kersztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Azt, hogy a memóriával írási vagy olvasási műveletet szeretnénk végezni, a vezérlőbuszon lévő írási illetve olvasási jelekkel választhatja ki a processzor.
Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasásási parancs hatására az ott tárolt adatot, a memória átmeneti tárolójába írja. (adatregiszter), vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.
- Az utasítások címrésze általában nem az operandusok tényleges címét tartalmazza, hanem azt ki kell számolnia a processzornak. Ezt az eljárást címmódosítási eljárásnak nevezzük.
- A processzor nem képes a teljes tár közvetlen megcímzésére, így azokat szegmensekre osztja.
Ezek a szegmensek fix méretűek, a kezdeti címük rögzített. Ezeket a részeket hívjuk szegmensbekezdésnek vagy szegmenscímnek.
Közvetlen címzési módok (direkt címzés)
---------------------------------------
Abszolút címzési mód. Ennél a címzési módnál az utasítás címrészében, az operandus valódi, pontos címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címrészre van szükség, mint memória címzésnél. Az így történő címzés esetén a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változik a cím. Ez általában vezérlésátadó utasítások esetében okoz gondot.
Relatív címzési mód. Az utasítás címrésze az operandus valamilyen alapcímhez viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társszegmens kezdőcíme, porgram kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásásval állítja elő a processzor.
Közvetett címzési módok (indirekt)
----------------------------------
Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Egyes processzorok esetében ez a címzési mód lehet többszintű is. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.
Közvetlen adatcímzés
--------------------
Közvetlen adatcímzés alatt azt értjük, amikor az utasítás operandus részében nem az operandus címe, hanem maga az opernadus található. Ez megszabja az operandusok legnagyobb értékét, ezért elsősorban kisértékű konstansokkal való műveletvégzéseknél alkalmazható.
Indexelés
---------
- Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazzuk. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatosorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.
--------------------------
1., Központi vagy operatív memória
- A CPU mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt álló program, és a feldolgozásához szükséges adatok is.
A központi memória egy címzési logikából és magát a fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.
a., Adattárolás a memóriában
- A memória azonos méretű rekeszekből áll. Minden rekesznek van egy címe (sorszáma), amivel azonosítani tudjuk.
- Amikor a processzor megcímez egy rekeszt, akkor ezt azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítéségével kiválasztja azt a rekeszt, amelyet írásra vagy olvasására el akar érni.
- A fizikai memória általában byte szervezésű. Ez azt jelenti, hogy a memória legkisebb címezhető egysége 1 byte. Általában léteznek ennél kisebb és nagyobb adat egységek is, amiket itt tárolunk.
Memória címzése
---------------
- A memória a külvilággal buszrendszeren kersztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Azt, hogy a memóriával írási vagy olvasási műveletet szeretnénk végezni, a vezérlőbuszon lévő írási illetve olvasási jelekkel választhatja ki a processzor.
Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasásási parancs hatására az ott tárolt adatot, a memória átmeneti tárolójába írja. (adatregiszter), vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.
- Az utasítások címrésze általában nem az operandusok tényleges címét tartalmazza, hanem azt ki kell számolnia a processzornak. Ezt az eljárást címmódosítási eljárásnak nevezzük.
- A processzor nem képes a teljes tár közvetlen megcímzésére, így azokat szegmensekre osztja.
Ezek a szegmensek fix méretűek, a kezdeti címük rögzített. Ezeket a részeket hívjuk szegmensbekezdésnek vagy szegmenscímnek.
Közvetlen címzési módok (direkt címzés)
---------------------------------------
Abszolút címzési mód. Ennél a címzési módnál az utasítás címrészében, az operandus valódi, pontos címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címrészre van szükség, mint memória címzésnél. Az így történő címzés esetén a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változik a cím. Ez általában vezérlésátadó utasítások esetében okoz gondot.
Relatív címzési mód. Az utasítás címrésze az operandus valamilyen alapcímhez viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társszegmens kezdőcíme, porgram kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásásval állítja elő a processzor.
Közvetett címzési módok (indirekt)
----------------------------------
Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Egyes processzorok esetében ez a címzési mód lehet többszintű is. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.
Közvetlen adatcímzés
--------------------
Közvetlen adatcímzés alatt azt értjük, amikor az utasítás operandus részében nem az operandus címe, hanem maga az opernadus található. Ez megszabja az operandusok legnagyobb értékét, ezért elsősorban kisértékű konstansokkal való műveletvégzéseknél alkalmazható.
Indexelés
---------
- Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazzuk. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatosorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.
2013. október 14., hétfő
SZF11 - HDD, SSD
Merevlemez (HDD - Hard Disk Drive, winchester)
- A merevlemez az adatokat egy mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet egy a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír vagy olvas.
- A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket RPM-ben adják meg (Rotation Per Minute - percenkénti fordulatszám) Ilyen értékek pl.: 5400, 7200, 10000, 15000.
- A HDD-k jellemzője még a tárkapacitásuk. Ez manapság maximum 8 Tbyte.
Megjegyzés:
1 byte = 8 bit
1 kbyte = 1024 byte
1 Mbyte = 1024 kbyte
1 Gbyte = 1024 Mbyte
1 Tbyte = 1024 Gbyte
1 Pbyte = 1024 Tbyte
Jelenleg egy 64 bit-es operációs rendszer 141 Pbyte-nyi adatot tud egyszerre kezelni.
SSD - Solid State Drive (szilárdtest meghajtó)
----------------------------------------------
- Nincs benne mozgóalkatrész!
- Félvezető memóriát használó adattároló eszköz.
- Csatolófelülete hasonloan működik, mint a HDD-nél, azaz SATA vagy SCSI, PCI Express, USB, PATA.
- Az SSD-kben a gyártók különböző RAM fajtákat, használnak. (SRAM, DRAM, stb.)
- A mozgóalkatrészek hiányxa miatt kevésbé sérülékeny, hangtalan, nincsenek olyan késleltetések, amelyek a mechanikából következnek.
- Használata: Tekintve, hogy a tárolókapacitása növekedésével egyenes arányban nő az ára is, olyan esetben, ahol nem tudja helyettesíteni teljesen a HDD-t, ott célszerű az olyan programokat rajta tárolni, amelyeket folyamatosan használunk. Pl.: Operációs rendszer
Flash SSD
---------
- Nem felejtő memórián alapul (NAND SSD) -> egyre nagyobb a szerepük, mert alacsonyabb árkategóriában lehet őket piacra bocsátani.
- A Flashmemória legfontosabb tulajdonsága, hogy áramellátás nélkül is megtartja az adatokat. Sebessége elmarad a DRAM-hoz képest.
- Ezeknél a típusoknál három féle cellatechnológiát különböztetünk meg:
1., SLC (Single Level Cell)
2., MLC (Multi Level Cell)
3., TLC (Triple Level Cell)
- Viszonylagos állandó írási és olvasási sebesség.
- Képes 40-85 fok között is működni (a HDD 5-55 fok között tud csak működni)
Hátrányok:
Az újraírások száma korlátozott. Egy átlagos Flash memória 3000-10000-szer írható. A legdrágább típusoknál elérték az 5 millió írási lehetőséget.
- A merevlemez az adatokat egy mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet egy a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír vagy olvas.
- A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket RPM-ben adják meg (Rotation Per Minute - percenkénti fordulatszám) Ilyen értékek pl.: 5400, 7200, 10000, 15000.
- A HDD-k jellemzője még a tárkapacitásuk. Ez manapság maximum 8 Tbyte.
Megjegyzés:
1 byte = 8 bit
1 kbyte = 1024 byte
1 Mbyte = 1024 kbyte
1 Gbyte = 1024 Mbyte
1 Tbyte = 1024 Gbyte
1 Pbyte = 1024 Tbyte
Jelenleg egy 64 bit-es operációs rendszer 141 Pbyte-nyi adatot tud egyszerre kezelni.
SSD - Solid State Drive (szilárdtest meghajtó)
----------------------------------------------
- Nincs benne mozgóalkatrész!
- Félvezető memóriát használó adattároló eszköz.
- Csatolófelülete hasonloan működik, mint a HDD-nél, azaz SATA vagy SCSI, PCI Express, USB, PATA.
- Az SSD-kben a gyártók különböző RAM fajtákat, használnak. (SRAM, DRAM, stb.)
- A mozgóalkatrészek hiányxa miatt kevésbé sérülékeny, hangtalan, nincsenek olyan késleltetések, amelyek a mechanikából következnek.
- Használata: Tekintve, hogy a tárolókapacitása növekedésével egyenes arányban nő az ára is, olyan esetben, ahol nem tudja helyettesíteni teljesen a HDD-t, ott célszerű az olyan programokat rajta tárolni, amelyeket folyamatosan használunk. Pl.: Operációs rendszer
Flash SSD
---------
- Nem felejtő memórián alapul (NAND SSD) -> egyre nagyobb a szerepük, mert alacsonyabb árkategóriában lehet őket piacra bocsátani.
- A Flashmemória legfontosabb tulajdonsága, hogy áramellátás nélkül is megtartja az adatokat. Sebessége elmarad a DRAM-hoz képest.
- Ezeknél a típusoknál három féle cellatechnológiát különböztetünk meg:
1., SLC (Single Level Cell)
2., MLC (Multi Level Cell)
3., TLC (Triple Level Cell)
- Viszonylagos állandó írási és olvasási sebesség.
- Képes 40-85 fok között is működni (a HDD 5-55 fok között tud csak működni)
Hátrányok:
Az újraírások száma korlátozott. Egy átlagos Flash memória 3000-10000-szer írható. A legdrágább típusoknál elérték az 5 millió írási lehetőséget.
2013. október 2., szerda
WP21 - PHP elmélet
Webprogramozás
--------------
1., Kliensoldali
2., Server oldali
1., -> JavaScript
objektum ->esemény -> művelet
- A kliens gépen fut.
2., -> PHP, Perl, asp.NET
- A műveleteket a server hajtja végre és a kliens csak az eredményről értesül.
PHP (Personal Home Page)
------------------------
- HTML Pre-Processing - HTML előértelmező
- A dinamikus weboldalak működése:
A böngésző csak HTML, CSS tartalmat tud megjeleníteni. Az olyan műveletek elvégzésére, melyek böngészőn keresztül módosítanak megjelenési tartalmat, szükség egy serveroldali script nyelvre, amely elvégzi a műveleteket, ezáltal megváltoztatja a tartalmat, és kiementként egy kész HTML, CSS kódot állít elő a böngésző számára.
A php file-ok kiterjesztése: .php, .phtml
- A PHP kódok elhelyezkedhetnek beágyazva egy HTML oldalban, de lehetnek telejsen különállóak is.
A PHP kódot, úgynevezett php tag-ek közé rakjuk:
nyitó tag: <?php
záró tag: ?>
A PHP programozásnak két féle módszere van: natív, framework alapú.
A natív php kód egyedi és saját.
A framweork alapú egy kész rendszerre épülő megvalósítás. (pl. Smarty)
Megjegyzés:
A dinamikus oldalak egy altípusai a CMS-ek. CMS - Content Management System - Tartalomkezelő rendszer
Ilyen rendszerek pl.: Drupal, Joomla!, WordPress
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg alábbi tanfolyamainkat: HTML 5 és CSS 3 tanfolyam
PHP - OOP tanfolyam
Joomla! tanfolyam
Javascript, jQuery, Ajax tanfolyam
--------------
1., Kliensoldali
2., Server oldali
1., -> JavaScript
objektum ->esemény -> művelet
- A kliens gépen fut.
2., -> PHP, Perl, asp.NET
- A műveleteket a server hajtja végre és a kliens csak az eredményről értesül.
PHP (Personal Home Page)
------------------------
- HTML Pre-Processing - HTML előértelmező
- A dinamikus weboldalak működése:
A böngésző csak HTML, CSS tartalmat tud megjeleníteni. Az olyan műveletek elvégzésére, melyek böngészőn keresztül módosítanak megjelenési tartalmat, szükség egy serveroldali script nyelvre, amely elvégzi a műveleteket, ezáltal megváltoztatja a tartalmat, és kiementként egy kész HTML, CSS kódot állít elő a böngésző számára.
A php file-ok kiterjesztése: .php, .phtml
- A PHP kódok elhelyezkedhetnek beágyazva egy HTML oldalban, de lehetnek telejsen különállóak is.
A PHP kódot, úgynevezett php tag-ek közé rakjuk:
nyitó tag: <?php
záró tag: ?>
A PHP programozásnak két féle módszere van: natív, framework alapú.
A natív php kód egyedi és saját.
A framweork alapú egy kész rendszerre épülő megvalósítás. (pl. Smarty)
Megjegyzés:
A dinamikus oldalak egy altípusai a CMS-ek. CMS - Content Management System - Tartalomkezelő rendszer
Ilyen rendszerek pl.: Drupal, Joomla!, WordPress
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg alábbi tanfolyamainkat: HTML 5 és CSS 3 tanfolyam
PHP - OOP tanfolyam
Joomla! tanfolyam
Javascript, jQuery, Ajax tanfolyam
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)