Adattárolás a számítógépen
--------------------------
1., Központi vagy operatív memória
- A CPU mellett a legfontosabb erőforrás a központi memória. Ebben található a végrehajtás alatt álló program, és a feldolgozásához szükséges adatok is.
A központi memória egy címzési logikából és magát a fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll.
a., Adattárolás a memóriában
- A memória azonos méretű rekeszekből áll. Minden rekesznek van egy címe (sorszáma), amivel azonosítani tudjuk.
- Amikor a processzor megcímez egy rekeszt, akkor ezt azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítéségével kiválasztja azt a rekeszt, amelyet írásra vagy olvasására el akar érni.
- A fizikai memória általában byte szervezésű. Ez azt jelenti, hogy a memória legkisebb címezhető egysége 1 byte. Általában léteznek ennél kisebb és nagyobb adat egységek is, amiket itt tárolunk.
Memória címzése
---------------
- A memória a külvilággal buszrendszeren kersztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Azt, hogy a memóriával írási vagy olvasási műveletet szeretnénk végezni, a vezérlőbuszon lévő írási illetve olvasási jelekkel választhatja ki a processzor.
Az írni vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetékén lévő címadat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasásási parancs hatására az ott tárolt adatot, a memória átmeneti tárolójába írja. (adatregiszter), vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.
- Az utasítások címrésze általában nem az operandusok tényleges címét tartalmazza, hanem azt ki kell számolnia a processzornak. Ezt az eljárást címmódosítási eljárásnak nevezzük.
- A processzor nem képes a teljes tár közvetlen megcímzésére, így azokat szegmensekre osztja.
Ezek a szegmensek fix méretűek, a kezdeti címük rögzített. Ezeket a részeket hívjuk szegmensbekezdésnek vagy szegmenscímnek.
Közvetlen címzési módok (direkt címzés)
---------------------------------------
Abszolút címzési mód. Ennél a címzési módnál az utasítás címrészében, az operandus valódi, pontos címe található. A cím vonatkozhat a memóriára vagy a processzor valamelyik regiszterére. Regisztercímzés esetén kisebb hosszúságú címrészre van szükség, mint memória címzésnél. Az így történő címzés esetén a program és az adatok a memóriában nem helyezhetőek át, mivel az áthelyezéssel változik a cím. Ez általában vezérlésátadó utasítások esetében okoz gondot.
Relatív címzési mód. Az utasítás címrésze az operandus valamilyen alapcímhez viszonyított címét tartalmazza. Ez lehet adatmező kezdőcíme, társszegmens kezdőcíme, porgram kezdetének címe, vagy magának az utasításnak a tárolóbeli címe. Ez az alapcím. A tényleges valós címet az alapcím és a relatív cím összeadásásval állítja elő a processzor.
Közvetett címzési módok (indirekt)
----------------------------------
Indirekt címzésnél nem az operandus címe található az utasítás címrészében, hanem annak a tárolóhelynek a címe, ahol az operandus címét megtalálja a processzor. Egyes processzorok esetében ez a címzési mód lehet többszintű is. Az indirekt címzéshez a processzor használhat memóriabeli tárolóhelyet, vagy valamelyik saját regiszterét is.
Közvetlen adatcímzés
--------------------
Közvetlen adatcímzés alatt azt értjük, amikor az utasítás operandus részében nem az operandus címe, hanem maga az opernadus található. Ez megszabja az operandusok legnagyobb értékét, ezért elsősorban kisértékű konstansokkal való műveletvégzéseknél alkalmazható.
Indexelés
---------
- Adatsorozatokon való műveletvégzés esetén alkalmazzuk. Ennél a módszernél az utasítás címrészében az adatosorozat első elemének a címe található és a címregiszterben található az ettől való eltérés, azaz hogy az adatsorozat hányadik elemével kell az utasításban megadott műveletet elvégezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése