RISC és CISC architektúrák
--------------------------
RISC (Reduced Instruction Set Computer) - csökkent utasításkészletű számítógép
- kevés, egyszerű utasítás
- fix utasításhossz
CISC (Complex Instruction Set Computer) - teljes utsítás készletű számítógép
- sok, bonyolult utasítás
- változó utasításhossz
- lassú (de a lefelé való kompatibilitás miatt még mindig ezt használja az Intel)
Utasítás végrehajtás
--------------------
1., Az utasítás beolvasása a processzorba
- A CPU-nak szüksége van arra, hogy hol találja meg az utasítást a menóriában. -> kell neki az utasítás memória beli címe. Ez az azonosító az IP-ben van. (instruction pointer)
2., Az utasítások elemzése
- Ha megvolt a beolvasás, akkor értelmezni kell, hogy mi a művelet. Egy ilyen utasítás két részből áll, magából a műveletből és az adatokból, amikkel el kell végezni a műveletet.
3., Operandusok beolvasása
- itt kiolvasásra kerülnek az operandusok cmíei, illetve maguk az operandusok.
4., A művelet végrehajtása
- Az ALU hajtja végre a műveleteket.
5., Az eredmény tárolása
- Az ALU átadja egy másik regiszternek, amely tárolja az adatot.
6., A következő utasítás címének meghatározása.
A processzor teljesítményét meghatározó tényezők
------------------------------------------------
- A számítógép digitális áramkörei ciklusokban működnek, amelyeket valamilyen ütemezéssel, frekvenciákkal működtetünk.
!!! Egy számítógép teljesítményét az alapján tudjuk meghatározni, hogy megmérjük az adott feladat elvégzésére fordított idejét. !!!
A feladat végrehajtásának ideje:
F = C x T x U
Ahol az F egy feladat végrehajtásához szükséges idő, a C egy utasításra eső átlagos ciklusszám, a T egy ciklushoz szükséges idő, az U a feladat végrehajtásához szükséges utasításszám.
Mértékegység:
- A legegyszerűbben mérhető az időegység alatt végrehajtott utasítások átlagos száma:
- MIPS (Million Intrsuctions per Second - millió utasítás/másodperc)
- MFLOPS (Million Intrsuctions of Floating Point Operation per Second) - millió lebegőpontos utasítás per másodperc
Párhuzamos architektúrák
------------------------
1., Utasístás és adatfolyamok
- Utasításfolyam: Az utasítások egymás utáni sorozata, amelyeket egy program lefuttatása során hajt végre a számítógép. (Az utasításfolyam nem azonos a programutasítások sorozatával.)
- Adatfolyam: Az utasításfolyam utasításai mindig meghatározott adatokra hivatkoznak, amelyekkel a műveleteket el kell végezni. Ezek egymásutániságát, amilyen sorrendben rendelkezésre kell állniuk, nevezzük adatfolyamnak.
Fogalmak:
- SI - Single Instruction Stream: egyetlen vezérlő, egyetlen utasításfolyamot bocsát ki
- MI - Multiple Instruction Stream: a vezérlő több, egymástól elkülönülő folyamatot bocsát ki.
- SD - Single Data Stream: a műveletvégző egyetlen adatfolyamot hajt végre, dolgoz fel.
- MD - Multiple Data Stream: a műveletvégzők több adatfolyamot dolgoznak fel.
===> A fenti fogalmak kapcsán a következő architektúrák léteznek:
1., SISD (Single Instruction Stream Single Data Stream) típusú számítógép
- Egyetlen utasításfolyammal egyetlen adatfolyamot dolgoz fel.
Pl.: Neumann elvű gépek, A CPU-k is ilyenek voltak Pentium MMX-ig
2., SIMD (Single Instruction Stream Multi Data Stream) típusú számítógép
- Egyetlen utasításfolyammal többszörös adatfolyamot dolgoz fel.
Ezek a számítógépek a párhizamos művelet végrehajtáshoz több párhuzamos, egyidejű működésre képes művelet végző egységet (ALU) tartalmaznak. Vektorműveleteket képesek végrehajtani, gép utasítás szinten. (Ilyenek pl. A Pentium III CPU 3D grafikus utasításai) Két alaptípusuk van: közös tárolójú (Shared Memory) és az oszott tárolóval rendelkező gépek.(Distributed Memory)
3., MISD (Multiple Instruction Stream Single Data Stream) típusú számítógép
- Több utasításfolyammal egyetlen adatfolyamot dolgoz fel.
A gyakorlatban ilyen gépek nem léteznek. Ide sorolják az úgyn. hibatűrő architektúrákat -> ellenőrzés céljából lehetne használni.
4., MIMD (Multiple Instruction Stream Multiple Data Stream) típusú számítógép
- Több utasításfolyammal több adatfolyamot dolgoznak fel.
- Ebbe a kategóriába tartoznak a multiprocesszoros számítógépek.
2013. szeptember 27., péntek
2013. szeptember 26., csütörtök
IRG11 - Hálózatok - DNS
DNS
---
Példa:
xyz.hu -> Invitel regisztrátor
Invitel -> A saját DNS serverére elkészít egy bejegyzés, hogy a regisztrált xyz.hu domain a 195.199.255.4 IP-re mutat.
- Ha egy Inviteles ADSL vagy egyéb előfizető csatlakozik az Internetre, akkor alapesetben a szolgáltatótól (ISP - Internet Service Provider) kap DHCP-n keresztül hálózati konfigurációs beállításokat, melyek nélkül nem tudná használni a hálózatot.
- IP cím
- Alhálózati maszk
- Alapértelmezett átjáró
- DNS serverek címét
===> Megkapta a DNS kiszolgálók címét, így minden DNS feloldását az Invitel DNS servere végzi.
2. példa -> UPC előfizető beírja, hoy xyz.hu, ilyen esetben elsőkörben minden előfizető a saját dns serveréhez fordul, ebben az esetben a UPC DNS serveréhez érkezik egy kérés, hogy oldja fel az xyz.hu domain-t. Megnézi a nyilvántartását és rájön, hogy neki nincs meg ez a bejegyzés. Ekkor odafordul egy másik DNS serverhez (lehet bármely más szolgáltató, illetve központi server) és megkérdi, hogy nála meg van-e a cím? Ha a megkérdezett servernél sincs meg, akkor az is tovább kérdez, és ez mindaddig folytatódik, míg valamelyik DNS server fel nem oldja a címet.
(Megjegyzés: pl. a Google-nek saját DNS serverei vannak, amelyeket kívülrő lehet kéredzni, illetve névfeloldást kérni tőlük.
DNS: 8.8.8.8
A dns serverek megszólíthatóak böngésző illetve levelező programok nélkül is, pl. parancssorból.
Esettanulmány:
--------------
Hogyan működik a DNS és a virtual hostok?
- Adott egy tárhelyszolgáltató, aki rendelkezik egy nagy teljesítményű serverrel. Ezen a serveren tárolnak 100 db weboldalt.
Minden weboldalhoz különálló domain nevek vannak rendelve.
Mivel mind a száz weboldal egy és azonos gépen van tárolva, így minden hozzájuk tartozó domain névnek ugyanaz az ip cím van bejegyezve.
LAMP környezet: Linux Apache MySQL PHP
A fontos szereplő a webserver alkalmazás: Apache
Az Apache úgy oldja meg azt, hogy több domain név is egy szerver ip címére mutat, hogy vezet egy nyilvántartást azokról az úgyn. virtuális hostok-ról, amelyek nála találhatóak (virtualhost bejegyzések ->apache konfigurációban vannak)
A folyamat a következő:
- Érkezik egy kérés az Apache-hoz, hogy kell egy weboldal. A kérésben benne van, hogy milyen domain-t írtak be, amikor lekérdezték az adott oldalt.
- Az apache megnézi a nyilvántartásában, hogy van-e ilyen domain neve illetve ahhoz virtualhost bejegyzés. Ha igen, akkor továbbítja a kérést abba a könyvtárba, ahol az adott weboldal található. Ha nincs ilyen, akkor visszaad egy default page-et.
- URL (Uniformed Resource Locator - egységes forrás azonosító)
- Minden file-nak létezik elérési útja, amely lehet relatív, illetve abszolút. Minden operációs rendszer könyvtár és file szerkezetben tárolja az adatokat. Egy helyi számítógépen egy file helyének a pontos meghatározását nevezzük elérési útnak.
- Ha egy file-t a hálózaton keresztül kell elérnünk, akkor azt hálózati elérési úttal tehetjük meg, azaz URL-el.
Helyi elérési út:
Windows -> c:\dok\img\xyz.jpg
Linux -> /mnt/hdd/dok/img/xyz.jpg
Hálózati elérési út: (kötelező a protokoll, kivéve az URI-kat)
- http://www.xyz.hu/dok/img/xyz.jpg
- ftp://valami.xyz.hu/dok/abc.jpg
Az URI olyan elérési út, amely belső hálózaton használatos, és olyan könyvtárakat képes elérni, amelyeknek van hálózati megosztása
\\winserver\dok\abc.jpg
Az URL és az URI is tartalmazhat IP címet:
\\192.168.1.10\dok\abc.jpg
http://195.199.255.4/dok/abc.jpg
Jövőheti ZH témák:
------------------
- DHCP
- NAT
- DNS
- Valamelyik levelező protokoll (pop3, imap, smtp)
- TCP/IP
---
Példa:
xyz.hu -> Invitel regisztrátor
Invitel -> A saját DNS serverére elkészít egy bejegyzés, hogy a regisztrált xyz.hu domain a 195.199.255.4 IP-re mutat.
- Ha egy Inviteles ADSL vagy egyéb előfizető csatlakozik az Internetre, akkor alapesetben a szolgáltatótól (ISP - Internet Service Provider) kap DHCP-n keresztül hálózati konfigurációs beállításokat, melyek nélkül nem tudná használni a hálózatot.
- IP cím
- Alhálózati maszk
- Alapértelmezett átjáró
- DNS serverek címét
===> Megkapta a DNS kiszolgálók címét, így minden DNS feloldását az Invitel DNS servere végzi.
2. példa -> UPC előfizető beírja, hoy xyz.hu, ilyen esetben elsőkörben minden előfizető a saját dns serveréhez fordul, ebben az esetben a UPC DNS serveréhez érkezik egy kérés, hogy oldja fel az xyz.hu domain-t. Megnézi a nyilvántartását és rájön, hogy neki nincs meg ez a bejegyzés. Ekkor odafordul egy másik DNS serverhez (lehet bármely más szolgáltató, illetve központi server) és megkérdi, hogy nála meg van-e a cím? Ha a megkérdezett servernél sincs meg, akkor az is tovább kérdez, és ez mindaddig folytatódik, míg valamelyik DNS server fel nem oldja a címet.
(Megjegyzés: pl. a Google-nek saját DNS serverei vannak, amelyeket kívülrő lehet kéredzni, illetve névfeloldást kérni tőlük.
DNS: 8.8.8.8
A dns serverek megszólíthatóak böngésző illetve levelező programok nélkül is, pl. parancssorból.
Esettanulmány:
--------------
Hogyan működik a DNS és a virtual hostok?
- Adott egy tárhelyszolgáltató, aki rendelkezik egy nagy teljesítményű serverrel. Ezen a serveren tárolnak 100 db weboldalt.
Minden weboldalhoz különálló domain nevek vannak rendelve.
Mivel mind a száz weboldal egy és azonos gépen van tárolva, így minden hozzájuk tartozó domain névnek ugyanaz az ip cím van bejegyezve.
LAMP környezet: Linux Apache MySQL PHP
A fontos szereplő a webserver alkalmazás: Apache
Az Apache úgy oldja meg azt, hogy több domain név is egy szerver ip címére mutat, hogy vezet egy nyilvántartást azokról az úgyn. virtuális hostok-ról, amelyek nála találhatóak (virtualhost bejegyzések ->apache konfigurációban vannak)
A folyamat a következő:
- Érkezik egy kérés az Apache-hoz, hogy kell egy weboldal. A kérésben benne van, hogy milyen domain-t írtak be, amikor lekérdezték az adott oldalt.
- Az apache megnézi a nyilvántartásában, hogy van-e ilyen domain neve illetve ahhoz virtualhost bejegyzés. Ha igen, akkor továbbítja a kérést abba a könyvtárba, ahol az adott weboldal található. Ha nincs ilyen, akkor visszaad egy default page-et.
- URL (Uniformed Resource Locator - egységes forrás azonosító)
- Minden file-nak létezik elérési útja, amely lehet relatív, illetve abszolút. Minden operációs rendszer könyvtár és file szerkezetben tárolja az adatokat. Egy helyi számítógépen egy file helyének a pontos meghatározását nevezzük elérési útnak.
- Ha egy file-t a hálózaton keresztül kell elérnünk, akkor azt hálózati elérési úttal tehetjük meg, azaz URL-el.
Helyi elérési út:
Windows -> c:\dok\img\xyz.jpg
Linux -> /mnt/hdd/dok/img/xyz.jpg
Hálózati elérési út: (kötelező a protokoll, kivéve az URI-kat)
- http://www.xyz.hu/dok/img/xyz.jpg
- ftp://valami.xyz.hu/dok/abc.jpg
Az URI olyan elérési út, amely belső hálózaton használatos, és olyan könyvtárakat képes elérni, amelyeknek van hálózati megosztása
\\winserver\dok\abc.jpg
Az URL és az URI is tartalmazhat IP címet:
\\192.168.1.10\dok\abc.jpg
http://195.199.255.4/dok/abc.jpg
Jövőheti ZH témák:
------------------
- DHCP
- NAT
- DNS
- Valamelyik levelező protokoll (pop3, imap, smtp)
- TCP/IP
2013. szeptember 19., csütörtök
IRG11 - Hálózat
HTTP (Hyper Text Transfer Prot.) port: 80
- hiperszöveg = weboldal
- egyszerű szöveg
- kép
- média obj.
- kisalkalmazás (applet)
--> ez a protokoll arra hivatott, hogy a hyper text tartalmakat eljuttassa hozzánk.
HTTPS (HTTP Secure) port: 443
- Biztonságos http kapcsolat.
FTP (File Transfer Protocol) port: 21
- File átviteli szabvány -> ez úgyn. bináris átviteli megoldás
SFTP (Secure FTP) port: 22
- Biztonságos file átviteli szabvány
POP3 (Post Office Protocol v.3) port: 110
- beérkező levelekért felel a klienseken, servcer oldalon ő egy levelező kiszolgáló protokoll.
Működése:
- User authentikáció után rendelkezésre bocsájtja a fiókhoz tartozó leveleket, oly módon, hogy teljes egészében engedi őket letölteni.
IMAP (Internet Mail Access Protocol) port: 143
- beérkező levelek
- Annyiban tér el a POP3-tól, hogy a leveleket nem szedi le kompletten, hanem csak a levelek fejlécét, és amikor a kliens kiválasztja, hogy melyik levelet szeretné megkapni, akkor ideiglenesen letölti a levelet, és addig tárolja, amíg a felhasználó foglalkozik vele. Ha már nincs használatban, akkor a level eltűnik a kliensről. Ehhez a szolgáltatáshoz van társítva minden webmail alkalmazás.
SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) port: 25
- levélküldő szabvány
- Az smtp server általában internet szolgáltató függő. Ha van egy kliens ami szeretne smtp-n kersztül levelet küldeni, akkor annak a szolgáltatónak az smtp serverét használjuk, aki szolgáltatja az adott helyen az Internetet.
DE:
- Ha a szolgáltató biztosít úgyn. smtp authentikációt, akkor lehetőségem van arra, hogy bármilyen szolgáltatási hálózatból tudjak levelet küldeni a saját szolgáltatóm smtp serverén keresztül.
SMTP authentikáció: olyan felhasználói azonosítás, amely alapján a levelező server biztosan meggyőződik arról, hogy a saját hálózatába tartozó előfizető akarja használni. Ez általában pl. ADSL szolgáltatás esetében az ADSL user és password.
DNS (Domain Name System) port: 53
www.xyz.hu
ftp.xyz.hu
A domain csak: xyz.hu
www,ftp,mail,akarmi -> host
Domain részei:
xyz.hu
--> hu -> TLD (Top Level Domain)
xyz -> SLD (Sub Level Domain)
- A DNS rendszer egy nyilvántartás arról, hogy a host.domain párosítások milyen IP címre mutatnak.
.hu domain regisztráció
http://www.domain.hu
Példa:
valami.hu -> 195.199.255.4
- hiperszöveg = weboldal
- egyszerű szöveg
- kép
- média obj.
- kisalkalmazás (applet)
--> ez a protokoll arra hivatott, hogy a hyper text tartalmakat eljuttassa hozzánk.
HTTPS (HTTP Secure) port: 443
- Biztonságos http kapcsolat.
FTP (File Transfer Protocol) port: 21
- File átviteli szabvány -> ez úgyn. bináris átviteli megoldás
SFTP (Secure FTP) port: 22
- Biztonságos file átviteli szabvány
POP3 (Post Office Protocol v.3) port: 110
- beérkező levelekért felel a klienseken, servcer oldalon ő egy levelező kiszolgáló protokoll.
Működése:
- User authentikáció után rendelkezésre bocsájtja a fiókhoz tartozó leveleket, oly módon, hogy teljes egészében engedi őket letölteni.
IMAP (Internet Mail Access Protocol) port: 143
- beérkező levelek
- Annyiban tér el a POP3-tól, hogy a leveleket nem szedi le kompletten, hanem csak a levelek fejlécét, és amikor a kliens kiválasztja, hogy melyik levelet szeretné megkapni, akkor ideiglenesen letölti a levelet, és addig tárolja, amíg a felhasználó foglalkozik vele. Ha már nincs használatban, akkor a level eltűnik a kliensről. Ehhez a szolgáltatáshoz van társítva minden webmail alkalmazás.
SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) port: 25
- levélküldő szabvány
- Az smtp server általában internet szolgáltató függő. Ha van egy kliens ami szeretne smtp-n kersztül levelet küldeni, akkor annak a szolgáltatónak az smtp serverét használjuk, aki szolgáltatja az adott helyen az Internetet.
DE:
- Ha a szolgáltató biztosít úgyn. smtp authentikációt, akkor lehetőségem van arra, hogy bármilyen szolgáltatási hálózatból tudjak levelet küldeni a saját szolgáltatóm smtp serverén keresztül.
SMTP authentikáció: olyan felhasználói azonosítás, amely alapján a levelező server biztosan meggyőződik arról, hogy a saját hálózatába tartozó előfizető akarja használni. Ez általában pl. ADSL szolgáltatás esetében az ADSL user és password.
DNS (Domain Name System) port: 53
www.xyz.hu
ftp.xyz.hu
A domain csak: xyz.hu
www,ftp,mail,akarmi -> host
Domain részei:
xyz.hu
--> hu -> TLD (Top Level Domain)
xyz -> SLD (Sub Level Domain)
- A DNS rendszer egy nyilvántartás arról, hogy a host.domain párosítások milyen IP címre mutatnak.
.hu domain regisztráció
http://www.domain.hu
Példa:
valami.hu -> 195.199.255.4
2013. szeptember 18., szerda
MT21 - Információs rendszerek tervezése
Információs rendszerek típusai
------------------------------
CMS (Content Managemenet System - Tartalomkezelő rendszer)
1., WCMS (Web CMS)
------------------
- Weben publikált tartalomkezelő rendszer
Pl.: Joomla!, Drupal, WordPress, stb.
Lézetnek ingyenesek és fizetős verziók is.
Az ilyen jellegű rendszereknek az a célja, hogy olyan kész megoldásokat kapjunk weboldalak és webes tartalmak publikálására, amelyek kivitelezéséhez nincs szükség programozási ismeretekre. Egy ilyen rendszer minden esetben Interneten keresztül adminisztrálható, megfelelő authentikáció után.
- Az ingyenes WCMS-ek általában GPL alatt vannak kiadva.
A fizetős verziókból nagyon sok fellelhető a piacon, sok webfejlesztő cég saját CMS-ekkel könnyíti meg munkáját, valamint lézetnek olyan verziók is az ilyen jellegű úgyn. belső fejelsztésekből, melyek kikerülnek kereskedelmi forgalomba. Az ilyen jellegű CMS-ek árskálája nagyon széleskörű.
Fizetős és az ingyenes CMS-ek összehasonlítása:
1., Fejlesztői oldalról
a., Ingyenes
- Nem kerül erőforrásba az alaprendszer használatba vétele, viszont a rendszer tanulmányozása, illetve megismerése időbe kerül.
- A további bővítési lehetőségek viszonylag egyszerűek, mert sok esetben ezek ingyenesen beszerezhetőek.
- Egy esetleges fejlesztői probléma megoldására nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre. (blogok, fórumok, stb.)
- Egy ilyen weboldal piaci értéke alacsonyabb, mint egy egyedi fejlesztésű CMS esetében.
b., Saját (fizetős) CMS
- Erőforrásba kerül az előállítása, illetve az alaprendszer használatba vétele.
- További bővítési lehetőségek saját hatáskörbe tartoznak (nehezebb, de nem lehetnek kompatibilitási problémák)
- A weboldal piaci értéke valmivel nagyobb.
2., Felhasználói oldalról (Ügyfél oldalról)
a., Ingyenes
- Olcsóbbnak tűnik.
- Gyorsabban hozzájut a weboldalhoz.
- Nincs kötöttsége a fejlesztőhöz.
b.,Fizetős
- Drágának látja
- Lassabban készül el.
- Fejlesztőhöz van kötve.
- A plusz fejlesztések időigényesek és költségesek.
- Teljesen egyedi igényeire van szabva, és nem kell megalkudnia semmilyen számára nem megfelelő megoldással.
2., ECMS (Enterprise CMS)
-------------------------
- Szervezeten belüli információs rendszer, ami arra szolgál, hogy a rendszertelen, egymástól eltérő formátumú információkat olyan felületen egyesítse, ami mindenki számára elérhető a szervezeten belül, mindenki értelmezni tudja, és távolról is adminisztrálható.
!!! Ez nem = a DMS-el !!! (Document Management System)
- Napi információ csere ezen keresztül történik.
- Általános információs adatbázisok, amelyek mindenki számára elérhetőek. (Szerződések, működési szabályzat, ügyfélkezelési eljárások, belső kommunikációs szabályok, ügyviteli hierarchia, stb.)
--> Ezek segítségével a napi munkafolyamatok vannak támogatva, illetve egy esetleges új munkaerő felvételekor komoly felkészülési lehetőség lehet egy ilyen adatbázis használata..
- Aktuális információkat ezen keresztül lehet megosztani, így mindeki számára rögtön elérhető minden információ, valamint biztosítva van ezek visszakereshetősége, esetleges kommentálása.
3., DMS (Document Management System)
------------------------------------
- Egy DMS olyan rendszer, amely szakszerűen akkro működik, ha nem magukat a dokumentumokat tárolja, hanem egy olyan alkalmazás jön létre, amely alkalmas a dokumentumok helyének pontos meghatározására, valamint ezek rendszerezésére. Egy teljes funkciós DMS képes minden dokumentumot megjeleníteni, és az azokhoz tartozó betekintési jogokat is nyilvántartja.
- Elvárások:
- Gyors kereshetőség -> függvénye egy jól átgondolt katalógus adatbázis (index)
- Hozzáférési jogok kezelése
- Plusz szolgáltatás lehet egy olyan megjelenítési modul, mely képes minden előforduló dokumentum formátumot megmutatni.
- Fontos lehet a dokumentumok verziónak követése.
- Figyelembe kell vennie gy ilyen rendszernek a dokumentumok mozgatását, illetve esetleges törlését.
ERP - Enterprise Resource Planning - vállalatirányítási információs rendszer
--------------------
Meghatározása, feladatai:
- A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat környezet tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos feldolgozását, tárolását lehetővé tevő hardware és software eszközök összessége.
Fő összetevői:
- az ember, mint döntéselőkészítő és döntéshozó
- külső és belső információk
- külső és belső hardware és software elemek, illetve szervezeti megoldások
Az ERP-nek át kell fognia minden olyan szervezeti folyamatot, amely információt tud szolgáltatni a vezetőségnek a megfelelő döntéshozatalok előkészítéséhez. Összességében rész riportokat kell készítenie és azokat előterjesztenie a vezetés felé. Emiatt hivhatjuk döntéstámogató rendszernek is.
------------------------------
CMS (Content Managemenet System - Tartalomkezelő rendszer)
1., WCMS (Web CMS)
------------------
- Weben publikált tartalomkezelő rendszer
Pl.: Joomla!, Drupal, WordPress, stb.
Lézetnek ingyenesek és fizetős verziók is.
Az ilyen jellegű rendszereknek az a célja, hogy olyan kész megoldásokat kapjunk weboldalak és webes tartalmak publikálására, amelyek kivitelezéséhez nincs szükség programozási ismeretekre. Egy ilyen rendszer minden esetben Interneten keresztül adminisztrálható, megfelelő authentikáció után.
- Az ingyenes WCMS-ek általában GPL alatt vannak kiadva.
A fizetős verziókból nagyon sok fellelhető a piacon, sok webfejlesztő cég saját CMS-ekkel könnyíti meg munkáját, valamint lézetnek olyan verziók is az ilyen jellegű úgyn. belső fejelsztésekből, melyek kikerülnek kereskedelmi forgalomba. Az ilyen jellegű CMS-ek árskálája nagyon széleskörű.
Fizetős és az ingyenes CMS-ek összehasonlítása:
1., Fejlesztői oldalról
a., Ingyenes
- Nem kerül erőforrásba az alaprendszer használatba vétele, viszont a rendszer tanulmányozása, illetve megismerése időbe kerül.
- A további bővítési lehetőségek viszonylag egyszerűek, mert sok esetben ezek ingyenesen beszerezhetőek.
- Egy esetleges fejlesztői probléma megoldására nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre. (blogok, fórumok, stb.)
- Egy ilyen weboldal piaci értéke alacsonyabb, mint egy egyedi fejlesztésű CMS esetében.
b., Saját (fizetős) CMS
- Erőforrásba kerül az előállítása, illetve az alaprendszer használatba vétele.
- További bővítési lehetőségek saját hatáskörbe tartoznak (nehezebb, de nem lehetnek kompatibilitási problémák)
- A weboldal piaci értéke valmivel nagyobb.
2., Felhasználói oldalról (Ügyfél oldalról)
a., Ingyenes
- Olcsóbbnak tűnik.
- Gyorsabban hozzájut a weboldalhoz.
- Nincs kötöttsége a fejlesztőhöz.
b.,Fizetős
- Drágának látja
- Lassabban készül el.
- Fejlesztőhöz van kötve.
- A plusz fejlesztések időigényesek és költségesek.
- Teljesen egyedi igényeire van szabva, és nem kell megalkudnia semmilyen számára nem megfelelő megoldással.
2., ECMS (Enterprise CMS)
-------------------------
- Szervezeten belüli információs rendszer, ami arra szolgál, hogy a rendszertelen, egymástól eltérő formátumú információkat olyan felületen egyesítse, ami mindenki számára elérhető a szervezeten belül, mindenki értelmezni tudja, és távolról is adminisztrálható.
!!! Ez nem = a DMS-el !!! (Document Management System)
- Napi információ csere ezen keresztül történik.
- Általános információs adatbázisok, amelyek mindenki számára elérhetőek. (Szerződések, működési szabályzat, ügyfélkezelési eljárások, belső kommunikációs szabályok, ügyviteli hierarchia, stb.)
--> Ezek segítségével a napi munkafolyamatok vannak támogatva, illetve egy esetleges új munkaerő felvételekor komoly felkészülési lehetőség lehet egy ilyen adatbázis használata..
- Aktuális információkat ezen keresztül lehet megosztani, így mindeki számára rögtön elérhető minden információ, valamint biztosítva van ezek visszakereshetősége, esetleges kommentálása.
3., DMS (Document Management System)
------------------------------------
- Egy DMS olyan rendszer, amely szakszerűen akkro működik, ha nem magukat a dokumentumokat tárolja, hanem egy olyan alkalmazás jön létre, amely alkalmas a dokumentumok helyének pontos meghatározására, valamint ezek rendszerezésére. Egy teljes funkciós DMS képes minden dokumentumot megjeleníteni, és az azokhoz tartozó betekintési jogokat is nyilvántartja.
- Elvárások:
- Gyors kereshetőség -> függvénye egy jól átgondolt katalógus adatbázis (index)
- Hozzáférési jogok kezelése
- Plusz szolgáltatás lehet egy olyan megjelenítési modul, mely képes minden előforduló dokumentum formátumot megmutatni.
- Fontos lehet a dokumentumok verziónak követése.
- Figyelembe kell vennie gy ilyen rendszernek a dokumentumok mozgatását, illetve esetleges törlését.
ERP - Enterprise Resource Planning - vállalatirányítási információs rendszer
--------------------
Meghatározása, feladatai:
- A vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat környezet tranzakcióira vonatkozó információk koordinált és folyamatos feldolgozását, tárolását lehetővé tevő hardware és software eszközök összessége.
Fő összetevői:
- az ember, mint döntéselőkészítő és döntéshozó
- külső és belső információk
- külső és belső hardware és software elemek, illetve szervezeti megoldások
Az ERP-nek át kell fognia minden olyan szervezeti folyamatot, amely információt tud szolgáltatni a vezetőségnek a megfelelő döntéshozatalok előkészítéséhez. Összességében rész riportokat kell készítenie és azokat előterjesztenie a vezetés felé. Emiatt hivhatjuk döntéstámogató rendszernek is.
2013. szeptember 17., kedd
SZF11K - Szoftvermenedzsment
Szoftverek kategorizálása
-------------------------
CMS -> Content Management System - Tartalom kezelő rendszer
- Léteznek úgyn. dobozos, kész programok, de természetesen léteznek egyedi fejlesztésű megoldások is.
- Gyakorlatilag egy előre elkészített rendszer áll rendelkezésünkre, melynek segítségével különböző információs rendszereket tudunk előállítani illetve üzemeltetni. Ilyen információs rendszerek lehetnek, komplett weboldalak, belső vállalati információs megosztó rendszerek, tanulmányi rendszerek, stb.
Jellemzői:
- Interneten keresztül adminisztrálható.
- Használatukhoz nem szükséges semmilyen IT tudás, elég bármilyen szintű felhasználói ismeret.
- Authentikált hozzáférés kell legyen biztosítva hozzá.
Vannak ingyenes és fizetős rendszerek.
Példa: E107, Drupal, Joomla!, WordPress -> WCMS
WCMS - > Web Content Management System
- Komplett weboldalak
LMS (Learning Management System)
--------------------------------
- Moodle
Elvárások:
- Tanulói nyilvántartás
- Órarend
- Pénzügyi adminisztráció
- Letölthető anyagok tárolása
- Eseménykezelő, naptár modul
- Érdemjegyek és teljesítmény nyilvántartás
- Járulékos adatok nyilvántartása
- Biztonsági mentés
- stb.
DMS (Document Management system)
--------------------------------
- Ez olyan rendszer, amely szakszerűen akkor működik, ha nem magukat a dokumentumokat ráolja, hanem egy olyan alkalmazás jön létre, amely alkalmas a dokumentumok helyének pontos meghatározására, valamint ezek rendszerezésére. Egy teljes funkciós DMS képes minden dokumentumot megjeleníteni is, és az azokhoz tartozó jogokat is nyilvántartja.
- Elvárások:
- Gyors kereshetőség -> függvénye, egy jól átgondolt katalógus adatbázis
- Hozzáférési jogok kezelése
- Plusz szolgáltatás egy olyan megjelenítési modul kialakítása, amely képes minden előrfoduló dokumentum formátumot megmutatni.
- Fontos lehet még adott speciális esetben a dokumentumok verziónak követése.
- Figyelembe kell vennie a rendszernek a dokumentumok helyváltozását, esetleges törlését.
ECMS - > Enterprise Content Management System
- Ez egy olyan általában webalapú rendszer, amely segíti egy vállalton belül a kommunikációt.
Funkciói:
- Közérdekű adatok közlése (cégadatok)
- Aktualitások meghirdetése
- Belső kommunikáció lehetősége
- Megosztott dokumentumok hozzáférhetőségének lehetősége (szerződések, számlák, egyéb doksik)
- Iktatási lehetőségek -> a munkatársak feljegyzéseket készíthetnek benne.
- Nagy jelentősége van a jogosultság kezelésnek.
- Kiegészülhet egyfajta taskmanager-el is, ami egy feladatkezelő rendszer. -> ebben a szervezeti hierarchiában feljebb álló személyek feladatokat oszthatnak a beosztottaknak, valamint a beosztottak is felvehetnek saját feladatokat, melyeket a feljebb lévő személyek láthatnak, illetve manipulálhatnak.
-------------------------
CMS -> Content Management System - Tartalom kezelő rendszer
- Léteznek úgyn. dobozos, kész programok, de természetesen léteznek egyedi fejlesztésű megoldások is.
- Gyakorlatilag egy előre elkészített rendszer áll rendelkezésünkre, melynek segítségével különböző információs rendszereket tudunk előállítani illetve üzemeltetni. Ilyen információs rendszerek lehetnek, komplett weboldalak, belső vállalati információs megosztó rendszerek, tanulmányi rendszerek, stb.
Jellemzői:
- Interneten keresztül adminisztrálható.
- Használatukhoz nem szükséges semmilyen IT tudás, elég bármilyen szintű felhasználói ismeret.
- Authentikált hozzáférés kell legyen biztosítva hozzá.
Vannak ingyenes és fizetős rendszerek.
Példa: E107, Drupal, Joomla!, WordPress -> WCMS
WCMS - > Web Content Management System
- Komplett weboldalak
LMS (Learning Management System)
--------------------------------
- Moodle
Elvárások:
- Tanulói nyilvántartás
- Órarend
- Pénzügyi adminisztráció
- Letölthető anyagok tárolása
- Eseménykezelő, naptár modul
- Érdemjegyek és teljesítmény nyilvántartás
- Járulékos adatok nyilvántartása
- Biztonsági mentés
- stb.
DMS (Document Management system)
--------------------------------
- Ez olyan rendszer, amely szakszerűen akkor működik, ha nem magukat a dokumentumokat ráolja, hanem egy olyan alkalmazás jön létre, amely alkalmas a dokumentumok helyének pontos meghatározására, valamint ezek rendszerezésére. Egy teljes funkciós DMS képes minden dokumentumot megjeleníteni is, és az azokhoz tartozó jogokat is nyilvántartja.
- Elvárások:
- Gyors kereshetőség -> függvénye, egy jól átgondolt katalógus adatbázis
- Hozzáférési jogok kezelése
- Plusz szolgáltatás egy olyan megjelenítési modul kialakítása, amely képes minden előrfoduló dokumentum formátumot megmutatni.
- Fontos lehet még adott speciális esetben a dokumentumok verziónak követése.
- Figyelembe kell vennie a rendszernek a dokumentumok helyváltozását, esetleges törlését.
ECMS - > Enterprise Content Management System
- Ez egy olyan általában webalapú rendszer, amely segíti egy vállalton belül a kommunikációt.
Funkciói:
- Közérdekű adatok közlése (cégadatok)
- Aktualitások meghirdetése
- Belső kommunikáció lehetősége
- Megosztott dokumentumok hozzáférhetőségének lehetősége (szerződések, számlák, egyéb doksik)
- Iktatási lehetőségek -> a munkatársak feljegyzéseket készíthetnek benne.
- Nagy jelentősége van a jogosultság kezelésnek.
- Kiegészülhet egyfajta taskmanager-el is, ami egy feladatkezelő rendszer. -> ebben a szervezeti hierarchiában feljebb álló személyek feladatokat oszthatnak a beosztottaknak, valamint a beosztottak is felvehetnek saját feladatokat, melyeket a feljebb lévő személyek láthatnak, illetve manipulálhatnak.
SZF11 - IT gyak.
Számítógép architektúrák
------------------------
A számítástechnikában a számítógép architektúra a számítógép tágabb értelembe vett felépítésére vontakozik.
Magát az architektúra kifejezést az IBM vezette be.
Alapesetben a "köznyelv" két részre osztja fel a számítógépet: hardware, software.
Architektúra szintjén ez a két szint, 6 szintre tagolható.
0. szint -> digitális logika szintje -> ezen a szinten logikai áramkörök, regiszterek, logikai hálózatok helyezkednek el.
1. szint -> microarchitektúra szintje -> itt vannak a regiszterblokkok, ALU (Aritmetikai és Logikai Egység), valamint adatáramlást biztosító áramkörök, buszok !!! Ezen a szinten jelennek meg az első mikroprogramok, amelyek végzik az adatok vezérlését.
2. szint -> utasításrendszer architektúrális szintje, ezt a szintet ISA szintnek is nevezik (Instruction Set Architecture)- > Ez a gép utasításrendszerének megvalósítása.
3. szint -> operációs rendszer szintje
4. szint -> assembler szint
5. szint -> problémaorientált nyelvek szintje
CPU (Central Processing Unit - központi vezérlő egység)
- vezérlőegység (CU -Control Unit)
- aritmetikai és logikai egység (ALU)
- regiszterkészlet
- buszillesztő egység (BIU - Bus Interface Unit)
- címszámító és védelmi egység (AU - Address Unit)
- belső gyorsítótár (L1 -cache)
Sebesség szerint az adatárolók sorrendje a következő:
1. regiszterek
2. cache
3. RAM
3,5. SSD
4. HDD
Szóhossz - CPU-hoz tartozó egyik legfontosabb fogalom:
A szóhossz annak az adatmennyiségnek a foglama, amellyel az adott processzor egyszerre tud műveletet végezni.
A szóhossz növekedése egyenesen arányos a technológia fejlődésével:
1. 8 bit (DOS) -> 8086-os mód
2. 32 bit
3. 64 bit
A processzor üzemmódjai és állapotai
------------------------------------
- A CP-nak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a programok biztonságos működtetése miatt van szükség. Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
- Egyes CPU-knál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A privilegizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat, amelyek pl. felhasználói üzemmódban tilosak.
Intel processzorok üzemmódjai:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-os processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók zavartalanul tudjanak régi 8bites rendszerre írt programokat használni. Ilyen esetben egy úgyn 8 bites emulációs zajlik (pl., a 32 bite rendszer, a regiszternek nem engedi csak az első 8 bitjét használni. ->Az utasítás készlet, illetve szóhossz csökken.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a processzor tényleges teljesítménye (vagy 32 bit vagy 64 bit), ebben az üzemmódban a legnagyobb a teljesítmény. -> Ez a CPU normál működési állapota
3., Védett-valós üzemmód -> ilyen esetben a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer ettől még ugyanúgy 32 - vagy 64 bitben fut. Ezt a megoldást használjuk, amikor egy régi programot kompatibilis módban futtatunk, pl. egy Windows ablakban.
4., Rendszermenedzselő üzemmód ->SMM (System Management Mode) -> független az operációs rendszertől és a felhasználói programoktól, és ez a processzor energiatakarékos üzemmódja is egyben.
Operációs rendszerek
--------------------
- Az operációs rendszer feladata, hogy a hardware elemeket üzemeltesse, és a felhasználó számára elérhetővé tegye őket, valamint felhasználói felületet biztosítson a számítógép kezeléséhez.
- Grafikus felhasználói felület (GUI - Graphical User Interface)
- Megkülönböztetünk Single User és Multi User op.rendszereket. (egy felhasználós illetve több felhasználós) pl. egy felhasználós op.rendszer: DOS
- Felhasználási jog szerint megkülönbözetetünk fizetős liszenszel elérhető és GPL-el elérhető op.rendszereket.
Példa: fizetős op.rendszer: Microsoft Windows, Red Hat Linux, Unix
GPL: Ubuntu Linux, Debian, stb.
GPL/GNU: General Public Licence - általános nyilvános liszensz
"GNU" is Not Unix
- A GPL szabályozza, hogy milyen formában terjeszthető, másolható, illetve felhasználható az adott software.
- A GPL kimondja, hogy minden általa kiadott szoftver szabadon terjeszthető, open source.
Pl.: Free Software Foundation által kiadott programok csaknem 100%-a GPL alá tartozik -> Open Office, CMS-ek (Drupal, Joomla!)
------------------------
A számítástechnikában a számítógép architektúra a számítógép tágabb értelembe vett felépítésére vontakozik.
Magát az architektúra kifejezést az IBM vezette be.
Alapesetben a "köznyelv" két részre osztja fel a számítógépet: hardware, software.
Architektúra szintjén ez a két szint, 6 szintre tagolható.
0. szint -> digitális logika szintje -> ezen a szinten logikai áramkörök, regiszterek, logikai hálózatok helyezkednek el.
1. szint -> microarchitektúra szintje -> itt vannak a regiszterblokkok, ALU (Aritmetikai és Logikai Egység), valamint adatáramlást biztosító áramkörök, buszok !!! Ezen a szinten jelennek meg az első mikroprogramok, amelyek végzik az adatok vezérlését.
2. szint -> utasításrendszer architektúrális szintje, ezt a szintet ISA szintnek is nevezik (Instruction Set Architecture)- > Ez a gép utasításrendszerének megvalósítása.
3. szint -> operációs rendszer szintje
4. szint -> assembler szint
5. szint -> problémaorientált nyelvek szintje
CPU (Central Processing Unit - központi vezérlő egység)
- vezérlőegység (CU -Control Unit)
- aritmetikai és logikai egység (ALU)
- regiszterkészlet
- buszillesztő egység (BIU - Bus Interface Unit)
- címszámító és védelmi egység (AU - Address Unit)
- belső gyorsítótár (L1 -cache)
Sebesség szerint az adatárolók sorrendje a következő:
1. regiszterek
2. cache
3. RAM
3,5. SSD
4. HDD
Szóhossz - CPU-hoz tartozó egyik legfontosabb fogalom:
A szóhossz annak az adatmennyiségnek a foglama, amellyel az adott processzor egyszerre tud műveletet végezni.
A szóhossz növekedése egyenesen arányos a technológia fejlődésével:
1. 8 bit (DOS) -> 8086-os mód
2. 32 bit
3. 64 bit
A processzor üzemmódjai és állapotai
------------------------------------
- A CP-nak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a programok biztonságos működtetése miatt van szükség. Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
- Egyes CPU-knál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A privilegizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat, amelyek pl. felhasználói üzemmódban tilosak.
Intel processzorok üzemmódjai:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-os processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók zavartalanul tudjanak régi 8bites rendszerre írt programokat használni. Ilyen esetben egy úgyn 8 bites emulációs zajlik (pl., a 32 bite rendszer, a regiszternek nem engedi csak az első 8 bitjét használni. ->Az utasítás készlet, illetve szóhossz csökken.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a processzor tényleges teljesítménye (vagy 32 bit vagy 64 bit), ebben az üzemmódban a legnagyobb a teljesítmény. -> Ez a CPU normál működési állapota
3., Védett-valós üzemmód -> ilyen esetben a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer ettől még ugyanúgy 32 - vagy 64 bitben fut. Ezt a megoldást használjuk, amikor egy régi programot kompatibilis módban futtatunk, pl. egy Windows ablakban.
4., Rendszermenedzselő üzemmód ->SMM (System Management Mode) -> független az operációs rendszertől és a felhasználói programoktól, és ez a processzor energiatakarékos üzemmódja is egyben.
Operációs rendszerek
--------------------
- Az operációs rendszer feladata, hogy a hardware elemeket üzemeltesse, és a felhasználó számára elérhetővé tegye őket, valamint felhasználói felületet biztosítson a számítógép kezeléséhez.
- Grafikus felhasználói felület (GUI - Graphical User Interface)
- Megkülönböztetünk Single User és Multi User op.rendszereket. (egy felhasználós illetve több felhasználós) pl. egy felhasználós op.rendszer: DOS
- Felhasználási jog szerint megkülönbözetetünk fizetős liszenszel elérhető és GPL-el elérhető op.rendszereket.
Példa: fizetős op.rendszer: Microsoft Windows, Red Hat Linux, Unix
GPL: Ubuntu Linux, Debian, stb.
GPL/GNU: General Public Licence - általános nyilvános liszensz
"GNU" is Not Unix
- A GPL szabályozza, hogy milyen formában terjeszthető, másolható, illetve felhasználható az adott software.
- A GPL kimondja, hogy minden általa kiadott szoftver szabadon terjeszthető, open source.
Pl.: Free Software Foundation által kiadott programok csaknem 100%-a GPL alá tartozik -> Open Office, CMS-ek (Drupal, Joomla!)
2013. szeptember 13., péntek
SZF21 - Programozás módszertan
Letölthető az órai prezentáció itt.
Programozás típusok jellemzői
-----------------------------
Moduláris programozás (OOP)
Előnyök:
- Részprogramok könnyen áttekinthetők
- Könnyebben megírható
- Több modul írható egy időben (párhuzamos problémamegoldás)
- Könnyebben javítható
- A modulok szabványosíthatók
Struktúrált programozás
- A végeredmény tekintetében egy bizonyítottan helyesen működő programot kapunk.
- Jóval nagyobb vele a munka.
Módszertani folyamat:
1., Specifikáció
- a feladat pontos meghatározása
- olyan leképzést határoz meg, amely a bemenő értékekhez hozzárendeli a jó eredményt.
- a feladat szöveges és formalizált, matematika megoldásán túl tartalmazza a megoldással szemben támasztott követelményeket, környezeti igényeket is.
a., Absztrakt specifikáció
- Elő-, utófeltétel:
A bemenő-, illetve kimenő adatokra kirótt feltételek.
- Specifikáció részei:
a., Feladatspecifikáció
- feladat szövege
- a bemenő és kimenő elnevezése, értékhalmazának leírása
- a feladat szövegében használt fogalmak definíciói, eredmény kiszámítási szabálya
- a bemenő adatokra meghatározott előfeltétel
- a kimenő adatok meghatározott utófeltételei
b., A program specifikálása
- program elő és utófeltétele
- a bemenő és kimenő adatok elnevezése, értékhalmazának leírása
b., Technikai specifikáció
- A feladat szövegében használt fogalmak definícióit
- a program környezetének leírása (harware igény, program nyel, szükséges fájlok, stb.)
- a programmal szembeni egyéb követelmények (minőség, hatékonyság, hordozhatóság, stb.
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott PHP - OOP tanfolyamunkat!
Programozás típusok jellemzői
-----------------------------
Moduláris programozás (OOP)
Előnyök:
- Részprogramok könnyen áttekinthetők
- Könnyebben megírható
- Több modul írható egy időben (párhuzamos problémamegoldás)
- Könnyebben javítható
- A modulok szabványosíthatók
Struktúrált programozás
- A végeredmény tekintetében egy bizonyítottan helyesen működő programot kapunk.
- Jóval nagyobb vele a munka.
Módszertani folyamat:
1., Specifikáció
- a feladat pontos meghatározása
- olyan leképzést határoz meg, amely a bemenő értékekhez hozzárendeli a jó eredményt.
- a feladat szöveges és formalizált, matematika megoldásán túl tartalmazza a megoldással szemben támasztott követelményeket, környezeti igényeket is.
a., Absztrakt specifikáció
- Elő-, utófeltétel:
A bemenő-, illetve kimenő adatokra kirótt feltételek.
- Specifikáció részei:
a., Feladatspecifikáció
- feladat szövege
- a bemenő és kimenő elnevezése, értékhalmazának leírása
- a feladat szövegében használt fogalmak definíciói, eredmény kiszámítási szabálya
- a bemenő adatokra meghatározott előfeltétel
- a kimenő adatok meghatározott utófeltételei
b., A program specifikálása
- program elő és utófeltétele
- a bemenő és kimenő adatok elnevezése, értékhalmazának leírása
b., Technikai specifikáció
- A feladat szövegében használt fogalmak definícióit
- a program környezetének leírása (harware igény, program nyel, szükséges fájlok, stb.)
- a programmal szembeni egyéb követelmények (minőség, hatékonyság, hordozhatóság, stb.
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott PHP - OOP tanfolyamunkat!
MT21 - Flash 1.
Animációkészítés
----------------
- Az animációk hasonlóak, mint a filmek. Képkockák megfelelően gyors vetítéséből ered az az érzetünk, hogy valamilyen folyamatos mozgás történik. A különbség abban rejlik, hogy a számítógépes animációnal lehetőségünk van mozgásokat modellezni.
Alapfogalmak
- TimeLine -> idővonal, amin az animáció zajlik
- Frame -> az animáció egy kockája, általában itt zajlik a modellezés
- KeyFrame -> Az animáció fix pontjai, olyan kockák, amin mi határozzuk meg, hogy mit akarunk látni.
- FrameRate -> lejátszás sebessége, mértékegysége: FPS (frame/sec) -> azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hány db képkocka kerül lejátszásra
Adobe Flash
-----------
- Macromedia volt az eredeti gyártó.
- A Flash egy vektorgrafikus program.
- A Flash saját dokumentum formátuma: *.fla -> ez a file nem publikus formátum, ezt csak a Flash használja.
Publikálási formátumok:
1., Flash Movie -> *.swf
2., HTML -> ilyenkor készít egy html doksit és beleágyazza az swf file-t.
3., GIF -> Animated GIF (max. 256 színt tárol)
4., QuicTime Movie -> *.mov
stb.,
5., Windows Projektor -> .exe (ez minden előfeltétel nélkül mozgatható, mert minden olyan gépen működik, ahol .exe file-ok futtathatóak (hatalmas méretű)
6., Macintosh Projektor -> .app (régi verziókban *.hqx)
Exportálni is lehet akövetkező formátumokat:
1., Flash Video -> *.flv
2., Windows AVI -> *.avi
A Flash CS3-tól kezdve a beimportált .jpg képek tömörítéséhez a JPEG2000 tömörítési eljárást használja, ami garantálja a raszteres objektumok kis méretét.
- Sok esetben a Flash-t úgyn. mozgó hirdetések (bannerek) megalkotására használják.
- A bannereknek léteznek szabványos méreteik:
- álló: 120x240 px
- fekvő: 468x60 px
- Azokon a helyeken, ahol szabvány szerint alkalmaznak bannereket, ott minden banner maximális foglalási mérete 30 kbyte lehet.
A Flash-nek van egy saját programozási nyelve: ActionScript
- Az AS futásához, csak úgy, mint minden más nyelvnél szükség van egy úgyn. FrameWork-re, ami egyfajta futási környezet.
Az alapértelemezett framework FlashPlayer.
Lézetik három verzió ActionScriptből:
1.0 - Framework: Flash Player
2.0 - Framework: Flash Player
3.0 - Frameworkből van kettő: - desktop program - Adobe AIR
- mobile program - Flash Lite
- Az action script a javascript nyelvből lett kialakítva. Vannak olyan Flash animációk, amelyeket külső js file-okkal tudunk vezérelni.
- A Flash megkülönböztet alapobjektumokat és kiemelt objektumokat. A kiemelt obejktumokat szimbólumoknak (Symbols) hívjuk. Ezekkel a kiemelt objektumokkal több funkcionalitást érünk el.
A szimbólumoknak 3 típusa van:
- Graphic
- MovieClip
- Button
(Megjegyzés:
A Flash a dokumentumot Stage-nek hívja.
Gyorsbillentyűk:
F5 - egy kocka beszúrása
F6 - előző kulcskocka másolása
F7 - üres kulcskocka beszúrása
F8 - Szimbólummá konvertálás
F9 - Action paletta megjelenítése
CTRL+L, vagy F11, vagy a Window menü -> Library parancsa hívja meg a Library-t, ami egy belső tároló a Flash dokumentumon belül. Ebben a tárolóban helyezünk el minden olyan objektumot, amit az animáció készítés során felhasználunk. Pl. ha beszúrúnk egy képet, akkor azt a library-ben tároljuk.)
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott Flash tanfolyamunkat!
----------------
- Az animációk hasonlóak, mint a filmek. Képkockák megfelelően gyors vetítéséből ered az az érzetünk, hogy valamilyen folyamatos mozgás történik. A különbség abban rejlik, hogy a számítógépes animációnal lehetőségünk van mozgásokat modellezni.
Alapfogalmak
- TimeLine -> idővonal, amin az animáció zajlik
- Frame -> az animáció egy kockája, általában itt zajlik a modellezés
- KeyFrame -> Az animáció fix pontjai, olyan kockák, amin mi határozzuk meg, hogy mit akarunk látni.
- FrameRate -> lejátszás sebessége, mértékegysége: FPS (frame/sec) -> azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hány db képkocka kerül lejátszásra
Adobe Flash
-----------
- Macromedia volt az eredeti gyártó.
- A Flash egy vektorgrafikus program.
- A Flash saját dokumentum formátuma: *.fla -> ez a file nem publikus formátum, ezt csak a Flash használja.
Publikálási formátumok:
1., Flash Movie -> *.swf
2., HTML -> ilyenkor készít egy html doksit és beleágyazza az swf file-t.
3., GIF -> Animated GIF (max. 256 színt tárol)
4., QuicTime Movie -> *.mov
stb.,
5., Windows Projektor -> .exe (ez minden előfeltétel nélkül mozgatható, mert minden olyan gépen működik, ahol .exe file-ok futtathatóak (hatalmas méretű)
6., Macintosh Projektor -> .app (régi verziókban *.hqx)
Exportálni is lehet akövetkező formátumokat:
1., Flash Video -> *.flv
2., Windows AVI -> *.avi
A Flash CS3-tól kezdve a beimportált .jpg képek tömörítéséhez a JPEG2000 tömörítési eljárást használja, ami garantálja a raszteres objektumok kis méretét.
- Sok esetben a Flash-t úgyn. mozgó hirdetések (bannerek) megalkotására használják.
- A bannereknek léteznek szabványos méreteik:
- álló: 120x240 px
- fekvő: 468x60 px
- Azokon a helyeken, ahol szabvány szerint alkalmaznak bannereket, ott minden banner maximális foglalási mérete 30 kbyte lehet.
A Flash-nek van egy saját programozási nyelve: ActionScript
- Az AS futásához, csak úgy, mint minden más nyelvnél szükség van egy úgyn. FrameWork-re, ami egyfajta futási környezet.
Az alapértelemezett framework FlashPlayer.
Lézetik három verzió ActionScriptből:
1.0 - Framework: Flash Player
2.0 - Framework: Flash Player
3.0 - Frameworkből van kettő: - desktop program - Adobe AIR
- mobile program - Flash Lite
- Az action script a javascript nyelvből lett kialakítva. Vannak olyan Flash animációk, amelyeket külső js file-okkal tudunk vezérelni.
- A Flash megkülönböztet alapobjektumokat és kiemelt objektumokat. A kiemelt obejktumokat szimbólumoknak (Symbols) hívjuk. Ezekkel a kiemelt objektumokkal több funkcionalitást érünk el.
A szimbólumoknak 3 típusa van:
- Graphic
- MovieClip
- Button
(Megjegyzés:
A Flash a dokumentumot Stage-nek hívja.
Gyorsbillentyűk:
F5 - egy kocka beszúrása
F6 - előző kulcskocka másolása
F7 - üres kulcskocka beszúrása
F8 - Szimbólummá konvertálás
F9 - Action paletta megjelenítése
CTRL+L, vagy F11, vagy a Window menü -> Library parancsa hívja meg a Library-t, ami egy belső tároló a Flash dokumentumon belül. Ebben a tárolóban helyezünk el minden olyan objektumot, amit az animáció készítés során felhasználunk. Pl. ha beszúrúnk egy képet, akkor azt a library-ben tároljuk.)
Ha többet szeretnél tudni erről, nézd meg ajánlott Flash tanfolyamunkat!
SZSZK21 - Számítógép architektúrák II.
c., Regiszterkészlet
A regiszterek gyors írható és olvasható munkatárak. A különböző regiszterek szigorúan meghatározott feldatokhoz vannak hozzárendelve, emiatt korlátozott funkció betöltésére alkalmasak. A belső sínrendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a processzor más részeivel. Ezek a számítógép leggyorsabb adattárai. A regiszterkészlet processzorfüggő. A regsizterkészlet bizonyos elemei a felhasználók által közvetlenül hozzáférhető, de vannak olyan részei, amelyeket a felhasználó nem érhet, azokat csak maga a processzor használhatja. A regiszterek a processzor különböző részein, vagy önállóan, tömbökbe szervezetten fordulnak elő.
- A processzor regszterei a felhasználói porgramok szempontjából három kategóriába sorolhatóak:
1., Rendszerregiszterek -> amelyek a felhasználói proramok számára nem láthatók, nem elérhetők. Pl., Intruction Pointer regiszter
2., Speciális célú regiszterek -> amelyek a felhasználói programokban csak meghatározott utasításokban szerepelhetnek. Ilyen regiszter pl. a FLAG vagy a státuszregiszter.
3., Általános célú regiszterek ->amelyeket a felhasználói programok korlátozás nélkül használhatnak.
- Regiszterek fajtái:
1., Akkumulátor regiszter (AC), az aritmetikai és logikai műveletek operandusait tárolja. A részeredmények tárolására is alkalmas, minden műveletben részt vesz. Vannak olyan architektúrák, ahol az AC helyett regsiztertömböket alkalmaznak, amelykben akár 512 regiszter is lehet, így a számítás gyorsasága előidézhető.
2., Utasításregiszter (IR), A vezérlőegységhez tartozó regiszter, amelyben a memóriából kiolvasott utasítás tárolódik, amíg a CU az utasítás műveleti jelrésze alapján meghatározza az elvégzendő műveletet és elindítja a vezérlőegységen keresztül.
3., Utasításszámláló regiszter (PC, IP) A soron következő utasítás címét trárolja. Az utasításszámláló tartalmát a program maga is változtathatja, a problémamegoldás az utasításkódok címeinek sorrendjében megy végbe. Működése tehát: az utasításszámláló által címzett első memóriarekesz elérésekor kiolvasunk a memóriából egy utasításkódot, így az utasításszámláló tartalma egy utasításhossznak megfelelően nő, és így a memória azon rekeszét címezi, amelyben a program szerinti következő utasításkód található.
4., Bázis (cím) regiszter (BR), az operandusok címzéséhez felhasznált regiszter, amely nem általános használatú. A báziscím egy alapcím, amelyhez viszonyítva adhatjuk meg az utasításban az operandus helyét. Ilyen megoldást nem minden processzornál használnak.
5., Indexregiszterek
Ez a típus sem található meg minden processzorban, ezek is az opereandusok címzését segítik elő, különösen adatsorok feldolgozásánál.
6., Állapot regiszterek, vezérlő regiszterek, Egy vagy több regiszteren belül tárolnak vezérlő és ellenőrző jeleket. Az állaot regiszter egyes bitjei az ALU művelet végrehajtésénak eredménye alapján kapnak automatikusan értéket. Jellegzetes állapotbitek:
- előjelbit - S (sign)
- nulla bit - Z (zero)
- túlcsordulás bit - O (overflow)
- átvotelbit - C (carry)
- félbyte átvitelbit - H (half)
- megszakításbit - I
- paritásbit - P
d., Busz interfész egység (BIU)
- Biztosítja a processzor kapcsolódását a külső sínredszerhez.
e., Címszámító és védelmi egység
- Feladata a program utasításokban található címek leképzése a főtárban található fizikai címeire és a tátoló védelmi hibáinak felderítése.
f., Belső sínrendszer
- A CPU-n belüli adatforgalmat lebonyolító áramkör összessége.
g., Belső gyorsító tároló
- L1 cache a főtárból kiolvasott adatok és utasítások átmeneti tárolására szolgál.
A processzorok üzemmódjai és állapotai
--------------------------------------
A proceszornak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a proramok biztonságos működtetése miatt van szükség.Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
Egyes processzoroknál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A priviligizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat is, melyek felhasználói üzemmódban tilosak.
- Általánosságban példaként vizsgáljuk az Intel processzorok négy üzemmódját:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-as processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók változatlan formában képesek legyenek régi (pl. DOS-os) programok futtatására. Ebben az esetben a CPU 8086-as emulációval működik, azaz a felhasználói program úgy látja, hogy a program 8086-as processzoron fut. (pl. 32bit regiszternek csak az alsó 8 bitjét engedi használni, így az utasítás készlet is ennek megfelelően csökkentett.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a 32 bites architektúra összes lehetősége, ezért a teljesítmény ebben az üzemmódban a legnagyobb. Ez az üzemmód multitasking.
3., Védett valós üzemmód -> ebben az üzemmódban a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer attól még 32 bites verzióban fut. (ilyen eset, amikor egy dos vagy win95 alkalmazást indítunk egy külön ablakban)
4., Rendszermenedzselő üzemmód (SMM - System Management Mode) - független az operációs rendszertől és az alkalmazásoktól és egyben a processzor energiatakarékos üzemmódja.
A regiszterek gyors írható és olvasható munkatárak. A különböző regiszterek szigorúan meghatározott feldatokhoz vannak hozzárendelve, emiatt korlátozott funkció betöltésére alkalmasak. A belső sínrendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a processzor más részeivel. Ezek a számítógép leggyorsabb adattárai. A regiszterkészlet processzorfüggő. A regsizterkészlet bizonyos elemei a felhasználók által közvetlenül hozzáférhető, de vannak olyan részei, amelyeket a felhasználó nem érhet, azokat csak maga a processzor használhatja. A regiszterek a processzor különböző részein, vagy önállóan, tömbökbe szervezetten fordulnak elő.
- A processzor regszterei a felhasználói porgramok szempontjából három kategóriába sorolhatóak:
1., Rendszerregiszterek -> amelyek a felhasználói proramok számára nem láthatók, nem elérhetők. Pl., Intruction Pointer regiszter
2., Speciális célú regiszterek -> amelyek a felhasználói programokban csak meghatározott utasításokban szerepelhetnek. Ilyen regiszter pl. a FLAG vagy a státuszregiszter.
3., Általános célú regiszterek ->amelyeket a felhasználói programok korlátozás nélkül használhatnak.
- Regiszterek fajtái:
1., Akkumulátor regiszter (AC), az aritmetikai és logikai műveletek operandusait tárolja. A részeredmények tárolására is alkalmas, minden műveletben részt vesz. Vannak olyan architektúrák, ahol az AC helyett regsiztertömböket alkalmaznak, amelykben akár 512 regiszter is lehet, így a számítás gyorsasága előidézhető.
2., Utasításregiszter (IR), A vezérlőegységhez tartozó regiszter, amelyben a memóriából kiolvasott utasítás tárolódik, amíg a CU az utasítás műveleti jelrésze alapján meghatározza az elvégzendő műveletet és elindítja a vezérlőegységen keresztül.
3., Utasításszámláló regiszter (PC, IP) A soron következő utasítás címét trárolja. Az utasításszámláló tartalmát a program maga is változtathatja, a problémamegoldás az utasításkódok címeinek sorrendjében megy végbe. Működése tehát: az utasításszámláló által címzett első memóriarekesz elérésekor kiolvasunk a memóriából egy utasításkódot, így az utasításszámláló tartalma egy utasításhossznak megfelelően nő, és így a memória azon rekeszét címezi, amelyben a program szerinti következő utasításkód található.
4., Bázis (cím) regiszter (BR), az operandusok címzéséhez felhasznált regiszter, amely nem általános használatú. A báziscím egy alapcím, amelyhez viszonyítva adhatjuk meg az utasításban az operandus helyét. Ilyen megoldást nem minden processzornál használnak.
5., Indexregiszterek
Ez a típus sem található meg minden processzorban, ezek is az opereandusok címzését segítik elő, különösen adatsorok feldolgozásánál.
6., Állapot regiszterek, vezérlő regiszterek, Egy vagy több regiszteren belül tárolnak vezérlő és ellenőrző jeleket. Az állaot regiszter egyes bitjei az ALU művelet végrehajtésénak eredménye alapján kapnak automatikusan értéket. Jellegzetes állapotbitek:
- előjelbit - S (sign)
- nulla bit - Z (zero)
- túlcsordulás bit - O (overflow)
- átvotelbit - C (carry)
- félbyte átvitelbit - H (half)
- megszakításbit - I
- paritásbit - P
d., Busz interfész egység (BIU)
- Biztosítja a processzor kapcsolódását a külső sínredszerhez.
e., Címszámító és védelmi egység
- Feladata a program utasításokban található címek leképzése a főtárban található fizikai címeire és a tátoló védelmi hibáinak felderítése.
f., Belső sínrendszer
- A CPU-n belüli adatforgalmat lebonyolító áramkör összessége.
g., Belső gyorsító tároló
- L1 cache a főtárból kiolvasott adatok és utasítások átmeneti tárolására szolgál.
A processzorok üzemmódjai és állapotai
--------------------------------------
A proceszornak különböző üzemmódjai és állapotai vannak, amelyek megkülönböztetésére védelmi szempontból és a proramok biztonságos működtetése miatt van szükség.Az üzemmódok különbségei az operációs rendszer és a felhasználói programok működtetése, valamint a korábbi bináris programokkal való kompatibilitás megtartása miatt fontos.
Egyes processzoroknál megkülönböztetünk supervisor és user állapotokat, melyek elkülönítik az operációs rendszerhez tartozó programokat a felhasználói programoktól. A priviligizált supervisor üzemmódban a processzor végrehajt olyan utasításokat is, melyek felhasználói üzemmódban tilosak.
- Általánosságban példaként vizsgáljuk az Intel processzorok négy üzemmódját:
1., Valós üzemmód -> a processzor ilyen esetben úgy működik, mint egy régi 8086-as processzor. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók változatlan formában képesek legyenek régi (pl. DOS-os) programok futtatására. Ebben az esetben a CPU 8086-as emulációval működik, azaz a felhasználói program úgy látja, hogy a program 8086-as processzoron fut. (pl. 32bit regiszternek csak az alsó 8 bitjét engedi használni, így az utasítás készlet is ennek megfelelően csökkentett.)
2., Védett üzemmód -> ebben az üzemmódban kihasználható a 32 bites architektúra összes lehetősége, ezért a teljesítmény ebben az üzemmódban a legnagyobb. Ez az üzemmód multitasking.
3., Védett valós üzemmód -> ebben az üzemmódban a CPU a 8086-os processzort csak egy taskban emulálja, a rendszer attól még 32 bites verzióban fut. (ilyen eset, amikor egy dos vagy win95 alkalmazást indítunk egy külön ablakban)
4., Rendszermenedzselő üzemmód (SMM - System Management Mode) - független az operációs rendszertől és az alkalmazásoktól és egyben a processzor energiatakarékos üzemmódja.
2013. szeptember 12., csütörtök
IRG11 - Hálózati eszközök
Hálózati eszközök, feladataik
-----------------------------
1., Ethernet kártya
Jellemzői: sebesség (100 MB, Gigabit-es = 1000 MB)
- Extra: Boot ROM
- ATX szabvány -> folyamatos tápellátást biztosít bizonyos eszközök számára, kikapcsolt állapotban is.
==> a tápnak köszönhetően létezik az ún. WAKE ON LAN
(megjegyzés: alaplapon engedélyezve legyen bios szinten, valamint, ha egyéb eszközökön kersztül akarjuk ezt végrehajtani, akkor azokon az eszközökön is engedélyezni kell a szolgáltatást.)
2., HUB
a., passzív hub -> módosítás nélkül továbbítja a jelet
b., aktív hub -> a megkapott jelet felerősíti és úgy továbbítja (Repeater)
3., Bridge
- Általában különböző teljesítményű hálózatokat köt össze. (sebesség)
4., Switch
- Technikailag azért fejlettebb, mint a hub, illetve a bridge, mert ebben az eszközben publikálták először az ún. ASIC áramköri megoldást.
- Önmagában is repeater.
- Leteznek belőle saját Firmware-es kiadások, melyeket mendzselhető switch-eknek nevezünk.
5., Access Point (AP)
- három üzemmódja létezik:
1. Bridge mód -> a wireless és a wired hálózatok összekötésére használjuk, abban az esetben, ha a két hálózat között jelentős sebességbeli különbség van. Használható egszerű sebesség kiegyenlítőnek is, wired-wired kapcsolat illetve wireless-wireless kapcsolat esetén is.
2. Repeater mód -> ezt akkor használjuk, ha wifi távolságokat szeretnénk növelni. Ilyen esetben megkeressük az adott wifi hálóat azon pontját, amelyben a jel gyenge, és abban a pontban helyezünk el egy AP-ot repeater módban.
3. Point to Point mód -> hasonló, mint a bridge mód, de ebben a módban csak wired-wireless hálózatot tudunk összekötni kiegyenlítés nélkül.
- Kiegészítő szolgáltatásként általában biztosítanak hozzá saját firmware-t, amelyet hasonlóan lehet konfigurálni böngészőn keresztül, mint a routereket. Itt lehetőségünk van arra, hogy az AP-kba épített saját DHCP funkciókat használjuk.
Megjegyzés:
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol
- Ha az AP dhcp-jét használjuk oly módon, hogy egy másik eszköz is dhcp szolgáltatást nyújt, azon a hálózaton, amelyet össze akarunk kötni az AP-vel, akkor az AP tudja, hogy a két alhálózat között NAT-olnia kell.
NAT - Network Address Translation - hálózati címfordítás
6. Router
- Útválasztó: feladata, hogy megkeresse egy hálózatban a két host kommunikációja között leggyorsabb (legoptimálisabb) utat. (TCP/IP segítségével.)
Megjegyzés:
TCP - Transmission Control Protocol -> kb. úgy kell elképzelni, mint a saját közlekedésünkben a KRESZ-t. Ez az a szabályrendszer, amely megmondja, hogy melyik csomag, mikor, merre mehet.
IP - Internet Protocol
IPv4 -> 32 bit -> 4,3 Millárd
--------------------------------
192.168.0.255
IPv6 -> 128 bit (2000-ben)
--------------------------------
8 részből áll
1 rész 4db karakter
A karakterek hexadecimálisan vannak megadva
- Általában ő a hálózat átjárója az Internet felé.
- Általában rendelkezik DHCP szolgáltatással
- Vannak olyan modellek, amelyek képesek Access Point módban is működni.
- Repeater is.
- Képes switch-ként funkcionálni.
-----------------------------
1., Ethernet kártya
Jellemzői: sebesség (100 MB, Gigabit-es = 1000 MB)
- Extra: Boot ROM
- ATX szabvány -> folyamatos tápellátást biztosít bizonyos eszközök számára, kikapcsolt állapotban is.
==> a tápnak köszönhetően létezik az ún. WAKE ON LAN
(megjegyzés: alaplapon engedélyezve legyen bios szinten, valamint, ha egyéb eszközökön kersztül akarjuk ezt végrehajtani, akkor azokon az eszközökön is engedélyezni kell a szolgáltatást.)
2., HUB
a., passzív hub -> módosítás nélkül továbbítja a jelet
b., aktív hub -> a megkapott jelet felerősíti és úgy továbbítja (Repeater)
3., Bridge
- Általában különböző teljesítményű hálózatokat köt össze. (sebesség)
4., Switch
- Technikailag azért fejlettebb, mint a hub, illetve a bridge, mert ebben az eszközben publikálták először az ún. ASIC áramköri megoldást.
- Önmagában is repeater.
- Leteznek belőle saját Firmware-es kiadások, melyeket mendzselhető switch-eknek nevezünk.
5., Access Point (AP)
- három üzemmódja létezik:
1. Bridge mód -> a wireless és a wired hálózatok összekötésére használjuk, abban az esetben, ha a két hálózat között jelentős sebességbeli különbség van. Használható egszerű sebesség kiegyenlítőnek is, wired-wired kapcsolat illetve wireless-wireless kapcsolat esetén is.
2. Repeater mód -> ezt akkor használjuk, ha wifi távolságokat szeretnénk növelni. Ilyen esetben megkeressük az adott wifi hálóat azon pontját, amelyben a jel gyenge, és abban a pontban helyezünk el egy AP-ot repeater módban.
3. Point to Point mód -> hasonló, mint a bridge mód, de ebben a módban csak wired-wireless hálózatot tudunk összekötni kiegyenlítés nélkül.
- Kiegészítő szolgáltatásként általában biztosítanak hozzá saját firmware-t, amelyet hasonlóan lehet konfigurálni böngészőn keresztül, mint a routereket. Itt lehetőségünk van arra, hogy az AP-kba épített saját DHCP funkciókat használjuk.
Megjegyzés:
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol
- Ha az AP dhcp-jét használjuk oly módon, hogy egy másik eszköz is dhcp szolgáltatást nyújt, azon a hálózaton, amelyet össze akarunk kötni az AP-vel, akkor az AP tudja, hogy a két alhálózat között NAT-olnia kell.
NAT - Network Address Translation - hálózati címfordítás
6. Router
- Útválasztó: feladata, hogy megkeresse egy hálózatban a két host kommunikációja között leggyorsabb (legoptimálisabb) utat. (TCP/IP segítségével.)
Megjegyzés:
TCP - Transmission Control Protocol -> kb. úgy kell elképzelni, mint a saját közlekedésünkben a KRESZ-t. Ez az a szabályrendszer, amely megmondja, hogy melyik csomag, mikor, merre mehet.
IP - Internet Protocol
IPv4 -> 32 bit -> 4,3 Millárd
--------------------------------
192.168.0.255
IPv6 -> 128 bit (2000-ben)
--------------------------------
8 részből áll
1 rész 4db karakter
A karakterek hexadecimálisan vannak megadva
- Általában ő a hálózat átjárója az Internet felé.
- Általában rendelkezik DHCP szolgáltatással
- Vannak olyan modellek, amelyek képesek Access Point módban is működni.
- Repeater is.
- Képes switch-ként funkcionálni.
MT21 - Szerzői jogok II.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.39
(2)40 A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.41
(3)42 A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5)43 Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.44
(6)45 Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7)46
23/A. §47 (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5)48 A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év november 1. napján esedékes.
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3)49 Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1)50 Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.51
(2)52
(3)53 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) előadására.
(4)54 Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.55
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.56
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.57
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.58
(2)59 A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.60
(3)61 Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett kódoldóval lehetséges.62
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.63
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.64
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.65
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.66
27. §67 (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.68
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b)69 a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3)70 A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.71
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2)72 A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.73
(3)74 A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.75
(4)76 A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5)77 Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6)78 A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)