Minőségirányítás - TQM - MT11

Teljes minőségmenedzsment módszerének 11 alapelve:

1., A vevő teljes megelégedettségének elérése

- Amely történhet a vevő áltl kimondatlan igény, kinyilvánított igény kielégítésével vagy azok meghallgatásával.

2., A veztőség aktív részvétele a minőségirányításban

- A vezetők aktív részvétele nélkül lehetetlen a tqm rendszerét megvalósítani. -> A felsővezetés fogalmazza meg a szervezet üzletpolitikáját és célkitűzéseit.

3., Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése

- A TQM szempontjából az ideális vezető a következő tevékenységekkel gondoskodik a szervezet humán oldalú fejlesztéséről:

- Kineveli saját utódait illetve helyetteseit
- A vállalt vevőire összpontosít
- Tudja mikor kell oktatni és ítélkezni
- Elhárítja a minőségfejlesztés előtt tornyosuló akadályokat
- Megérti az előírások és a gyakorlat közötti különbséget
- Személyesen is munkálkodik a különböző rendszerek javításán
- Bizalmat táplál a TQM iránt
- Megbocsátja a véletlen hibákat
- Ellenőtzi és felügyeli a végrehajtást
- Folyamatosan fejleszti önmagát is

4., A minőség, mint állandó vállalati cél meghatározása

- A meghatározás két szinten lehetséges:
a., minőségpolitika meghatározás, mellyel lehetőség nyílik a szervezet számára, hogy a vevői és alkalmazottai számára világossá tegye a minőséggel kapcsolatban kialakított álláspontját.
b., Egy rövidebb távú, általában éves üzleti terv, mely jól definiált, és mérhető célkitűzések formájában segítenek fókuszálni a vállalat minőséggel kapcsolatos erőfeszítéseit.

5., Folyamatos minőségfejlesztés

- Ez az elv a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt, mely segíti kiküszöbölni a felmerülő hibákat, feltárni a pazarlást és hatékonytalanságot, valamint egyben javítja a végtermék minőségi jellemzőit.

6., Folyamatirányítás

- A TQM egyik legfontosabb jellemzője, mely kiterjed a különféle gyártási, szolgáltatási, információs és javítási folyamatok tervezésére, elemzésére és fejlesztésére. A TQM során a szervezetet nem különálló egységek halmazaként kezeljük, hanem szervesen összetartozó rendszerként, amelynek minden egyes eleme kölcsönhatásban áll egymással.

7., A hatáskörök átruházása

- A TQM lényeges vonása a munkatársak minél nagyobb önállósága és hatáskörének növelése. A felhatalmazás természetesen nem vezetői kontroll nélküli, így a munkatársak érzik felelősségük súlyát, ugyanakkor a bizalmat is -> nő az elégedettségük, motiváltságuk és teljesítményük.


8., Az információs lánc fejlesztése

- A dolgozóknak világos képpel kell rendelekzniük a szervezet küldetéséről és céljairól. A túl sok információ viszont ugyanolyan káros, mint a kevés. Az információáramlás kiterjesztése a vállalaton belül és kívül is értendő. -> fontos a bizalmi viszony kialakítása a vevőkkel és a beszállítókkal is.

9., Minőségbiztosítási rendszer kialakítása

- Nem beszélhetünk szervezett és tudatos minőségmenedzsementről valamilyen minőségirányítási rendszer kiépítése nélkül. Ez lehet szabványos rendszer, mint pl. ISO, de ez nem kötelező. Egy jól működő rendszer nem biztosítja, hogy maga a TQM is jól fog működni, de alapfeltétele annak, mivel megkívánja a folyamatok szabályozását és dokumentálását, illetve mert létrehozása során megismerjük a saját rendszerünket, s végül segít a folyamatok megértésében.

10., A hibák el nem fogadása (nulla hiba elv)

- A TQM messze túlmutat a minőségellenőrzés tevékenységén, mivel azoknak a legnagyobb hátránya, hogy statisztikai alapon szervezik a minőséget, és betervezték a megengedett hibákat is. Ezt a hagyományos gondolkodásmódot töri meg a nulla hiba elv, mely egyetlen hiba elfogadását sem tartja megengedhetőnek. -> Hibák előfordulhatnak, de nem megengedettek.

11., Beszállítókkal való partnerkapcsolat

- Az "Egy csónakban evezünk" elv érvényre juttatása és az összhang kialakítása a beszállítókkal a kölcsönös előnyösségen alapul. A beszállítókat ugyanúgy ösztönözni kell arra, hogy folyamatosan fejlesszék a tevékenységüket, növeljék termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét és így hosszútávon a nyereségüket is.